„Pfejj, köcsög görögök!”

Nem sokan gondoltuk, hogy a Hellas Verona újoncként az ötödik helyen héderezik majd féltáv után három fordulóval. A keretüktől nem csináltunk a gatyánkba, tele vannak rutinos, öreg csókákkal (Toni, Rafael, Donati, Donadel), akik tudják, mitől döglik a légy, de Toni kivételével fénykorukban sem voltak nagy spílerek. Van néhány ígéretes fiataljuk ugyan (főleg Iturbe, aki a jövő évet már valami nagyobb csapatban kezdi), de ebből azért túlzás lett volna arra következteni, hogy óriási szezonjuk lesz. Pedig lett.

Lüke Toni goes berserk

Lüke Toni goes berserk

Kemény meccs következik, beharangozzuk komolyságához méltó lendülettel. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mindenki vesztett a Q-sztorival

Igazi Juventino, aki rengeteget tett a klubért, akkor sem dohogott, amikor csak a padon jutott neki hely, és amikor beszállt, mindig hozta magát. Vagy létszámfeletti ballaszt, aki még arra sem volt hajlandó, hogy elhúzza a belét, amikor találtak neki egy másik klubot, és inkább itt maradt jákintázni egy fél évig.

Kolompár Hulk

Kolompár Hulk

Ezek a lehetőségek, és ahogy látjuk, erre a két szekértáborra bomlott langymeleg táborunk jelentős része is Fabio Quagliarella ügyében. Bár minden felett álló igazságot nem lehet pénzért venni, így értelemszerűen mi is csak véleményt fogalmazunk meg, de úgy érezzük, van néhány olyan gondolatunk, amiről nektek is lesz véleményetek. Jöjjenek ezek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Alice in chains vs. Pearl Jam (igazából a rotációról szól a poszt, olvasd el nyugodtan)

Ez a poszt még a múlt héten, a Roma elleni kupakiesés után kezdett formálódni, de a tartalma természetesen nem lett kevésbé aktuális a Lazio elleni, vérgőzös pontszerzés után sem.

Marchi búcsút int a kupának

Marchi búcsút int a kupának

Nem meglepő módon a Bianconeri levlistáján is téma volt a rotáció (annál furcsább, hogy közben fellángolt a nagyjából 10 éve eltemetettnek hitt Alice in chains vs. Pearl Jam vita is), és finoman fogalmazva nem vagyunk egy véleményen. Indulatoskodásig ugyan csak utóbbi jutott el, de előbbi is számtalan olyan dolgot hozott fel, amit némi külön zsetonért megosztunk veletek. Tehát az utalás visszaigazolása után katt a továbbra. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nem tudok jó címet adni ennek a posztnak

Furcsa volt ez az egész tegnap. Nem is találtunk mi sem szavakat, igazából egy-egy helyzetről, momentumról, játékosról folyt a vita, a meccsről egészében sokkal kevesebb szó esett, hiszen nehéz értékelni egy olyan összecsapást, ahol egy órát emberhátrányban játszunk. Azért mi most mégis megpróbáljuk, de hasonló módon csak néhány dolgot kiemelve.

Amúgy is bizonytalan volt

Amúgy is bizonytalan volt

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mehet mindenki a büdös francba!

Szégyen! Szégyen, hogy az egész csapat belefosott a Roma elleni kupameccsbe. Még nagyobb szégyen, hogy ezt Antonio Conte tudtával, beleegyezésével és felhatalmazásával tette. Sőt, a legnagyobb szégyen az, hogy Conte is beleszart az egészbe. Különösen azután, ami három hónappal ezelőtt történt. Remélem, ég a pofája mindenkinek!

gervinmarchis

Nem tudunk mit kezdeni azzal, hogy leszarjuk a kupát. Így van sajnos, el kellene fogadnunk, nincs mit tenni. De vannak helyzetek, amikor ez a csapat nem tehetné meg, hogy ilyen pofátlanul elcsaljon egy kupameccset, és a gagyi BL-csoportból való arcpirító kiesés pontosan ilyen helyzetet hozott létre. De úgy látszik, ezt csak mi gondoltuk így. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Calgary szubjektív

Amikor Tyli előjött a szubjektív beharangozók ötletével, nagyon egyetértettem vele, hiszen olvasóink is megérdemlik, hogy bepillantást nyerjenek néha a gazdagok és szépek fényűző életébe.

Szardínia ékköve, Calgary

Szardínia ékköve, Calgary

Hétvégi ellenfelünk neve mindig nagyon tetszett, elhatároztam, hogy megnézem egyszer. Három éve jött el a pillanat, február 5-én. Felhívtam a repteret, és megkérdeztem, melyik gépem van éppen feltankolva, majd miután megnyugodtam, hogy a pink Gulfstream g650-esem felszállásra készen vár, bemondtam az úticélt.

“Öltözzön melegen felséged, nagyon hideg van akkoriban arrafelé. Szólok a személyzetnek, hogy csomagoljon ételt is – mondta a komornyikom. Nem nagyon értettem a dolgot, de aztán eszembe jutott, hogy még olyan olasz mondás is van, hogy “sardegna è lontano”, úgyhogy megnyugodva indultam útnak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Celtic Roma

Azt írtuk a beharangozóban, hogy csak két dolog biztos: a győzelmünk, és a római picsogás a meccs végén (kö-te-le-ző!). Mindkettő igaznak bizonyult, de csak az elsővel érdemes foglalkozni, mert a második nem nekünk szól, hanem a Roma-szurkolókat próbálják vele vigasztalni.

BÚÉK!

BÚÉK!

Megcsaptuk a Romát mocskosul, a második félidőben lefociztuk őket a pályáról, és nem csak eléjük, hanem az egész mezőny elé kicsaptuk a brét: nesztek, ekkora! Én azt is tartom, amit a beharangban állítottam: ez a meccs – legalábbis ebben a formájában – igenis eldöntötte a bajnoki címet. Hacsak égszakadás-földindulás nem lesz, ezt innen már oltári nagy balfaszság lenne elbukni. De erről egyelőre felesleges beszélni, meg amúgy is van más téma. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A bajnok magabiztosságával

Persze hogy mindenki azt mondja, nem dönt a bajnoki címről a Roma elleni meccs, de közben mindenki tudja, hogy nagyon is dönthet róla. Ehhez nem is kell más, mint úgy megverni a Romát, mint az elmúlt két évben Torinóban mindig, mert egy erődemonstráció nemcsak a pontelőnyt növelné a bajnokság kvázi felénél jelentősre, de egyúttal tudatosítaná mindenkiben, kinek van a bandában a legnagyobb farka.

vidalroma

Nemcsak azért, mert magunk között tudjuk Dartit, de az biztos, hogy nekünk van a legnagyobb – bármit is mondott Totti, akinek a játékára igen, a szavaira egyáltalán nem érdemes figyelni, mert segghülye az ember -, mégis van két dolog, amitől tarthatunk. Az egyik a január, a másik az, hogy Tottiéknak ez A Meccs idén. . Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Jó csapatot csak jó játékkal versz

Ez nem a Nordsjaelland volt, jóbarátok, az ugye feltűnt mindenkinek? Nem csak azért mondjuk, hogy aztán lehessen még fényesebbre szodomizálni Vidal és Pogba gyíkját, hanem azért, mert a Köbenhavn személyében egy nagyszerű, szervezett, roppant tudatos csapatot ismertünk meg. Egy olyat, amit tényleg dicsőség legyőzni.

vidcacer

Perui-kolumbiai, két jó barát

A Juventus pedig legyőzte, ráadásul az utóbbi egy hónapban mutatott, erősen javuló (sőt, már igazából jónak mondható) játékkal. Semmi meglepő: Vidal egy istenség, Pogba egy másik, Caceresbe nem véletlenül vagyunk szerelmesek, Pirlo meg újra Pirlo. Mindenkit jól megdicsérünk mindjárt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Már megint nagy a pofánk!

Több ez már, mint éledezés, drága véreink! Már élünk! Nagyszerű sorozatot építünk a bajnokságban, mostanában gólokat sem kapunk, a hétvégén is lesimáztuk a komancsokat. Ami még ennél is örvendetesebb, az a játékunk színvonalának olyan meredek emelkedése, ami csak Darti paplanjának reggeli állapotához hasonlítható.

juveköbenhavn

A világon semmi okunk nincs félni, sőt, azt kifejezetten tilos. Jobbak vagyunk a norvégoknál, hiába állnak előttük, hiába nem sikerült őket legyőznünk idegenben, és hiába verték meg a Galatát, ami ugye nekünk nem jött össze. Mert az igazság az, hogy már csak pár órán át állnak előttünk, Helsinkiben felnégyeltük volna őket, ha nincs a kapusuk, és pont akkor mákjuk volt a Galata ellen, mint a görögöknek ellenünk.

Nem a legerősebb összeállításban kezdünk, hiszen Barzagli sérülés, Vidal pedig az athéni meccs kihagyását jelentő sárga miatti félelemnek köszönhetően nem lesz. Rajtuk kívül Isla, Giovinco és Lichti sincs, így Conte variálni kényszerül.

Valószínűleg maradunk a 3-5-2-nél, de hogy például a védelem hogy néz ki, arról mindenki mást gondol. Van olyan verzió, hogy Caceres-Bonucci-Chiellini, de olyat is hallani, hogy Bonucci-Ogbonna-Chiellini, aminek nem az az oka, hogy az ingyán ne lenne elég jó oda, hanem az, hogy rá valószínűleg egy sorral előrébb lesz szükség. Isla és Lichti sérülésével ugyanis Contének Caceres és Padoin között kell döntenie. Ennél azért léteznek nezezebb döntések az életben.

Szóval valószínűleg a Buffon – Bonucci, Ogbonna, Chiellini – Caceres, Pogba, Pirlo, Marchisio, Asamoah – Tevez, Llorente csapat fogja felkoncolni a svéd bajnokot.

Most, hogy a csatárjátékunk lüktető erekkel meredezik, a védelmünk is összeszedte magát, és Buffon sem lepkézik meccsenként kettőt, lassan elkezdhetnének feljavulni a középpályások is. Vidalnak és Pogbának nem kell, Pirlónak még egy kicsit kéne, Marchisiónak viszont rengeteget, és nem bánnánk, ha Asamoah is elkezdené meggyőzni Tylit, hogy nem volt erősen túlárazva, amikor megvettük. Padointól ez a maximum, amit várhatunk, ez nyilvánvaló.

A fejlődés nem állhat meg, mert hiába vettük át a vezetést a bajnokságban a Totti nélkül elhitványuló Romától, az ősz csak akkor lesz teljes, ha továbbjutunk a Bajnokok Ligájában. Ehhez viszont még az is kevés lesz, ha nagyon megverjük a dánokat, mert a nagy feladat csak utána következik: nem szabad kikapni Athénban, a gondolák városában.

De egyelőre verjük meg azokat, akik olyan nehéz helyzeteken át serkentek férfiakká, mint például ez.