Már megint nagy a pofánk!

Több ez már, mint éledezés, drága véreink! Már élünk! Nagyszerű sorozatot építünk a bajnokságban, mostanában gólokat sem kapunk, a hétvégén is lesimáztuk a komancsokat. Ami még ennél is örvendetesebb, az a játékunk színvonalának olyan meredek emelkedése, ami csak Darti paplanjának reggeli állapotához hasonlítható.

juveköbenhavn

A világon semmi okunk nincs félni, sőt, azt kifejezetten tilos. Jobbak vagyunk a norvégoknál, hiába állnak előttük, hiába nem sikerült őket legyőznünk idegenben, és hiába verték meg a Galatát, ami ugye nekünk nem jött össze. Mert az igazság az, hogy már csak pár órán át állnak előttünk, Helsinkiben felnégyeltük volna őket, ha nincs a kapusuk, és pont akkor mákjuk volt a Galata ellen, mint a görögöknek ellenünk.

Nem a legerősebb összeállításban kezdünk, hiszen Barzagli sérülés, Vidal pedig az athéni meccs kihagyását jelentő sárga miatti félelemnek köszönhetően nem lesz. Rajtuk kívül Isla, Giovinco és Lichti sincs, így Conte variálni kényszerül.

Valószínűleg maradunk a 3-5-2-nél, de hogy például a védelem hogy néz ki, arról mindenki mást gondol. Van olyan verzió, hogy Caceres-Bonucci-Chiellini, de olyat is hallani, hogy Bonucci-Ogbonna-Chiellini, aminek nem az az oka, hogy az ingyán ne lenne elég jó oda, hanem az, hogy rá valószínűleg egy sorral előrébb lesz szükség. Isla és Lichti sérülésével ugyanis Contének Caceres és Padoin között kell döntenie. Ennél azért léteznek nezezebb döntések az életben.

Szóval valószínűleg a Buffon – Bonucci, Ogbonna, Chiellini – Caceres, Pogba, Pirlo, Marchisio, Asamoah – Tevez, Llorente csapat fogja felkoncolni a svéd bajnokot.

Most, hogy a csatárjátékunk lüktető erekkel meredezik, a védelmünk is összeszedte magát, és Buffon sem lepkézik meccsenként kettőt, lassan elkezdhetnének feljavulni a középpályások is. Vidalnak és Pogbának nem kell, Pirlónak még egy kicsit kéne, Marchisiónak viszont rengeteget, és nem bánnánk, ha Asamoah is elkezdené meggyőzni Tylit, hogy nem volt erősen túlárazva, amikor megvettük. Padointól ez a maximum, amit várhatunk, ez nyilvánvaló.

A fejlődés nem állhat meg, mert hiába vettük át a vezetést a bajnokságban a Totti nélkül elhitványuló Romától, az ősz csak akkor lesz teljes, ha továbbjutunk a Bajnokok Ligájában. Ehhez viszont még az is kevés lesz, ha nagyon megverjük a dánokat, mert a nagy feladat csak utána következik: nem szabad kikapni Athénban, a gondolák városában.

De egyelőre verjük meg azokat, akik olyan nehéz helyzeteken át serkentek férfiakká, mint például ez.