Visszafogadnád a tékozló fiút?

Alig pár napja, hogy arról olvashattunk, hogy Ancelotti elmondása szerint Vidal a mai napig nagyon kötődik a Juventushoz, és állandóan a klubról beszél, az újságírók továbbszőtték a pletykát: a chilei állítólag vissza szeretne térni Torinóba. Kell(ene) ő nekünk? Most utáljuk őt, vagy titokban vágyakozunk arra, hogy ismét nekünk mutogassa a szívecskéket?

vidal07 Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ezt beszoptuk

Ettől tartottunk, amikor Llorente befejelte azt a gólt Sevillában, míg a City éppen fordított a Mönchengladbach ellen: megkaptuk az egyiket a két Barcelonából. Mi vagyunk a Juve, senkitől nem tartunk, a labda gömbölyű, a pályán dől el minden, ők is csak emberek, stb. Gondolatok a BL sorsolásról. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kollektív bölcsesség

Köztudomású, hogy a Bianconeri Blog szerzői a világ legokosabb emberei. Így amikor szeretett csapatunk a vártnál gyengébben szerepel, kis időre feladtuk a különböző kutatóintézetekben az emberiség jövője érdekében végzett munkánkat, hogy elménk egyesült erejéből megszülessen a poszt, amely világítótoronyként mutathat utat mindenki számára, aki a csapat szerepléséről gondolkodik. Sajnos Dina nem tudott részt venni a projektben, mert Johannal, a pálcikaemberrel éppen a Clay Intézet megoldatlan matematikai problémáin dolgoznak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Köszcsike

Ez a poszt napra pontosan 3 hete készül. Azóta finomítok, reszelgetek rajta, mert volt gyerekszobám, és nem tartom túl intelligensnek, hogy egy volt játékosnak nekimegyünk csak azért, mert a kis hálátlan geci több pénzt akar keresni, és úgy érzi, Torinóban nincs esélye BL-t nyerni. Hát így sikerült.

vidal03Igen, egy duplahetedik csapatba érkeztél. Bíztunk benned, megadtuk neked és a Leverkusennek is azt, amit a Bayern is megadott volna. Biztos te is bíztál a projektünkben, máskülönben addig cirkuszoltál volna a leverkuseni vezetésnél, amíg el nem engedtek volna Münchenbe. Kicsit szkeptikusak voltunk, gondoltuk, ütős statisztikák ide vagy oda, 10 milla környékén nem nagyon adnak értelmes középpályást – aztán pár hét alatt kiderült, egy univerzumnyi választ el Felipe Melótól. Hős lettél, a mi szívecskét mutogató (ez azért langyi, lássuk be) Artúr királyunk, El Guerrero, egy szerethető kölök a véleményes sérókkal. Fostad a gólokat, annyit szereltél, amennyit Aquilani, Sissi és Melo 2 szezon alatt sem. Tökéletes ütemérzékkel, lazán szakítottál meg bármilyen támadást. Nem is tudom, Conte veretlen évében hogy kaptunk egyáltalán gólt, amikor a pályán voltál. A világ legjobb középpályása lettél, igazi 2-in-1 megoldás. Némi (oké, bő egy éves) visszaesés után lassan visszatértél a legjobb formád közelébe, majd jött a juvés tetkó, a juvés lábszárvédő, a hűségeskü. Szerettünk, a hülyeségeid ellenére.

Erre bejelented, hogy lépnél, majd aláírsz a Bayernhez, és már az első hosszabb nyilatkozattal visszaköpködsz? Hát baszódj meg, Arturo Erasmo Vidal Pardo. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Eszt is meg kellett nyerni

llorentepalermoMég mielőtt a varjak mély gödörbe károgták volna a Juventust (a jövő héten egyébként már több helyen fagyni fog!), a Palermo legyőzésével befogtuk a csőrét a vészmadaraknak. Nem volt nehéz meccs, ezért messzemenő következtetéseket ne vonjunk le. Villámgyors értékelés. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A 60 milliós dilemma

Az egyik legnépesebb juventino közösség, a vecchiasignora.com (a fb-generáció számára itt is elérhetőek) hétfő reggel egy rövid közleményt fogalmazott meg a bő 99 ezer regisztrált tagja nevében, a klubnak és Vidalnak címezve, melynek üzenetéhez elég könnyű csatlakozni. Röviden arra kérik az oldal üzemeltetői a megszólítottakat, hogy azonnal álljanak elő a farbával, ne lebegtessék tovább azt, ami már hónapok óta lóg a levegőben. A klub mondja ki egyértelműen, el akarja-e adni Vidalt, és a játékos is nyilatkozzon hasonlóképp: akar-e maradni. Igazuk van a digóknak, elég a MU-Vidal (Felicevich?) előjátékból, döntsék el végre, mi a pennát akarnak, azaz a régen megszült döntést/szándékot ne titkolják tovább. Érdekes egyébként a kapcsolódó szurkolói lélektan: rühelljük a bizonytalanságot, mint a másnapos hasmarsot, viszont legalább annyira imádunk találgatni, mint egymás izzadt testéről pezsgőt szürcsölni. Most utóbbi következik, instabil tény-ágyra fektetve. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Prioritások

A szurkoló azt szeretné, hogy mindig nyerjen a csapata. Igázzunk le, zúzzunk péppé, toljunk seggbe mindenkit, égessük fel a falvakat, sózzuk be a földeket, tegyük magunkévá az asszonyokat és a kripliket, ne ejtsünk foglyokat! A szurkoló a szurkolásba nem fárad bele, nincs a szezon haladtával egyre inkább apadó ereje, amit beosszon, csak a meccs elején nekiesik a képernyőnek, tévének, vagy kimegy a stadion kellemes levegőjébe szellőzni, és másfél óra elteltével éli tovább az életét. A szurkolónak nincsenek határai, ha az elvárásokról van szó. Pláne nem a Juventusnál, Itália legpatinásabb klubjánál – itt nem férnek bele a döntetlenek, a kiesések, a vesztett pontok. Megmondta Boniperti is, itt csak a győzelem számít.

AC Cesena v Juventus FC - Serie A

A klubtulajdonos, klubvezető is azt szeretné, hogy mindig nyerjen a csapata, de az évad elején – mint minden projektben – a klub agya (néhol vízfeje) célokat tűz ki, felállít egyfajta prioritást, szerencsés esetben ezeket a realitásokhoz igazítva. A Sassuolónál ez az első osztályú tagság megőrzése, a Bolognánál az első osztályú tagság bebiztosítása március végére, hogy áprilistól lehessen bundázni, a Laziónál az EL-hely, a kupagyőzelem megvédése és az EL-csoportkör túlélése, a Juventusnál meg a scudetto. A scudetto, amiről mindannyian tudjuk, hogy sorban a 32., de az olasz sportigazságszolgáltatás – fogalmazzunk így – sajátosságai miatt hivatalosan “csak” a 30. lenne/lesz.  A bajnokságban kell odabaszni, a bajnoki 100 pontért jár speckó prémium. Agnellinek úgy lesz a legédesebb felvarrni a 3. csillagot a mezre, hogy közben rekord pontszámot érünk el. Ezen az úton járva az EL csak útban van.

A fenti két szemlélet közti különbség egyre nyilvánvalóbb, és minél tovább jutunk az EL-ben, annál inkább fogja basztatni a szurkolók csőrét. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

“-Egy pontot kérek.” “-Három lett. Maradhat?”

pirlogólTalán kimondhatjuk: a Juventus szinte csak jobb híján húzta be Genovában a 3 pontot. Ahogy a Milan ellen, úgy ezúttal sem érdekelte Buffonékat, hogy melyik csapat az aktívabb, és melyik tesz többet a győzelemért. Nem fontos, az ilyesmi már rég nem számít, és aki érti a focit, az tudja, hogy a meccs képe sokszor gyakorlatilag csak a felszín, és semmi köze a végeredményhez. Egyúttal elmélkedünk arról is, hogy milyen az, ha egy erőtől duzzadó, magabiztos csapatot sújt a bíró – hát, ilyen. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Jó csapatot csak jó játékkal versz

Ez nem a Nordsjaelland volt, jóbarátok, az ugye feltűnt mindenkinek? Nem csak azért mondjuk, hogy aztán lehessen még fényesebbre szodomizálni Vidal és Pogba gyíkját, hanem azért, mert a Köbenhavn személyében egy nagyszerű, szervezett, roppant tudatos csapatot ismertünk meg. Egy olyat, amit tényleg dicsőség legyőzni.

vidcacer

Perui-kolumbiai, két jó barát

A Juventus pedig legyőzte, ráadásul az utóbbi egy hónapban mutatott, erősen javuló (sőt, már igazából jónak mondható) játékkal. Semmi meglepő: Vidal egy istenség, Pogba egy másik, Caceresbe nem véletlenül vagyunk szerelmesek, Pirlo meg újra Pirlo. Mindenkit jól megdicsérünk mindjárt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….