Meccsnap van, mindjárt jön a Frosinone elleni, mindössze harmadik találkozó evör. Nem is feltétlenül az eredmény lesz a lényeg (bár egy tabella alján, pont nélkül szerénykedő újoncot még Delneriéknek is illett verni), nem is az este mutatott játék, hanem az, hogy a felfelé ívelő pályát ne törjük meg. Erre az alapgondolatra épül a mostani poszt. Vidám muzsika is jár hozzá, Dina küldi a komplett férfitársadalomnak:
Szerencsétek, hogy nem a Chievo jött!
Bevallom, az elmúlt évek elkényeztettek: a sima Serie A meccsek többnyire nem nagyon hoznak izgalomba, hiszen az elmúlt szezonokban annyi volt a kérdés, hogy hány ponttal nyerjük meg a bajnokságot. Az igazi meccsélmény, az eksztázis inkább a BL-ben vár minket – így volt ez most is. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Allegri, takarodj!
Miért?
Hördülhetnénk fel, ha nem tudnánk a választ!
Johann, a pálcikaember lenne az ideális ennek elmagyarázására, de ő éppen Manchesterben csinálja a botrányt, ezért ránk marad a feladat. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Meglátjuk, mire lesz ez elég a sampionligában!
Mindent elárul arról, mennyire rosszul kezdtük az idei szezont, hogy Benito kifogyott a szar szó szinonimáiból a teljesítményünk és az eredményeink jellemzésekor. Jókor megyünk a Manchester Cityhez, mi? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Van-e ok az aggodalomra?
Hétvégén sikerült megszereznünk az első pontunkat, és bár a mérkőzés záró harmadában láthattunk biztató jeleket, azért nem meglepő, ha érzünk némi fájdalmat, kellemetlen csavarodást a gyomrunk tájékán, ha félrever a szívünk és az agyunk helyén egy ökölbe szorított lófaszt vélünk felfedezni.
Hogyan szerepeljünk jól?
Katasztrofális szezonkezdet: minden Juve-szurkoló összerezzen, rémült szemmel keresi a másik tekintetét, hátha abban megnyugvást talál. Mi, a szerkesztőségben szintén bajban vagyunk, a duplahetedik idény rémképétől fenyegetve kuporodunk a sarokban, és egymást átölelve igyekszünk átvészelni a nehéz időszakot – ebben pedig segít nekünk Johann, blogunk pálcikaember-vendégszerzője, aki ismét kinyújtotta felénk a karját. Írásában ezúttal a problémás élethelyzetből adódó kiutakra mutat rá. Olvassuk őt, és biztosak lehetünk benne, hogy a poszt végén megerősödve, optimistán tekintünk majd a jövőbe! Íme, Johann véleménye:
Egyszer már megtörtént
A meglepetésre két forduló után 6 ponttal álló Chievo Torinóba látogat egy szeptember közepi meccsen – a történelem ismétli önmagát. Visszatekintés a 14 évvel ezelőtti történésekre. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Bárcsak
Véget ért az átigazolási időszak, és újra a pályán játszott futball kerülhet előtérbe. Persze a pletykák nem fognak megállni, és továbbra is jönnek majd a hírek arról, hogy ki az, aki szinte biztosan a Juventusban fog majd játszani, vagy hogy Pogbát ki veszi majd meg egycsillió euróért. Persze tudjuk, hogy ezeknek a pletykáknak a töredéke sem igaz, de azért néha mindenkit elkap az álmodozás arról, milyen jó lenne, ha ez vagy az a játékos kedvenc csapatába igazol. Nos, az ilyen álmodozások ihlették ezt a posztot. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Allegri, takarodj!
Ebben a posztban nem lesz szó Allegriről, csak azért adtam ezt a címet neki, hogy tudja, nem feledkeztünk el róla sem!
Beszéljünk a MERKÁTÓRÓL! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Hernanesről van mondanivalónk
Montolivónak nincsen pöcse. (Hogy értsük, érdemes megnézni a Bianconeri blog történetének egyik legcsodálatosabb pillanatát, amikor Dartiból a duplahetedik szopóroller közepén kipenderült ez a káprázatos mestermű.)