Ahogy ti, úgy mi is azt próbáljuk megfejteni tegnap este óta, hogy ki(k)nek a kurva anyját. Jelöltünk van néhány, de már most szólunk, boldogabbak egyiktől sem leszünk. Bassza meg.
So why don’t you kill me
68
Megérdemelten
Csak azt szeretnénk mondani, hogy ezt ma meg fogjuk nyerni.
A Nagyfülű
Már megint döntőt játszunk!
Már csak néhány órát kell várnunk, hogy megmutassuk, ki a Jani.
LATOLGASSUNK! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Már csak egyet kell aludni
Vészesen közeleg a szombat este. Már mindenki hetek óta úgyis csak erről beszél, így mi is összedugtuk a _fejünket.
The number of the be(a)st
Amikor a tavalyi bajnokságot értékeltem, a következőt írtam: „Az 1930-35 közötti Quinquennio d’oro után újra öt scudettót nyertünk, de ezúttal más a helyzet: akkor az utolsó bajnoki címnél lehetett érezni, hogy lezárult egy korszak. A következő bajnokságban a Juve csak 5. lett, és az 1949-50-es bajnokságig nem is sikerült újra elsőnek lennie. Most gyökeresen más a helyzet: az átmeneti évben is behúztuk a bajnokságot, sokkal jobb anyagi helyzetben van a klub, mint a versenytársak, a csapat tele van fiatal, vagy éppen ideális korban lévő klasszissal, vagy magas szinten teljesítő veteránnal. Azaz ma komoly esély van arra, hogy a sorozat tovább folytatódik.” Hát folytatódott! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ma este iszunk!
Hiába vezetett kétszer is a Chievo, a fővárosiak behúzták a meccsüket – kivételesen anélkül, hogy 11-est kellett nekik ítélni. Ritka az ilyen! Közben az óriási, fortyogó kalderán üldögélő nápolyiak is nyertek, így megint csak rajtunk a sor, hogy bebiztosítsuk a bajnoki címet. Méghozzá a Crotone ellen. Egyszerűnek tűnik, nemigaz?! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A Juventus tizenegyedikje sorozatban a harmadik
A torinói club sporttörténelmi tette hajtott végre a Lazio legyőzésével. A 2-0-s siker ugyanis – ami a Juve 11. győzelme – sorrendben a harmadik Coppájuk. Mindez 3 év alatt.
Döntők, pt. 1/3
Hát akkor jöjjön az első találkozó abból a hármasból, ahol nincs több kifogás, nincs érdemi javítási lehetőség, nem fér bele a „májusban majd megoldjuk”. Allegrivel szólva:
🎙 @OfficialAllegri: "Our season starts now"
➡️ https://t.co/rYjIvPTO7R #JuveLazio #FinaleTIMCup pic.twitter.com/8L5JKba8fl
— JuventusFC 🇬🇧🇺🇸 (@juventusfcen) May 16, 2017
Még nem nyertünk semmit!
A blog levelezőlistáján már többször felmerült, hogy eléggé zavaró, hogy sokszor már úgy írnak vagy beszélnek az újságírók, szakértők a triplázásról, mintha meg is nyertünk volna mindent – pedig elvileg még akár mind a három fronton bukhatunk. A római vereség pont azt mutatta meg, hogy az utolsó pillanatig koncentrálnia kell a Juventusnak, ellenkező esetben jöhetnek még pofonok. Még 4 meccs van hátra abból az idényből, ami a Juventus történek az egyik, ha nem a legcsodálatosabbja lehet – csak be kell fejezni az eddigi kivételes munkát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Egy profi csapat ezt lehozza
…és nekünk eléggé profi csapatunk van, ugye. Minden mellettünk szól: 2-0-ra nyertünk idegenben, Európából hazai pályán utoljára még a kozmikus Bayern vágta gerincre Conte 10 eurós csapatát, kulcsembereket tekintve komplett és nagyjából formába lendült a keret, és a bukik sem tudják elképzelni, hogy innen elkúrjuk (1,65-1,65 körül adják a hazait, 4,9-5,5 körül a vendéget). Még Jardim is kissé lemondóan nyilatkozott: az ilyenkor kötelező kommunikációs humbug – „nem adjuk fel, hiszünk” – mögül azért kikandikált az edző vélt valósága: szerinte csoda kéne a továbbjutáshoz, többek között azért, mert a Juve legkevésbé tapasztalt játékosainak is több nemzetközi rutin áll a háta mögött, mint az ő emberei közül a leginkább rutinosaknak.
Srácok, itt a pizzaaaaaa!
Igen, mondjuk ki félhangosan, ezt innen csak elkúrni lehet. Elbizakodottsággal, nagy arccal, lazuló koncentrációval, esetleg némi pechhel. Egy kattintás ide a folytatáshoz….