Tegnap este néztem vissza az odavágó jelentős részét, és bár a 2:0 tulajdonképp csaknem ideális egy visszavágó előtt (bár egy 17:0 faszább lenne, nem beszélve egy 49:0-ról!), nem voltam boldog. Ugyan az eredmény és a statisztika is fölényes győzelmet sugall, pofára egészen máshogy nézett ki a meccs: nem tartottuk kézben a találkozót úgy, ahogy egy EL-győzelemre törő csapatnak kellene. Nem volt erődemonstráció, még csak ultramasszív védekezés sem, egyszerűen egy szerencsés és egy brilliáns pillanatnak köszönhetően levertünk egy lelkesebb, de képzetlenebb csapatot, miközben annak egyáltalán nem volt szerencséje. Ugyanezt a bandát kellene egy gólon tartani, vagy még inkább verni nekik egyet, aztán hadd próbálkozzanak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
2014. február hónap bejegyzései
Nézőpontok
Már régóta érlelődik bennem egy bejegyzés a saját nevelésű játékosainkról, amit a múlt heti, Chievo elleni meccs, azon belül Giovinco kifütyülése kifejezetten aktuálissá tett. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Torino a juventusiaké!
Erős vár a mi stadionunk, így értelemszerűen nincs szükségünk arra, hogy bárki is bevegye. Ennek megfelelően a papíron legerősebb kezdőcsapatunkhoz képest mindössze Caceres balhátvédben való szerepeltetése volt az egyetlen meglepetés – de mi ezt nem bánjuk, szeretjük az Indiánt. Nézzük, hogyan sikerült tovább haladni a rekord-hazaipályás-győzelmiszérián. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Matador kerestetik
Nyilván ez a kedvenc derbi-pillanatom:
Estére meg is van, kitől várhatjuk a Mariska-dublőrözést: Nándi a Tuttosportnak adott interjúban üzente a Torónak, hogy ő bizony matadornak született. Ennél szebb felütése nem is lehetne a derbinek. Szükség is lesz a matadori skillekre: az igazi bikiaviadalok egyenlőtlen küzdelmével szemben nekünk egy ritka erős bikával kell ölre menni. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Fásult küzdelem a kupaindulásért – 1988.05.23.
Trapattoni első és második korszaka közötti időszak nehéz éveket hozott a Juventus számára: bár sikerek azért akadtak ekkor is (UEFA és Olasz Kupa, mindkettő 1990-ben, a mainál sokkal magasabb árfolyamon jegyezve ezeket a sorozatokat), de érezhetően egy útkeresés zajlott a klubnál. Az 1987-1988-as bajnoki szezonban Rino Marchesi vezette a csapatot, amely még mindig Platini utódját kereste. A szezon vége a hatodik helyen találta a Juvét, amely a városi rivális Torinóéval megegyező számú pontot kapart össze: harmincegyet. Mivel az egymás elleni eredmények nem számítottak (Torino-Juventus 2-2, Juventus-Torino 2-1), ezért rájátszás, „spareggio” következett. A tét nagy volt: a nemzetközi kupaindulás múlott azon az egyetlen meccsen 1988. május 23-án. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Conte Európában variál
„Jó eredmény”. Ezt mondta Conte, és igaza van: a 2-0 a létező legjobb eredmény. Ha gólt lősz idegenben, gyakorlatilag továbbjutottál, hiszen hazai pályán nem kaptál gólt. Illetve kaptál, csak nem szabályosat. Illetve szabályosat, csak nem adták meg. Vagy ezek közül valamelyik.
Conte azt is mondja, „A legoptimistábban tekintve a versenynaptárt 16 meccset játszunk 52 nap alatt. Ez kinyírná a játékosaimat, ha mindig ugyanazt a csapatot játszatnám. Be kell vonnunk az egész keretet, és segítenünk kell formába lendülni azoknak, akik eddig nem játszottak sokat”. Tiszta sor, hogy igaza van. Csak ehhez még illik hozzátenni néhány dolgot Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mégis lehet szintet lépni
A második számú európai kupasorozat tulajdonképp a 40. számú is lehetne, akkora a különbség a BL és az EL között. Vegyük csak a pénzt: az EL döntőse 2,5 millió eurót kap, a BL-ben a csoportkör túléléséért is 3,5 millió jár. A tévés díjakban még veszettebb a különbség: ahogy Tyler az athéni sárdagasztás után rávilágított, tavaly a BL legjobban díjazott csapataként a Juventus bő 65 milliót vitt haza (ennél 15 Serie A klub kevesebbet költ fizetésekre!), az EL-ben legtöbbet kaszáló Fener 11 milliót kapott. A BL-ből a csoportkörből kieső Chelsea-nek a tollasabb sorozatból 30 millió, míg az EL megnyerésével szerény 10M jött össze.
Mégis fontos odatenni magunkat holnap. Hajtás után felsorolunk néhány okot a kétkedőknek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Gróf úr ideges
Igen, levertük a Chievót. Elég könnyedén, nagyjából esélyt sem adva az ellenfélnek. Lőttünk szép gólt (Kwadcsi), szerencséset (Marchisio) és kapushibát kihasználósat (Llorente), miközben a Chievo szépítését zajos tapsvihar köszöntötte a burleszk-rajongók táborából.
A meccsel igazából nincs is mit foglalkozni, nagyon sima volt, végig uraltuk a játékot, és magabiztosan húztuk be a győzelmet. Hajtás után ott az összefoglaló, de mögötte már egy egészen más téma kezdődik: Conte kettőt is nyilatkozott, mindkettő megér néhány szót. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Verébre ágyúval
Hétvégi ellenfelünk, a Chievo elég gyorsan levetkőzte a _szimpatikus kiscsapat imázsát. Pedig sokan emlékszünk még arra a szezonra, amikor sokáig vezettek, és végül az élmezőnyben csaptak célba (mondjuk nem csak emiatt emlékszünk arra a bizonyos idényre…). Ez már olyan régen történt, hogy azóta nincs ember, akinek ne a kongó lelátók előtt lejátszott meccsek, a rengeteg 0-0, és a szezon végén villantott, tükörsima bundameccsek jutnának eszébe a Paripán Feszítő Darth Vaderékről.
Velük játszunk vasárnap háromtól, ezen a héten a két csatorna közül az egyik közvetíteni is fogja. Kicsit beharangozunk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szív, lélek és pontrúgások
Mit adtak nekünk a görögök? Művészetet, államigazgatási tanácsokat, csillagászatot és matematikát? Igen, ezeket is, de ehhez még vasárnap hozzácsaptak néhány igen fontos tanulságot, amiket nem is fogunk habozni levonni, mert az visz előre, ha meglátjuk a hibákat.
Conte már meglátta (és S4tchy is), szólt is a srácoknak, hogy a hétfői recskaparti elmarad, helyette edzés lesz, és a krokodilok zöldben lesznek. Csapjuk hozzá, hogy a RUJ beszámolója szerint csak Bonucci, Tevez és Caceres ment oda megköszönni a szurkolóknak a biztatást, és megkapjuk, hogy a Peticica által citált, fossal töltött cukorka miért ment le ilyen nehezen a torkunkon. Egy kattintás ide a folytatáshoz….