Furcsa csapatunk van

Veronában egy kimondottan furcsa Juvét láttunk. Nem úgy volt furcsa a társaság, mint a furcsa arcú lány, akire csak illemből nem mondjuk rá, hogy kibaszott ronda – nem mintha amúgy nem látná annak mindenki. Nem is úgy volt furcsa, mint a háromcsöcsű nő a Total Recallban, akinél csak a Morbid Magazin-féle melpi testesíti meg esszenciálisabban az archaikus férfi sovinizmust. Inkább úgy volt furcsa, mint egy fossal töltött cukorka: egy ideig finom, nyami, hmm, jó lesz ez, aztán átszakad a cukormáz, és először csak egy apró csepp formájában, majd egyre markánsabban elkezd belőle szivárogni a cucc, aminek az átható ízét egy ideig elnyomja a cukorkaburok becsapós íze, de a sejtésnél valamivel erősebben gyanítod, hogy ebből már nem lesz kulináris mennyország, aztán már bizonyossággal tudod, hogy még istenesen hosszú idő telik el az igazán elsöprően toszadék érzésig, amit végigszenvedni legalább akkora kihívás, mint mostanában bármelyik milánói hullarabló bagázsnak szurkolni, nade vissza a cukorkához, már nyelni nem mersz, de a nyálad folyik a kemény bevonat tartós, nehezen kizárható citromaromájától, a fura folyadék-elegy persze telíti a szájüreged, te meg B-verzió híján előbb-utóbb menthetetlenül elokádod magad.

triplacsocs Egy kattintás ide a folytatáshoz….

“Pfejj, köcsög görögök!”

Nem sokan gondoltuk, hogy a Hellas Verona újoncként az ötödik helyen héderezik majd féltáv után három fordulóval. A keretüktől nem csináltunk a gatyánkba, tele vannak rutinos, öreg csókákkal (Toni, Rafael, Donati, Donadel), akik tudják, mitől döglik a légy, de Toni kivételével fénykorukban sem voltak nagy spílerek. Van néhány ígéretes fiataljuk ugyan (főleg Iturbe, aki a jövő évet már valami nagyobb csapatban kezdi), de ebből azért túlzás lett volna arra következteni, hogy óriási szezonjuk lesz. Pedig lett.

Lüke Toni goes berserk

Lüke Toni goes berserk

Kemény meccs következik, beharangozzuk komolyságához méltó lendülettel. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mindenki vesztett a Q-sztorival

Igazi Juventino, aki rengeteget tett a klubért, akkor sem dohogott, amikor csak a padon jutott neki hely, és amikor beszállt, mindig hozta magát. Vagy létszámfeletti ballaszt, aki még arra sem volt hajlandó, hogy elhúzza a belét, amikor találtak neki egy másik klubot, és inkább itt maradt jákintázni egy fél évig.

Kolompár Hulk

Kolompár Hulk

Ezek a lehetőségek, és ahogy látjuk, erre a két szekértáborra bomlott langymeleg táborunk jelentős része is Fabio Quagliarella ügyében. Bár minden felett álló igazságot nem lehet pénzért venni, így értelemszerűen mi is csak véleményt fogalmazunk meg, de úgy érezzük, van néhány olyan gondolatunk, amiről nektek is lesz véleményetek. Jöjjenek ezek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Back on track

 – így szólt Darti az 60. perc tájékán. Addigra megtudtuk, hogy korábbi hazai rangadókhoz hasonlóan a Napoli, a Roma és a Milan után az Izé is megkapja a maga hármasát. Tulajdonképp ennyivel, illetve egy rövidke bővített mondattal össze is lehetne foglalni a tegnap történteket: a címvédő elszórakozott a bajnokság egyik legrosszabb formában lévő csapatával. Hajtás után random gondolatok következnek a szezon eddigi egyik legsimább mérkőzésével kapcsolatban.

juveinter09

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szubjektív múltidéző – Inter

Szubjektív múltidéző rovatunkban elérkeztünk a talán legjobban gyűlölt ellenséghez. A mai derbi elé – a sorozat vállalásainak megfelelően – két mérkőzést idézünk fel: egy kellemes és egy kellemetlen (azaz inkább kevésbé kellemes) emléket tárunk elétek. Hogy mit keres itt a Samp 2006-os vendégjátéka a Meazzában, illetve ki volt az a milánói játékos, aki mindössze 8 olasz bajnokin játszott és az egyetlen – szerencsére tét nélküli – olaszországi gólját pont ellenünk lőtte, azt a hajtás után áruljuk el. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Amikor az Inter mindent elbukott

Ha a Juventus és az Inter közötti bajnoki versenyfutásokról van szó, a többség biztosan 1998-ra és 2002-re asszociál: a két klub közös történelmének utolsó évtizedeiben valóban ennek a két scudettónak a sorsa váltotta ki a legnagyobb figyelmet. A Juve-Inter párharc azonban nem csak ezekből az eseményekből áll. A 9-1-es meccs talán az ellenségeskedés origójaként is értelmezhető fontos állomás, de szintén nagyon fontos az a találkozó, amelyről most lesz szó – az 1967. május 7-én lejátszott Juventus-Internazionale meccsre tekintünk vissza. Hihetetlen izgalmak, óriási dráma végén az Internek lenullázódott a szezonja.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….