Nézzük az alapállást: egyenes kieséses párharcban mindig peneltük a Realt, döntőben mindig mi szoptunk. Ha már úgyis muszáj velük játszani, akkor mindenképp a döntő előtt találkozzunk, mint a borítékolható zakót jelentő döntőben – szól az ige. A bukik szerint így is a spanyolok a párharc toronymagas esélyesei, úgyhogy engedjük is el egyelőre az esélylatolgatást, beszélgessünk érdekesebb dolgokról! Senki nem maradhat otthon, szavazásra fel!!4!
Darti magánrepülőjének a wifije nem kompatibilis az admin felülettel, ezért én pakolom ki a posztot, de higgyétek el, az alábbi sorokat végig ő írta.
Manapság kevés annál nehezebb dolog van, mint Milan szurkolónak lenni. Beharangozót írni a mai meccsre például sokkal nehezebb. Mert ha túl vagyunk a közhelyes baromságokon, miszerint Cuadrado ismét a keretben van, Mandzukic és Sandro viszont nincs, tehát csak 3 csatárunk van, akiknek a rögtön érkező Real elleni meccsen is játszaniuk kellene… na, ha ezeken a mindenki által ismert dolgokon túljutottunk, akkor hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy nem tudunk semmi érdekeset kitalálni.
A Juventus az elmúlt öt napban két meccset játszott, mindkettőt idegenben. Az egyik a Bajnokok Ligája, a másik a bajnokság szempontjából volt kulcsfontosságú. A római és a londoni mérkőzések összegzéseként legyen elég egyetlen adat: a két meccsen összesen négyszer találtuk el az ellenfelek kapuját. A negyedik Sturaro sarabolása volt a Spurs ellen, a 92. percben. A többiből gól lett, meg továbbjutás, meg valószínűleg bajnoki cím. Fino alla fine, vagy mi a fasz! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Tamás rendesen fizeti a tagdíjat. Mi pedig egy interaktív blog vagyunk, amit egyrészt az bizonyít, hogy egy hatalmas látogatottságú fórumot is fenntartunk, másrészt pedig az, hogy Tamás kért €gy megnyugtató írá$t, mi pedig szállítjuk! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
33% labdabirtoklás + 69% passzpontosság = 30% továbbjutási esély. Presszingelni, izmozni még oké, de focizni is tanítottak a labdarúgásra legalkalmatlanabb létforma melegágyának számító Brit-szigetek fiai. Mi a büdös lófasz történik itt, gyermekeim?! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A déjà vu /ˈdeʒa ˈvy/ (franciául: „már láttam”) vagy paramnézia az a jelenség, amikor valaki úgy érzi, hogy az éppen történő helyzetet már korábban átélte, az adott esemény korábban már megtörtént volna vele, ugyanakkor a korábbi átélés körülményei vagy akár megtörténtének ténye bizonytalanok. Érdekes, hogy déjà vu élményének későbbi felidézésekor maga az érzés meglehetősen pontosan körülírható, ugyanakkor annak felidézése, hogy milyen valós körülmények váltották ki az érzést, ugyanolyan bizonytalan, mint maga a képzeletbeli, „már átélt” szituáció.
November 19-én a Sampdoria hármat gurítva győzte le a Juventust. Azóta 16 meccset játszottunk le, amelyek között van Bajnokok Ligája-, Olasz Kupa- és Serie A-meccs, és ezeken összesen 1 (azaz egy) gólt kaptunk. Allegri azt ígérte, február közepére jön a csúcsforma, és mi össze vagyunk zavarodva. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Eljött hát a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakasza! A csapatoknak újra be kell nevezniük a kupába azt a 23 embert, aki játszani fog!
A Juventus is így tett. Tehát aki ebben a 23 fős keretben nincs benne, az nem játszhat a döntőben majd!
Van meglepetés! VAN!
Igaz, nem túl nagy. Például az, hogy Lichsteiner visszakerült a keretbe.
Na. Ők lesznek. Tehát a címben feltett kérdésre a válasz: ott van a keretben, de még sérült szegény 🙁
Na, jó, akkor legyen egy poszt erről. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mondjuk úgy, hogy ESEMÉNYDÚS decembert zártunk. Nézzük, mire következtethetünk az utóbbi néhány hét történéseiből!
