Amikor ősszel Asamoahnak sikerült úgy megsérülnie az ősszel, hogy sem a labda, sem az ellenfél bármelyik játékosa nem volt a közelében, nem gondoltam volna, hogy neki bármilyen szerepe lehet még a Juventusban. Sőt, abban a pillanatban azt sem tartottam volna túlzásnak, ha azonnal felbontjuk a szerződését, mert alkalmatlan az élsportra. Ehhez képest a hétvégi kupameccsen a csapat egyik legjobbja volt – de nem ez az egyetlen meglepetés, ami mostanában érhetett minket a klubbal kapcsolatban. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
2017. január hónap bejegyzései
Bye-bye Evra, helló Coppa-elődöntő
A szar akkor is szar marad, ha bepanírozod
Játszottunk már idén hátborzongatóan fos meccseket (elsőre a Lyon elleni hazai, meg az Izé elleni ugrik be, no meg a genovai kurvaanyja), de mindig volt mentségünk. A Fiorentina elleni kollektív ganajtúrásra azonban nincs mentség.
Helyezzük perspektívába
A friss logó, címer, vagy mi a fasz bemutatása óta ritkán látott módon felizzott a levlistánk. Darti tegnapi posztjának bevezetőjét mostanában minden írásunk, sőt, a komplett juventino létünk mellé oda lehetne biggyeszteni: kevésbé izgat minket a soros bajnoki (igazából az a gond, hogy Bonuccit is…), a családunk és a munkánk köt le minket, de ha valami érdekes történik a Juve körül, akkor hajlamosak vagyunk félretenni mindent és mindenkit. Szóval úgy alakult, hogy a tegnapi mail-özön közepén akadt Dartival egy levélváltásunk, amiről úgy gondoltuk, megér egy külön posztot. Mi van, ha nem komplett idióta a vezetőség? Mi van, ha egyelőre a megdöbbenésünktől, undorunktól nem látjuk a nagyobb képet? Mi van, ha tényleg világuralomra tör a klub, és ez nem csak egy elbaszott, szentségtörő logó, hanem maga az úttörés és a fényes jövő? Mi van, ha tényleg elképesztően izgalmas évek várnak ránk?!?!
Mi. A. Fasz.
Mostanában gyakran ér bennünket az a vád, hogy nem írunk olyan gyakorisággal, mint hajdanán, amikor hetente 4-5 poszttal is jelentkeztünk. Ennek számos oka van, részint nem annyira érünk rá, mint 22 éve, a blog indulásakor. Be kell azt is vallanunk, hogy kicsit hiányzik a Népsportos kommuna, amikor őrült vicces trollkodásainkkal egész komoly háborúkat, népírtásokat tudtunk kiprovokálni (jó, túloztam, csak odáig jutottunk, hogy veréssel lettünk megfenyegetve). Ám az is komoly ok, hogy kevés olyan dolog történik a klub háza táján, ami kilendít minket a komfortzónánkból. A bajnokságban nyerünk, a középpálya szarságáról annyi helyen lamentálnak, hogy nem sok kedvünk van nekünk is rinyálni. A BL jelenleg az egyetlen érdekes, de most ott sincs semmi. Átigazolási híreket pedig lehet olvasni bárhol.
NA DE MOST MI TÖRTÉNT. ATYAÚRISTEN. A január 16-án történtek olyan szinten sokkolták szerkesztőségünket, hogy erről muszáj valahogy megemlékeznünk.
A Juventus új LOGÓT kapott. LOGÓT, bazmeg. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mindig találunk okot a rinyálásra, avagy kinek jó az, ha Mandzukic szomorú?
Nem akarjuk elkiabálni, de – ha jól számoljuk, idén először – úgy néz ki, Allegri a legerősebbnek vélt csapatot küldheti csatába a lila csőcselék ellen.
Még hiányzik egy ember
Nem történt sok meglepetés: a Juve hozta a papírformát a Bologna ellen, a Dagi továbbra is fossa a fontos gólokat, Dybala még nem az igazi, a Bologna pedig Nagy Ádám nélkül félkarú törpe. Elemzés a bajnokiról, és rövid előretekintés a kupára.