Bizonyosság és bizonytalanság

A hétvégi eredmények alapján még a legóvatosabbak szerint is egyre közelebb vagyunk a sorozatban harmadik scudettóhoz – sőt, még a fő rivális Roma edzője is úgy nyilatkozott, hogy eldőlt a bajnokság. Ennek ellenére örömünkbe némi bizonytalanság és aggodalom is vegyül. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Több, mint egy rangadó

Sűrű a menetrend, mint egy emberes kevertvedelés utáni másnapos széklet: március 30-ig 3-4 naponta jönnek a meccsek, 22 nap alatt 7×90 perc (plusz az EL-ben egy esetleges hosszabbítás) vár a csapatra. Ebből a hét meccsből hármat is a lilákkal játszunk, ráadásul mindet 11 napon belül. A trojkából papíron talán a holnapi a legkevésbé fontos, főleg, ha a várakozásainknak megfelelően a Napoli minimum egy döntetlenre képes lesz hazai pályán a játékban mostanában kissé leeresztett, enyhén pukiszagú Roma ellen. Mégsem adhatjuk alább a győzelemnél, mégpedig minimum 3 okból – és ebben a “mi vagyunk a Juventus” még benne sincs.

fiorentina01 Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Iszonyú nagy rohadékok vagyunk

Általában szeretünk statisztikákkal magyarázni történéseket, hogy tényszerűbbnek és okosabbnak tűnjünk. Tegnap a Milan többet lőtt kapura (22 vs. 10), többször el is találták a célterületet (9 vs. 5), nagyságrendekkel többet volt náluk a labda (60%-40%), a hazaiak jóval többet (426 vs. 258) és pontosabban (86% vs. 76%) passzoltak, több szögletet (7 vs. 1) végezhettek el. Mi meg szartunk az egészbe, és nyertünk 2:0-ra.

milan1 Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Behúzandó rangadó

Azt szokták mondani mindig az okosok, hogy egy rangadón bármi megtörténhet, a csapatok formájától és a tabellán elfoglalt helyezésüktől függetlenül. Fogadjuk el ezt az állítást nyugodtan, nem törődve azzal, hogy  nem teljesen igaz. Ennek ellenére azt valljuk mi itt a szerkesztőségben, hogy nem a Milan az a csapat, akinek az otthonában pontokat kéne hagynunk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Juventusi csoda az olasz klubfoci fénykorából

milanjuve03930417Nem túlzunk, ha a 80-as évektől (az idegenlégiósok újbóli beeresztésétől) a 90-es évek első feléig tartó időszakról, mint az olasz klubfoci fénykoráról beszélünk: döbbenetes, mai szemmel felfoghatatlan sikerszéria, korszakos, történelmi tetteket végrehajtó csapatok. A mi szívünknek nem kérdés, hogy melyik együttes volt ennek a másfél évtizednek a legjobbja (Platini Juventusát tartjuk annak), de aki a Sacchi keze nyomán felépített, aztán Capello irányította Milant tartja erősebbnek, valószínűleg az sem téved – sőt.  A héttüdejű Conte által meghajtott, de a világ akkori legjobbjának, Baggiónak a fényében tündöklő Juventus hőstettet hajtott végre 1993. április 17-én.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kis lépés a Juventusnak, nagy lépés…

…Giovincónak és Marchisiónak. Még csütörtök este elsősorban a saját nevelésű nem-is-oly-tacskók vezetésével zúztuk porrá a Traubisport, egyúttal választ kaptunk néhány kérdésre, mint pl. komolyan vesszük-e a sorozatot, megint összebalfaszokik-e a védelem legalább egy gólt, képesek vagyunk-e kétszer ugyanabba a kutyaszarba beletaposni, van-e élet és lehetőség Islában, lesznek-e gondjaink Asamoah nélkül. Röviden: igen, nem, nem, igen, igen.

traubi7

Egy kattintás ide a folytatáshoz….