The number of the be(a)st

Amikor a tavalyi bajnokságot értékeltem, a következőt írtam: “Az 1930-35 közötti Quinquennio d’oro után újra öt scudettót nyertünk, de ezúttal más a helyzet: akkor az utolsó bajnoki címnél lehetett érezni, hogy lezárult egy korszak. A következő bajnokságban a Juve csak 5. lett, és az 1949-50-es bajnokságig nem is sikerült újra elsőnek lennie. Most gyökeresen más a helyzet: az átmeneti évben is behúztuk a bajnokságot, sokkal jobb anyagi helyzetben van a klub, mint a versenytársak, a csapat tele van fiatal, vagy éppen ideális korban lévő klasszissal, vagy magas szinten teljesítő veteránnal. Azaz ma komoly esély van arra, hogy a sorozat tovább folytatódik.” Hát folytatódott! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kötelező kör

Persze most mindenkit a Barcelona érdekel: van-e esélyünk, visszavágunk-e 2015-ért, Suarez vajon most Chiellini melyik testrészét kapja be stb. Pedig gyorsan el kellene felejteni a BL negyeddöntőt: vasárnap délután Genovában játszunk. ott, ahol egy igen kellemetlen pofonba futottunk bele nem is olyan régen. Persze az ellenfél most Piszkos Fred is csapat lesz, de ha a játékosok fejében Messi és a jövőbeli, tört magyarsággal megírt Joó Gábor cikkek járnak, akkor bizony most is belefuthatunk egy kellemetlen pofonba. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Eltűnt egy kis manó

Helyzet van Eder mester műhelyében: Pumuklit eltiltották, így muszáj lesz megbontani a mostanában faszán muzsikáló első négyest a ma esti bajnokin. És ez nem is feltétlen kellemetlen annyira, mint ahogy elsőre tűnik: amióta a lilák elleni lángos óta a 4-2-3-1-et toljuk, azóta a Cuadrado, Dybala, Mandzukic – Higuain kvartett gyakorlatilag szünet nélkül a pályán van. Cuadradón ez kiemelten látszott Udinében: a hazaiak lazán leütközték, képtelen volt megjátszani Higuaint, a máskor gördülékeny váltások sem működtek Alves és Pulkó között, és a védekezéshez sem tette hozzá a magáét. Szerencséjére beszedett egy sárgát, és ma pihen. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szezonbeharangozó: ezt várjuk az új idénytől

Augusztus 20-án a Fiorentina elleni meccsel indul a bajnokság a Juventus számára. Ennek örömére közös posztban megosztjuk veletek, mit várunk az idénytől, és hogyan értékeljük az átigazolási szezont. Bónusz tartalom: az időgéppel kapcsolatos kutatásait rövid időre felfüggesztő Dina is megszólal! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Sorozatfüggés

Szeretem a sorozatokat. Örülök annak, ha a milánói csapatok sorozatosan kikapnak. Örülök, ha Buffon megdönti a kapott gól nélküli játékpercek rekordját, és azt szeretném, hogy az új rekord a végtelen legyen. Örülök, ha a Juve sorozatban veretlen marad, főleg, ha a meccsek nagy részét meg is nyeri. A múlt hétvégén véget ért egy sorozat, amire nehéz szavakat találni. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szubjektív múltidéző: Atalanta

Talán furcsa, de mai ellenfelünkről, az Atalantáról, nem elsősorban a korábbi meccsek ugranak be, hanem az, hogy mennyi jó játékos érkezett hozzánk Bergamóból. Pedig lenne felidézni való meccs is bőven: az 1997-es BL döntő előtti, vagy Del Piero utolsó meccse, vagy amikor Lazzari egyedül ejtette ki Capello csapatát az olasz kupából. Most mégsem ezeket idézem fel. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Emberhátrány és impotencia

Hát, ez nem kezdődik jól… Vereség otthon az Udinesétől, akik azért valószínűleg nem a nemzetközi kupás helyekért küzdenek majd idén – ennél még akkor is többre számítottunk, ha tudtuk, hogy nehéz lesz pótolni a távozókat, és fájóan hiányzik a csapatból egy trequartista vagy egy regista. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Derby d’… ki a francot érdekel

A Juve és Inter egymás elleni mérkőzései a legnagyobb rangadók közé tartoznak, függetlenül a két csapat helyezésétől. A Derby D’Italia mindig ádáz küzdelmet és néha nagy meglepetéseket hoz, ezért nagy izgalommal várja mindenki a szombati meccset.

Na, hagyjuk ez a bullshitet a tévés “szakértők” meccs előtti közhelyparádéjára. A valóságban ugyanis szinte semmi sem igaz a fentiekből a mai meccsre. Egy kattintás ide a folytatáshoz….