Persze most mindenkit a Barcelona érdekel: van-e esélyünk, visszavágunk-e 2015-ért, Suarez vajon most Chiellini melyik testrészét kapja be stb. Pedig gyorsan el kellene felejteni a BL negyeddöntőt: vasárnap délután Genovában játszunk. ott, ahol egy igen kellemetlen pofonba futottunk bele nem is olyan régen. Persze az ellenfél most Piszkos Fred is csapat lesz, de ha a játékosok fejében Messi és a jövőbeli, tört magyarsággal megírt Joó Gábor cikkek járnak, akkor bizony most is belefuthatunk egy kellemetlen pofonba. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Címke: sampdoria
Must win, pt. 64831
A kukások ugyan idegenben emberesen lepenelték a Frosinonét (Higuain eddig a liga legjobbja, ki gondolta volna fél éve), de:
- Roma – Milan 1:1
- Fiorentina – Lazio 1:3
- Izé – Berardi 0:1
A dobogóért küzdő csapatok közül csak a kukások nyertek, hoppácska, ilyen is ritkán fordul elő. Ezek után nem baszhatunk ki magunkkal, muszáj gólkülönbséggel megelőzni a bűzösebb hullarablókat, és felzárkózni a második helyre. Viszont – és ez is a poszt első számú apropója – nem is lesz ez olyan egyszerű. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Harminchárom, nyald a seggem télen-nyáron
„Ancora una volta noi, ancora una volta campioni, ancora una volta Juve”
Andrea Pirlo
Allegri tényleg pontot akart tenni az ügy végére. Nyerni, de legalábbis bajnoki címet szerezni érkeztünk Genovába, és a botrányos formába süllyedt Sampdoria ellen ennyi már elég is volt ahhoz, hogy sikerrel zárjuk a küldetést. Harminchárom, nyald a seggem télen-nyáron!
Őszi légy
Csináltam nektek egy képet tegnap a stadion mellől. Szép, ugye?
Ami nem szép, az az elmúlt egy hét. Három meccs, három döntetlen, egyetlen szerzett gól (a balhátvéd fejelte egy szögletből), hol tanácstalan, hol láthatatlan, hol egyszerűen értékelhetetlen csatárjáték. Ez miez? Fáradtság? Kimerültség? Ne durrogjunk, mert továbbmentünk a BL-ben és vezetjük a tabellát?
Szubjektív múltidéző – Inter
Szubjektív múltidéző rovatunkban elérkeztünk a talán legjobban gyűlölt ellenséghez. A mai derbi elé – a sorozat vállalásainak megfelelően – két mérkőzést idézünk fel: egy kellemes és egy kellemetlen (azaz inkább kevésbé kellemes) emléket tárunk elétek. Hogy mit keres itt a Samp 2006-os vendégjátéka a Meazzában, illetve ki volt az a milánói játékos, aki mindössze 8 olasz bajnokin játszott és az egyetlen – szerencsére tét nélküli – olaszországi gólját pont ellenünk lőtte, azt a hajtás után áruljuk el. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Vannak még tartalékaink
Elértük a tucatot, ha valakinek nem tűnt fel, Vidal messze a legfontosabb játékosunk, Pogba bomba helyett Sanyi-féle okos pörgetéssel döntött, Nándi elnyomhatatlan a 16-oson belül, Teveznek tényleg csak a gól hiányzik, Marchisiót korai lett volna felnégyelni novemberben, Buffon nem csak Seredová előtt védekezik kézzel-lábbal (ez rossz volt, ugye), és a Samp továbbra is mumus – de legalább nem annyira, hogy pontot is raboljanak. Hajtás után az albatrosz-fotót (hát nem tiszta kiköpött albatrosz Nándi ezekkel a kurvanagy szárnyakkal?!) nóta is követi.