Szubjektív múltidéző – AS Roma

Az új év egy új sorozatot is hoz a blogon: korábban sokan hiányolták a szeretünk-gyűlölünk posztokat, viszont mivel nagyjából a teljes mezőnyt végigzongoráztuk ebben a rovatban, nem nagyon lenne értelme visszahozni. Azonban igaza van a reklamálóknak abban, hogy talán érdemes a tényekre, taktikára vagy a várható felállásra épülő beharangozók mellett egy-egy meccs más: viccesebb vagy netán személyesebb oldalát is felvillantani. Így a most induló sorozatban felidézzük, hogy számunkra mi a legkedvesebb és a legrosszabb emlék az aktuális ellenféllel, vagy annak egy játékosával, edzőjével stb. kapcsolatban. Kezdjük is el a Romával! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Jókor jöttetek, kértek egy pofont?

A Sassuolo vendégjátéka ideális felhozó-mérkőzésnek ígérkezett, hiszen kicsit tarthattunk attól, hogy a srácok nem lesznek elég lelkesek a szándékos Bajnokok Ligája kiesés után. Hiszen ki ne tudná, hogy szándékosan estünk ki! Nagy mókamester ez a Conte, tisztára úgy tűnt, hogy tovább akarunk jutni, de hülyék lennénk, ha hazai pályán játszhatunk EL döntőt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Lángos után hozni szoktuk

…legalábbis általában. A Conte-érában csak egyszer fordult elő, hogy a Juve egy vereség után következő meccset ne nyerjen meg: az idei firenzei bukta után Madridban is sikerült gerincre vágatni magunkat. Máskülönben olajtól fénylő, dagadó izmokkal vágunk vissza a világnak, ha olykor becsúszik egy rondább meccs. Tavaly a hazai, Izé elleni kijózanító tasli után egy négyest rúgtunk a Nordizének, a gól- és emberelőnyből elvesztett hazai Samp-meccs után levertük a Milant, a római kupazakó után a Chievón csattant az ostor, a szintén római bajnoki fostengert (yáááy de rosszul toltuk) követően a Siena kapott egy hármast, a Bayern elleni dupla buktát a Pescara és a Lazio bánták, a szezonzáró, Samp elleni második csúfságot a következő tétmeccsen, ismét a Lazio ellen bosszultuk meg, és a Madridban felgyülemlett feszkót is levezettük a Genoán. Az elmúlt két év kétségtelenül legfájóbb veresége után különösen aktuális, hogy a csapat ne hulljon atomjaira. A Sassuolo nem könnyű, de ideális alany lehet ahhoz, hogy visszakapjuk a hitünket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bezárták a lelátónkat, ide költöztünk

biancofejléc

Mint az bizonyára feltűnt nektek is, a Népsport alól kihalt a blogmotor, ezért kénytelenek voltunk radikális lépéseket foganatosítani, és elköltöztünk. Egyelőre ide, ahol most találtok minket (nagy köszönet a taccs.hu stábjának, hogy átmenetileg rendelkezésünkre bocsátotta az oldal tesztközegét), de hamarosan megyünk még tovább. Ott meg majd lesznek pálmafák, kis napernyős koktélok és privát pandavadászat, meglátjátok.

A lényeg, hogy most egy darabig itt leszünk, akinek bonyi megjegyezni az URL-t, az kövessen minket továbbra is Facebookon, mert ott biztosan megtalálja majd a posztjainkat. Sajnos a kommenteléshez újra regisztrálni kell a WordPressen, de ezt már csak azért is megéri megtenni, mert a következő helyünk is WordPress-alapú lesz, így oda akkor már nem kell. Hatékonyak vagyunk, mint Pogba.

A lényeg, hogy sok szeretettel köszöntünk mindenkit itt is, és természetesen a kimaradt posztok miatt a november havi tagdíjak időarányos részét visszatérítjük nektek. Költsétek sapkára, sálra, kesztyűre, mert jön a tél.

És ami még jön, azok a posztok.
Hamarosan.

Helló Világ!

Üdvözlet a(z) Taccsra magyar! honlapon. Ez az első bejegyzés, amelyet a WordPress Magyarország Csapata előkészített a honlap tulajdonosának. Törölhető, tetszőlegesen szerkeszthető, és már kezdődhet is a honlap tartalommal történő feltöltésének szép és fárasztó folyamata!
Sok sikert!

Miért éppen mi? – Dalban mondjuk el

Lassan elkezdődik, így a tavalyi szezon értékelése is véget ér. Ezúttal egy összegző posztot készítettünk, amelybe igyekeztünk belevenni azokat a tényezőket, melyeket korábban bemutattunk – és néhány egyéb dolgot is. A vezérfonal pedig egy képzeletbeli Metallica koncert lesz. Lássuk hát, Hetfield hangján milyen is volt a 2011-12-es idény!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Meg lettünk leckéztetve?

Magunkhoz méltatlan módon tollat ragadtunk a minap a FFT magazin egyik cikkére reagálva. Erre ők is reagáltak, mi pedig – bár eddig nem volt szokásunk, de az élet tele van érdekes kihívásokkal és meglepő fordulatokkal – újra tollat ragadtunk, hogy frappírozott válasszal szolgáljunk az újabb cikkre, amely az említett sajtóorgánumban jelent meg.

Hosszú, de érdemes elolvasni. Sőt, kötelező.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….