Mit adtak nekünk a rómaiak? Egy új becenevet Mandzukicnak (lásd a címben), 3 pontot és lehetőséget arra, hogy tartsuk a lépést a Napolival. Köszönjük! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Dartagnanx bejegyzései
Dybala, Bonucci, Zaza, Pepe
Fura érzés már délután ötkor bebaszni győzelmet ünnepelni! De mindenképpen jó. Szerencsére idén még nem látogattam meg a munkahelyemet, ezért lehetőségem volt Tibor százados társaságában megnézni a mérkőzést az egyik tulajdonomban álló budapesti sportkocsmában. Minden remekül alakult, hiszen kiváló mérkőzést láthattunk, valamint Pepinnyó is betalált, aminek szinte jobban örültünk, mint a saját góljainknak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ez csak a pénzről szól
Mint azt minden bizonnyal tudjátok, nekünk kevés dolog fontos az életben. Sőt, igazából csak egy dolog.
Ez pedig a PÉNZ.
És mivel mindenünk a pénz, ezért a havi 3 millió eurós (fejenként) tagdíj mellett folyamatosan más bevételi forrásokat is keresünk. Ilyen célt szolgálnak fegyveripari befektetéseink, a megújuló erőforrások elleni ádáz küzdelmünk, a sarkvidéki olajmezők titokban történő kitermelése, és ha már arra járunk, akkor selymes fókabébik bőrét is felhasználjuk mocskos üzelmeinkhez. Most pedig a divat világát kívánjuk gyarmatosítani!
Nézzétek meg a Bianconeri Blog kollekciót!
Merre, hány méter.
A bajnoksággal kapcsolatosan utoljára akkor írtam, amikor sikerült megszereznünk az első pontunkat, nyilvánvalóan picsogás, rinyálás és sirdogálás volt a téma. De az utolsó bekezdés így szólt:
„Aggódhatunk, viszont amondó vagyok, hogy 1-2 hónap türelmi időt adni kell a csapatnak. Ami mondjuk pont arra lesz elegendő, hogy kiessünk a BL-ből és a bajnokságból is. De utána minden rendben lehet! November 21-én a Milan ellen már megállapíthatjuk, hogy mekkora szarban vagyunk.”
ELJÖTT A NAGY NAP!
Ne hiába legyen nagy a pofánk
A csapatnak és az egész Serie A-nak felróhattuk az elmúlt években, hogy unalomba fullad minden mérkőzés, hiszen annyira dominálunk, el sem tudjuk képzelni a vereséget vagy azt, hogy nem mi leszünk a bajnokok. Ez már a múlté, emiatt ismét régi gyűlölködő posztjaink hangulatát megidéző beharangozó következhet!
Allegri most tett róla, hogy ismét izgalommal és kellemetlen bizonytalansággal fussunk neki egy-egy rangadónak.
Allegri, takarodj!
Miért?
Hördülhetnénk fel, ha nem tudnánk a választ!
Johann, a pálcikaember lenne az ideális ennek elmagyarázására, de ő éppen Manchesterben csinálja a botrányt, ezért ránk marad a feladat. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Van-e ok az aggodalomra?
Hétvégén sikerült megszereznünk az első pontunkat, és bár a mérkőzés záró harmadában láthattunk biztató jeleket, azért nem meglepő, ha érzünk némi fájdalmat, kellemetlen csavarodást a gyomrunk tájékán, ha félrever a szívünk és az agyunk helyén egy ökölbe szorított lófaszt vélünk felfedezni.
Allegri, takarodj!
Ebben a posztban nem lesz szó Allegriről, csak azért adtam ezt a címet neki, hogy tudja, nem feledkeztünk el róla sem!
Beszéljünk a MERKÁTÓRÓL! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mekmenemen, a kúrvaanyádat! Milan – Juventus (2003. május 28.)
Mielőtt a döntő dögunalmas és számunkra annál kiábrándítóbb pillanataira térnénk, emlékezzünk meg arról, hogy 12 évvel ezelőtt a Félisten, az Aranylabdás Császár, a Csodálatos Férfiú Pavel Nedved nélkül voltunk kénytelenek kifutni az Old Trafford gyepére.
Ezért pedig egyetlen embert teszek azóta is felelőssé. Sztivi Mekmenement!!!!!!!
Lényegtelen, hogy történt-e szabálytalanság, lényegtelen, hogy hogyan történt.
MIÉRT VOLT EGYÁLTALÁN OTT????
No, hát ez volt az utolsó elbukott Bajnokok Ligája döntőnk. Reméljük, ez az állítás június 7-én is megállja majd a helyét.
Berlinből a Serie B-be, a Serie B-ből Berlinbe
Alessandro kapitány posztja a sokadik férfias örömkönnyet fakasztotta a tegnapi csodálatos, történelmi, lenyűgöző este során.
Ünnepeljük együtt a szív és az akarat diadalát a végtelen pénz és a hübrisz felett!