…Giovincónak és Marchisiónak. Még csütörtök este elsősorban a saját nevelésű nem-is-oly-tacskók vezetésével zúztuk porrá a Traubisport, egyúttal választ kaptunk néhány kérdésre, mint pl. komolyan vesszük-e a sorozatot, megint összebalfaszokik-e a védelem legalább egy gólt, képesek vagyunk-e kétszer ugyanabba a kutyaszarba beletaposni, van-e élet és lehetőség Islában, lesznek-e gondjaink Asamoah nélkül. Röviden: igen, nem, nem, igen, igen.
Tegnap este néztem vissza az odavágó jelentős részét, és bár a 2:0 tulajdonképp csaknem ideális egy visszavágó előtt (bár egy 17:0 faszább lenne, nem beszélve egy 49:0-ról!), nem voltam boldog. Ugyan az eredmény és a statisztika is fölényes győzelmet sugall, pofára egészen máshogy nézett ki a meccs: nem tartottuk kézben a találkozót úgy, ahogy egy EL-győzelemre törő csapatnak kellene. Nem volt erődemonstráció, még csak ultramasszív védekezés sem, egyszerűen egy szerencsés és egy brilliáns pillanatnak köszönhetően levertünk egy lelkesebb, de képzetlenebb csapatot, miközben annak egyáltalán nem volt szerencséje. Ugyanezt a bandát kellene egy gólon tartani, vagy még inkább verni nekik egyet, aztán hadd próbálkozzanak. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
„Jó eredmény”. Ezt mondta Conte, és igaza van: a 2-0 a létező legjobb eredmény. Ha gólt lősz idegenben, gyakorlatilag továbbjutottál, hiszen hazai pályán nem kaptál gólt. Illetve kaptál, csak nem szabályosat. Illetve szabályosat, csak nem adták meg. Vagy ezek közül valamelyik.
Oszi bőröz
Conte azt is mondja, „A legoptimistábban tekintve a versenynaptárt 16 meccset játszunk 52 nap alatt. Ez kinyírná a játékosaimat, ha mindig ugyanazt a csapatot játszatnám. Be kell vonnunk az egész keretet, és segítenünk kell formába lendülni azoknak, akik eddig nem játszottak sokat”. Tiszta sor, hogy igaza van. Csak ehhez még illik hozzátenni néhány dolgot Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A második számú európai kupasorozat tulajdonképp a 40. számú is lehetne, akkora a különbség a BL és az EL között. Vegyük csak a pénzt: az EL döntőse 2,5 millió eurót kap, a BL-ben a csoportkör túléléséért is 3,5 millió jár. A tévés díjakban még veszettebb a különbség: ahogy Tyler az athéni sárdagasztás után rávilágított, tavaly a BL legjobban díjazott csapataként a Juventus bő 65 milliót vitt haza (ennél 15 Serie A klub kevesebbet költ fizetésekre!), az EL-ben legtöbbet kaszáló Fener 11 milliót kapott. A BL-ből a csoportkörből kieső Chelsea-nek a tollasabb sorozatból 30 millió, míg az EL megnyerésével szerény 10M jött össze.
Az utolsó EL-vereség kulcsmozzanata. Azóta veretlenek vagyunk a sorozatban, hahaha.
Mégis fontos odatenni magunkat holnap. Hajtás után felsorolunk néhány okot a kétkedőknek. Egy kattintás ide a folytatáshoz….