Gyors és rövid értékelés: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Egyéb kategória bejegyzései
Majdnem
A kamutizi sem segített a Rómán.
Összeesküvés-elméletek helyett beszéljünk inkább a meccs végeredményéről és annak kialakulásáról. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A pisztácia kifogyott
Pályára léptünk vidám, libafos színű szerelésünkben, és nem is hozott szerencsét. Mi történt? Hogyan történt? És a legfontosabb kérdés: ki tehet az egészről?! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Atletico-Juventus – képes múlt
Valami miatt úgy alakult a Juventus és az Atletico Madrid közös múltja kettő, egymást követő idénybe préselődött bele, és ennek is már 50 éve. Azóta semmi: szinte kórosan kerüli egymást a két klub a nemzetközi kupákban. Most archív képeken vesszük sorba az érintett – egyébként öt meccsből álló – időszakot, amelyből a Juventus tökéletesen került ki. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Allegri, takarodj! 3.
Tippeljünk, káromkodjunk!
5 győzelem? Rekordkezdés a bajnokságban? Az anyád!
Nézzük, ezen a héten miért kell takarodnia!
Huszonöt éve halt meg Gaetano Scirea
1989. szeptember 3.: egy szokásos vasárnap, természetesen olasz bajnoki fordulóval, focilázban egész Olaszország. A mérkőzések rendben lezajlanak, a Juventus (többek között Schillaci duplájával) 4-1-re veri a Verona csapatát. Mindenki elégedett, a torinóiak szovjet játékosa Zavarov boldogan nyilatkozik arról, hogy ez volt eddig a legjobb mérkőzése, amióta a Juventus mezét viseli. A két gólt szerző, korábban sokat kritizált Schillaci csattanós választ ad a kétkedőknek. Jön a jól megszokott vasárnap esti program, a Domenica Sportiva, benne a mérkőzések összefoglalóival. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Idényváró
Hipp-hopp elrepült a nyár, máris nyakunkon az újabb idény, itt az ideje, hogy elmondjuk, mit gondolunk Contéról, Allegriről, az új igazolásokról, hogy meglesz-e az újabb scudettó pajzs, és hasonló fontos dolgokról. Áradjon a kollektív bölcsesség! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Nem személyes
Rövid poszt lesz ez. És olcsó is. Fáradj a kasszához, utána irány a szövegtörzs.
Viszlát, te gyönyörű dzsipó!
Hiába vagyok mérhetetlenül, pofátlanul és legfőképp szemérmetlenül gazdag, arannyal bélelt velőm mélyén valahol mégis egyszerű kispolgár maradtam. Biztosan ezért szerettem kérlelhetetlenül és néha elvtelenül Fabio Quagliarellát, akit ezennel elbúcsúztatunk, mert a klub eladta város népszerűbb csapatának.
Nem vagyok optimista
Már egy hete Allegri az edzőnk, és még mindig hitetlenkedem a történteken. Nem elsősorban Conte távozásán, bár az is meglepő volt, hanem az utódlásán vagyok kiakadva. Személy szerint úgy gondolom, hogy aki menni akar, nem kell minden áron tartóztatni, és senki sem pótolhatatlan. Ráadásul erősíti ezt az álláspontot, hogy a hírek egyre inkább arra engednek következtetni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a jó Antonio ártatlan áldozat lett volna az elválásban. Sőt, ha igazak azok a pletykák, hogy a klub háta mögött a Milannal tárgyalt, akkor teljesen jogosnak tartom az eltávolítását. De ez nem jelenti azt, hogy utódjának egy inkompetens edzőt kellett volna kinevezni – márpedig szerintem ez történt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….