The number of the be(a)st

Amikor a tavalyi bajnokságot értékeltem, a következőt írtam: “Az 1930-35 közötti Quinquennio d’oro után újra öt scudettót nyertünk, de ezúttal más a helyzet: akkor az utolsó bajnoki címnél lehetett érezni, hogy lezárult egy korszak. A következő bajnokságban a Juve csak 5. lett, és az 1949-50-es bajnokságig nem is sikerült újra elsőnek lennie. Most gyökeresen más a helyzet: az átmeneti évben is behúztuk a bajnokságot, sokkal jobb anyagi helyzetben van a klub, mint a versenytársak, a csapat tele van fiatal, vagy éppen ideális korban lévő klasszissal, vagy magas szinten teljesítő veteránnal. Azaz ma komoly esély van arra, hogy a sorozat tovább folytatódik.” Hát folytatódott! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ma este iszunk!

Hiába vezetett kétszer is a Chievo, a fővárosiak behúzták a meccsüket – kivételesen anélkül, hogy 11-est kellett nekik ítélni. Ritka az ilyen! Közben az óriási, fortyogó kalderán üldögélő nápolyiak is nyertek, így megint csak rajtunk a sor, hogy bebiztosítsuk a bajnoki címet. Méghozzá a Crotone ellen. Egyszerűnek tűnik, nemigaz?! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Döntők, pt. 1/3

Hát akkor jöjjön az első találkozó abból a hármasból, ahol nincs több kifogás, nincs érdemi javítási lehetőség, nem fér bele a “májusban majd megoldjuk”. Allegrivel szólva:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Még nem nyertünk semmit!

A blog levelezőlistáján már többször felmerült, hogy eléggé zavaró, hogy sokszor már úgy írnak vagy beszélnek az újságírók, szakértők a triplázásról, mintha meg is nyertünk volna  mindent – pedig elvileg még akár mind a három fronton bukhatunk. A római vereség pont azt mutatta meg, hogy az utolsó pillanatig koncentrálnia kell a Juventusnak, ellenkező esetben jöhetnek még pofonok. Még 4 meccs van hátra abból az idényből, ami a Juventus történek az egyik, ha nem a legcsodálatosabbja lehet – csak be kell fejezni az eddigi kivételes munkát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….