Egyenes kieséses párharc már a csoportban

A Sporting edzője, Jorge Jesus a csoport első helyét máris odaadta a Barcelonának, és úgy gondolja, hogy miután a Sporting győzött Görögországban, egy torinói siker a második helyért folyó küzdelemben komoly előnyhöz juttathatná őket. Bölcs férfi, bölcs gondolat. Tehát gyakorlatilag egy egyenes kieséses párharchoz hasonlító a helyzetünk, amit követően nekik 3 pont borítékolható a csoportban (otthon megverik a görögöket, kikapnak Barcelonában), mi meg szenvedhetünk itthon a Barcával, és mehetünk a Balkánra 3 pont reményében. Ezért lenne ma kötelező számunkra a győzelem: nem szabad az esélyét sem megadni annak, hogy a Sportinghoz képest ponthátránnyal várjuk az utolsó két kört.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ne fossuk azért össze magunkat

Tegnap levert minket a Barcelona.

Jajuj. Nagy sírás-rívás kerekedett mára.

Még egy melegpornó-videót sem tudok úgy megnézni, hogy a hozzászólások között ne legyen egy “Allegri leírta magát”, “Bernardeschi egy rakás szar”, “Most még találhatunk egy új edzőt és kéne igazolni 6-7 játékost A KEZDŐBE” típusú baromság. Persze mi már vén buzik vagyunk, ezért nehezebben sírunk az ilyen meccsek után. Tehát ránk hárul a feladat, hogy az oktalanul picsogók vállára tegyük kezeinket, és megnyugtassuk őket egy pár határozott mondattal. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

4-valami

“A formáció lényegtelen” – így szól Allegri igéje. Ezzel együtt a mai egy roppant érdekes mérkőzés lehet, függetlenül a majdani eredménytől: ez a Juventus akár teljesen máshogy is játszhat ahhoz képest, amit megszoktunk. Addig oké, hogy négy védővel állunk fel – de Sturaro mint potenciális jobb szélső? Barza megint jobb hátvéd lesz? Lehet, hogy csak három támadóval próbálkozunk? Ki lesz a harmadik Dybala és Higany mellett? Minek hagytuk ki Lichtit a BL-keretből? Allegri megint kitalálja a tutit a Barcelona ellen? Beharangozó helyett ma inkább találgatásra futja.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mi történt?

Szerintem még jó ideig nem fogunk magunkhoz térni a szombati döntő után, de pár dolgot kicsit letisztultabban látunk, mint közvetlen a meccs után. Hogy fordulhatott elő, hogy az eddig összesen három gólt kapó Juve négyet kap a döntőben? Hogy fordulhatott elő, hogy a második félidőben a pályán sem voltunk? Ezt próbáljuk kicsit értelmezni a hajtás után. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy profi csapat ezt lehozza

…és nekünk eléggé profi csapatunk van, ugye. Minden mellettünk szól: 2-0-ra nyertünk idegenben, Európából hazai pályán utoljára még a kozmikus Bayern vágta gerincre Conte 10 eurós csapatát, kulcsembereket tekintve komplett és nagyjából formába lendült a keret, és a bukik sem tudják elképzelni, hogy innen elkúrjuk (1,65-1,65 körül adják a hazait, 4,9-5,5 körül a vendéget). Még Jardim is kissé lemondóan nyilatkozott: az ilyenkor kötelező kommunikációs humbug – “nem adjuk fel, hiszünk” – mögül azért kikandikált az edző vélt valósága: szerinte csoda kéne a továbbjutáshoz, többek között azért, mert a Juve legkevésbé tapasztalt játékosainak is több nemzetközi rutin áll a háta mögött, mint az ő emberei közül a leginkább rutinosaknak.

Srácok, itt a pizzaaaaaa!

Igen, mondjuk ki félhangosan, ezt innen csak elkúrni lehet. Elbizakodottsággal, nagy arccal, lazuló koncentrációval, esetleg némi pechhel. Egy kattintás ide a folytatáshoz….