Willkommen in Paris

Darti egy Isten, a kártyarendszer csubakka, taxit fogni az olasz fővárosban majdnem lehetetlen, a római tömegközlekedés kommunikációs problémákkal küzd, Csabi pedig egy mérhetetlenül türelmes ember – ez történt a múlt héten, a berlini BL-döntő apropóján tett párizsi kirándulásunkon. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hogyan szerepeljünk jól?

Katasztrofális szezonkezdet: minden Juve-szurkoló összerezzen, rémült szemmel keresi a másik tekintetét, hátha abban megnyugvást talál. Mi, a szerkesztőségben szintén bajban vagyunk, a duplahetedik idény rémképétől fenyegetve kuporodunk a sarokban, és egymást átölelve igyekszünk átvészelni a nehéz időszakot – ebben pedig segít nekünk Johann, blogunk pálcikaember-vendégszerzője, aki ismét kinyújtotta felénk a karját. Írásában ezúttal a problémás élethelyzetből adódó kiutakra mutat rá. Olvassuk őt, és biztosak lehetünk benne, hogy a poszt végén megerősödve, optimistán tekintünk majd a jövőbe! Íme, Johann véleménye:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hálátlanság, Tevez a neved!

tevezHát, ennyi volt, barátaim… Két éve befogadtunk egy üldözöttet, aki Angliában leginkább arról vált nevezetessé, hogy büntetésből kiharcolt magának egy kis közérdekű munkát, illetve, hogy majd egy évtizednyi ottlét alatt sem volt képes egy egyenes mondatot elmondani angolul. Ő Carlos Tevez, aki a legszégyenteljesebb 10-esként vonulhat majd be a klubtörténelembe. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Török Gábor elemez

torok_gabor-20090825A bianconeri blog történetének legcsodálatosabb posztja volt a szabálymódosításos sorozat „Ideológiai les”-ről szóló írása. Igazi művészi teljesítmény, finom, intellektuális humor, amely arról tanúskodik, hogy nem csak pénzügyi lehetőségeinket, hanem szellemi teljesítményünket tekintve sem nagyon küzdünk kihívásokkal. Bár Blatter lenullázása egy picit csökkentette a FIFA-n belüli érdekérvényesítési képességünket, de az új vezetés megvesztegetésével még mindig jó esélyt látunk arra, hogy további reformjavaslataink is bevezetésre kerüljenek – mindezek tükrében talán nem felesleges megvizsgálni, hogy ideológiai (és esztétikai) szempontból mennyire voltak rendben a Barcelona-Juventus találkozó kulcsmozzanatai a neves politológus, Török Gábor szerint: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ne görcsölj, öreg, mi győztünk!

riminijuve06“2006. szeptember 9-e van, Riminiben, a Stadio Romeo Neriben a Juventus történelme első mérkőzésére készül a Serie B-ben – Jó estét kíván Fabio Caressa és Beppe Bergomi!” – ez a kép és ez a bejelentkezés köszöntött, miközben még mindig nem hittem el azt, ami történt (ma még inkább nem hiszem). A Juventus közröhej tárgya lett, divat lett a csapaton ugrálni. Az akkori ugrándozók görcsbe szorult gyomorral várják a Juve mai vereségét, bár nem tudni, hogy ezzel mit akarnak igazolni.

Aztán csupasz seggel, jegy nélkül lementünk egy hétfő este Nápolyba, ahol a maffiaháború miatt az egész várost a katonák uralták, és az afrikaiak lenéző pillantásai közepette láthattuk Del Piero pályafutásának egyik legszebb szabadrúgásgólját – hogy aztán a tavaszi, torinói visszavágón, a 2-0-ás győzelem után gyakorlatilag már a a B-ligás bajnoki címet ünnepelhessük.

Ma nem leszünk ott Berlinben – mód lett volna rá, de már évek óta kerüljük a közeget, amelyik üzletté silányította a labdarúgást, ráadásul szurkolói csoportok üzletévé. Sokan nem lesznek ott ugyanilyen okok miatt, bár megérdemelnék, mert a nehéz időszakban kitartottak a klub mellett. Ez szomorúvá tesz bennünket, de a döntőbe jutás örömét nem halványítja.

A görcsölőket sajnáljuk, nekik ma mindenképpen szar estéjük lesz.

Elsőre nem ment: Ajax-Juventus (1973. május 30.)

A Juve első BEK-döntős próbálkozása arra az időszakra esett, amikor Európát agyonnyomta a totális futball dominanciája. Így természetesen Capellóéknak nem más jutott a fináléban ellenfélül, mint a stílus megtestesítője, a címvédő Ajax Amszterdam.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….