Kellemetlen

Korábban én magam voltam az, aki kifejtette, hogy az eredmény szentesít mindent: játszhatunk szarul, lehetünk bénák, sőt, támadni sem muszáj sokat. De nyerjünk.

Tegnap szarul játszottunk, bénák voltunk, súlytalanok, cserébe annyi esélyünk volt a győzelemre, mint egy elefántnak arra, hogy magasugró világbajnokságot nyerjen.

Vigasztalhatjuk magunkat azzal két hétig, hogy tavaly is majdnem sikerült a csoda, hatalmas játékkal vertünk hármat a Realnak saját pályáján, csak a csicskabüntetővel tudtak végül továbbmenni. Ám nem vennék mérget arra, hogy ez a szép játékra egyáltalán nem törekvő, szimpatikusnak nem nevezhető Atletico kurvára nem fog teret engedni nekünk. Viszont minden csatárjuk kb 5 métert ver 3 méteren minden védőnkre – tehát a kontráik életveszélyesek.

Ha kapunk egy gólt Torinóban, akkor 4-et kell rúgnunk. Nyilván nem fogunk négy gólt rúgni az Atleticónak.

Végre egy értelmes szabadrúgás

Cáfoljanak rám a srácok.

Random gondolatok szerkesztőségünk vazelintől fortyogó mélyéről:

  1. De Sciglio helyett Lichtsteiner is játszhatott volna, ő legalább agresszív.
  2. Alex Sandrot a meccs előtt vélhetően elrabolták, és Kuttor Attilára cserélték (elnézést kérek Kuttor Attilától).
  3. Ronaldónak még mindig szoknia kell, hogy nem a Realban játszik: egyrészt jól játszott, de ez szart sem ért. Másrészt volt, hogy 2 másodperc alatt ketten rúgták fel egyszerre, a bíró mégis továbbot intett, sőt, a kommentátor is azt mondta, hogy nem volt szabálytalanság – utóbbit aközben, hogy épp lassítva mutatták, amint az egyik madridi gyerek kigáncsolja, a másik pedig rátapos a lábára.
  4. Amikor Morata bejött, Dincsi azt írta: “Morata nyilván gólt lő”. Mire én azt feleltem: “Faszt”. Mindkettőnknek igaza lett.
  5. Az első gólnál nem pontosan értem, hogy mire gondolt Bonucci… Újra lefújja a bíró? Más kérdés, hogy szigorúan véve pont a gólszerző vágta pofán Bonut, lefújható lett volna. De egy rendes védő VÉDEKEZIK egy ennyire necces helyzetben, és csak akkor kezd el fetrengeni a földön, ha ahhoz eléggé leütik. Ha valóban a BL-győzelem volt a célunk (így van), akkor esélyes, hogy nem Bonucci visszahozatala volt a legjobb ötlet.
  6. Kezdjük elhinni a mendemondát, miszerint Allegri nem gyakoroltatja a támadásokat a csapattal. Egy jó formában lévő, lelkes Ronaldóval együtt sem voltunk képesek épkézláb támadásokat vezetni. Totál homály volt az egész. Olyan embereink vannak a támadórészlegben, hogy beszarás. Mégsincs semmi fantázia a támadásainkban. Jövőre Ronaldo már 100 éves lesz, cserébe a védelnünk is kiöregszik.
  7. Bosszantó, bosszantó, bosszantó.
  8. Ha azon gondolkodunk, hogy jövőre Allegri helyett valaki más érkezik, akkor ezt már most megléphetjük. Kezdhetünk építkezni a 19/20-as idényre – valakinek el kell gondolkodnia azon, miként lehet, hogy a szezon épp legfontosabb meccsén a Dybala, Ronaldo, Mandzukic hármas kb akkor látott labdát, ha visszajöttek érte a gólvonalunkra.
  9. Engem speciel azért basz fel ez a leginkább, mert kurvára nem érdekel a Serie A. Leszarom, hogy 50 pontot verünk a hullagyenge, csak rinyálni és bírózni képes ellenfelekre. Ami nyilván sokat elárul arról is, hogy miért csodákozunk rá egy-egy európai topcsapat játékára… mert ilyet nem látunk soha Olaszországban. Persze a kupából is kiestünk az első téttel bíró meccsen. A Serie A nagyon izgi, mindaddig, amíg a BL-ben is érdekeltek vagyunk. Ha ez utóbbiból kiesünk, akkor már a következő idényt várom. Tehát most lesz fél évünk malmozni.
  10. Matuidi miként lehetett világbajnok? Konkrétan botladozott a labdával.
  11. Kurvakínos.
  12. Allegri meccs utáni nyilatkozatában azt mondta, hogy meg tudjuk fordítani a párharcot (“A 2-0 olyan eredmény, amit könnyen meg lehet fordítani”). Frankón mondom, hogy kötve hiszem. Nem azért, mert nem szeretem a csapatot, vagy mert nem vagyok elég nagy juventino, hanem azért, mert ez az Atletico egy kibaszottul masszív csapat. Pontosan az történt az első meccsen, amit akartak. És innentől a második meccsen is ők dönthetik el, mi legyen.
  13. De valljuk be, amit tegnap láttunk, az alapján azért nem érezném magunkat esélyesnek a következő körben (sem), bármilyen csodát mutatunk be Torinóban.
  14. Nem tudom elképzelni, hogy Cancelo annyival szarabbul védekezik De Scigliónál, mint amennyivel minden másban jobb nála. Nyugodtan játszhatott volna. Ahogy Bernardeschi is méltatlanul kevés időt kap. Persze utólag könnyen okos az ember.
  15. Allegri nagyon későn reagált Simeone cseréire. Az Atleti mestere 10 perc alatt bedobott 3 embert, hogy megváltoztassa a meccs képét – gyorsan be is toltak minket a térfelünkre és lőttek 2 gólt, csoda, hogy csak ennyit. Allegri meg nézett, mint a moziban. Nem volt elég stabil a csapat ahhoz, hogy ne reagáljunk az ellenség változtatásaira. Tavaly arról volt híres a Mester, hogy a cseréi iszonyatosan betalálnak, például a Tottenham ellen is. A Real elleni csodameccsen 3 cseréje várta a hosszabbítást, kurvára továbbmegyünk ha nincs az a tizenegyes. Idén egyszerűen nem nyúl a cserékhez időben, és különösebben jól sem.
  16. A Blackandwhitereadallover oldalon idézik Guttmann Bélát, aki azt mondta, hogy egy edzőnek 3 év után üt be az elkényelmesedés egy klub kispadján. Allegrinek ez az ötödik. Tartok tőle, hogy Allegrit érdemei maximális elismerése mellett is el kell engedni/küldeni – vagy lássuk be, a BL-győzelem nem a mi szintünk. Fogadjuk el, hogy Olaszországból ez a maximum, amit ki lehet hozni egy keretből. Ha ezt elfogadjuk, maradhat Allegri is, csak akkor ne legyen már ekkora a pofánk, légyszi.
  17. Dybala jól játszott, kár, hogy mindig legalább 2 Atleti játékos volt rajta, ha labdát kapott. Néha 3. Például erre kitalálhattunk volna valamit.

Na, összességében elmondhatom, hogy eléggé vigasztalhatatlan állapotban vagyok/vagyunk. Borzasztóan szeretném, hogy csodálatos módon agyonverjük hazai pályán az Atleticót, és a labdarúgás pont az a sportág, ahol bármi megtörténhet. De nem nagyon hiszek benne. Sőt, igazából egyáltalán nem.

Mindazonáltal a visszavágóig lerendezhetjük a bajnoki cím sorsát: a Bologna elverése még egy ilyen fostenger után is kötelező, a Napoli legyőzése nem hagyna egyetlen kérdést sem a továbbiakra, az Udinese ellen pedig nyilvánvalóan tartalékolni fogunk és Kean is kezdeni fog.

Hajrá.

Na, tényleg takaroggyá!

Múlt alkalommal kifejtettem, hogy szerintem a szar játékra kiváló ellenszer és egyben mentség is, ha eredményekkel párosul. Természetesen nagyszerű élmény látni, ahogy megalázzuk az ellenfelet, de nekem az sem fáj, ha 0 kapuralövés mellett nyerünk 2-0-ra. Ám most beleszaladtunk a péniszek erdejébe. Méghozzá tátott szájjal. Írok az eseményről, bár igazából egyáltalán nem láttam a meccset, hiszen Uzipov és Therapy? koncerten voltam az A38-on. Vélhetően jobban jártam. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Allegri, takarodj!!!!

Nincs játékunk! Nem nyerünk BL-t! Nem állunk össze! Dybala nem jó! Can nem jó! Ronaldo nem jó! Miért ment el Benatia? Miért jön Caceres?! Miért zöld a fű? Miért nem játszik Nedved? Hová tűnt Damon Hill? Mi a fasz?

Ezer kérdés merül fel minden meccsünk után, mi pedig csak meglepve forgatjuk a fejünket a szerkesztőségben.  Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Marotta Mordorban

Gyakorlatilag tény, hogy Beppe Marotta a bajnokság egyetlen kínai csapatához ír alá: a múlt heti liga-összetartásra már az Izé ügyvezetőjével egy autóban érkezett, a hivatalos bejelentés már csak formalitás lesz. Ezzel Beppe máris féregistának tekinthető, ami fáj is nekünk, meg nem is, meg is értjük, meg nem is, és jól is járunk vele, meg nem is. Lecsupaszítjuk a bennünk kavargó, kibogozhatatlan és egymástól elválaszthatatlan érzéseket apró fakockákká.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….