Pereyra a lyukban (Trofeo TIM)

timmJön a szokásos bohóckodás Reggio Emiliában, ezért írunk elé egy böffenetet. Nem azért, mert jobban érdekel minket az eredmény, mint az Új-Kaledónia-i emberevők elleni vajaskenyér-túra, csak kíváncsiak vagyunk néhány dologra. Például a 4-3-1-2-re, és Pereyrára trequartistában. Meg hogy tényleg ilyen kurva ronda-e az idei mezünk hátulról. Ja, és a II. Számú Hullarablókat mindig jó lepofozni. Ennyi. Folytatás

A 60 milliós dilemma

Az egyik legnépesebb juventino közösség, a vecchiasignora.com (a fb-generáció számára itt is elérhetőek) hétfő reggel egy rövid közleményt fogalmazott meg a bő 99 ezer regisztrált tagja nevében, a klubnak és Vidalnak címezve, melynek üzenetéhez elég könnyű csatlakozni. Röviden arra kérik az oldal üzemeltetői a megszólítottakat, hogy azonnal álljanak elő a farbával, ne lebegtessék tovább azt, ami már hónapok óta lóg a levegőben. A klub mondja ki egyértelműen, el akarja-e adni Vidalt, és a játékos is nyilatkozzon hasonlóképp: akar-e maradni. Igazuk van a digóknak, elég a MU-Vidal (Felicevich?) előjátékból, döntsék el végre, mi a pennát akarnak, azaz a régen megszült döntést/szándékot ne titkolják tovább. Érdekes egyébként a kapcsolódó szurkolói lélektan: rühelljük a bizonytalanságot, mint a másnapos hasmarsot, viszont legalább annyira imádunk találgatni, mint egymás izzadt testéről pezsgőt szürcsölni. Most utóbbi következik, instabil tény-ágyra fektetve. Folytatás

Viszlát, te gyönyörű dzsipó!

Hiába vagyok mérhetetlenül, pofátlanul és legfőképp szemérmetlenül gazdag, arannyal bélelt velőm mélyén valahol mégis egyszerű kispolgár maradtam. Biztosan ezért szerettem kérlelhetetlenül és néha elvtelenül Fabio Quagliarellát, akit ezennel elbúcsúztatunk, mert a klub eladta város népszerűbb csapatának.

Kolompár Hulk

Kolompár Hulk

Folytatás

A 2X2 józansága

Gyakran előfordul, hogy az ember azon kapja magát, hogy nem reális, amit elképzel, amit szeretne. Szurkolóként gyakran kerülünk ilyen helyzetbe: miért nem veszi meg ezt vagy azt a játékost a klub? Miért nem adnak nagyobb fizetést a csapat legnagyobb sztárjának? Miért adják el a nélkülözhetetlennek tűnő klasszist? Marotta miért olyan zsugori? Aztán ránézünk a számokra, és elhallgatunk.

marotta option

Folytatás

Nem vagyok optimista

Már egy hete Allegri az edzőnk, és még mindig hitetlenkedem a történteken. Nem elsősorban Conte távozásán, bár az is meglepő volt, hanem az utódlásán vagyok kiakadva. Személy szerint úgy gondolom, hogy aki menni akar, nem kell minden áron tartóztatni, és senki sem pótolhatatlan. Ráadásul erősíti ezt az álláspontot, hogy a hírek egyre inkább arra engednek következtetni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a jó Antonio ártatlan áldozat lett volna az elválásban. Sőt, ha igazak azok a pletykák, hogy a klub háta mögött a Milannal tárgyalt, akkor teljesen jogosnak tartom az eltávolítását. De ez nem jelenti azt, hogy utódjának egy inkompetens edzőt kellett volna kinevezni – márpedig szerintem ez történt. Folytatás

Valakinek a kurva anyját!

Ha meg kell baszódni, akkor meg kell baszódni. Pucsítsunk bele keményen, hadd fájjon minél jobban. Jöhet aztán levezetésnek egy bukkake, Agnelli áthívta a haverjait is, csak ránk várnak. Aztán szedd a cuccodat, az utca végében van a buszmegálló. Egy pohár vizet még kapsz indulás előtt, aztán lódulj.

Mind sírunk

Mind sírunk

Úgy érzem – és biztosan nem vagyok vele egyedül -, hogy átkúrnak éppen, mint szart a palánkon. Csak azt nem értem, hogy ki és miért teszi. Kinek áll ez érdekében? Miért csinálja? Mit nyer vele? Most nem lehet szó olyan belső válságról, ami a calciopoli idején zajlott, ráadásul Conte azért nem Giraudo, még kevésbé Moggi. És olyasmit sem tudok elképzelni, mint ami a magyar válogatottnál történt, hogy Csányi csak azért, hogy kibasszon Orbánnal, odaülteti a legnagyobb idiótát, aki valaha magyar válogatottat irányított. De akkor ez micsoda most? Folytatás

Gyomros után

Conte tegnap lemondott, illetve hivatalosan közös megegyezéssel szerződést bontott a Juventusszal. Erre még az általában utólag kurvabölcs megmondóemberek sem mondják, hogy “én tudtam előre, régóta lehetett rá számítani”. Kevés válaszunk van, kérdésünk annál több. Nem szokásunk pánikolni, de most befostunk, és nehéz felállni. A gránit padlójú, fényűző szerkesztőségi irodaházban bambán ülünk a szaftban. Eléggé csíp.

Antonio-Conte-Juventus1 Folytatás