Go to shit?
Amikor a januári, Lazio elleni meccs előtt arról írtak az beharangozókban, hogy a Juve 4-2-3-1-es felállásban lép pályára, sokan voltunk, akik úgy gondolták, hogy csupán az újságírók szokásos, alap nélküli találgatásáról van szó. Különösen, hogy egyes játékosokat szokatlannak tűnő posztokra raktak a jóslatokban. Ehhez képest Allegri tényleg ezt a felállást alkalmazta, ráadásul fényes sikerrel. Január vége óta mindössze egyszer, a Napoli elleni kupameccsen állt fel a csapat eltérő hadrendben, de az akkori 3-4-3 nem is tűnt nagyon jól működőnek – ellentétben a 4-2-3-1-gyel. Szóval az új taktikával kapcsolatban nem is tévedhettünk volna nagyobbat! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Nem akarjuk elkiabálni, de – ha jól számoljuk, idén először – úgy néz ki, Allegri a legerősebbnek vélt csapatot küldheti csatába a lila csőcselék ellen.
Transition year (n) [trænˈzɪʃn̩ ˈjiə] – a begyakorolt, összecsiszolt rendszer alapvető résztvevőinek hiányából és helyettesítéséből fakadó problémák megoldására, illetve egy korábbitól alapjaiban különböző, új rendszer alapjainak lefektetésére szánt bajnoki szezon. Ez lesz most.
Csapatjuk tovább a sorozatot.
1982-ben a pontnyi agyú Pelé szerint meghalt a futball (az nem tetszett neki, hogy az olasz leburkolták őket a furcsa lebonyolítású vébé középdöntőjében), pedig nem halt meg, csak annyi történt, hogy ez volt a nemzetközi labdarúgásban az a fordulópont, ahonnan kezdve már nem lehetett azzal nyerni, hogy neked van a legjobb csapatod, benne a legjobb játékosokkal. Fellengzősen azt is mondhatnánk, az egyént legyőzte a rendszer. Valami hasonlóra baszott rá a Juve 83 májusában, a Hamburg elleni BEK-döntőben.
Jaj, gól.
Jön a szokásos bohóckodás Reggio Emiliában, ezért írunk elé egy böffenetet. Nem azért, mert jobban érdekel minket az eredmény, mint az Új-Kaledónia-i emberevők elleni vajaskenyér-túra, csak kíváncsiak vagyunk néhány dologra. Például a 4-3-1-2-re, és Pereyrára trequartistában. Meg hogy tényleg ilyen kurva ronda-e az idei mezünk hátulról. Ja, és a II. Számú Hullarablókat mindig jó lepofozni. Ennyi. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Llorente, decukigyerekek, Buffon, jaj, Padoin, mármegintmicsinálszMarchisio, megérdemelt győzelem, faszomBonucci, csak begyötörtük, spirito, pluszhárompont meg a franc tudja, még mit lehetne írni a tegnapi meccsről. Igazából persze mind felesleges karakterszaporítás lenne, hiszen a legfontosabb dolog valószínűleg az a ma délutáni hír, hogy Pirlo sérülése súlyos, és nagyjából két hónapot hagy ki (a firenzei Mario Gomez szeptember közepén ugyanilyen sérülést szenvedett, és még mindig nem tért vissza). A gyenge idénykezdet után Szundi jó pár meccse újra a csapat meghatározó játékosa volt, szóval nem intézhető el vállrándítással a kiesése. Na, és akkor jön a kérdés: mi lesz most akkor? Lehet-e Pirlót pótolni? Kell-e Pirlót pótolni, vagy játsszon mást a csapat? Egy kattintás ide a folytatáshoz….