Nem akarok bevezető bekezdést írni, nem érdekelnek a formaságok! Nézzük, mit ért el a cigarettás rohadék a kispadunkon!
Adatok:
Sarri a történelem során első olasz edzőként ért el 19 meccses európai veretlenségi szériát. A Chelsea-val 15 mérkőzésen keresztül, azaz a teljes Európa Liga menetelés során nem talált legyőzőre, azóta pedig a Juventus kispadján folytatja ezt a kedves sorozatot.
A Juventus 2008 óta nem biztosította be ilyen korán a BL-csoportból a továbbjutást.
Az elmúlt edzőink teljesítménye a bajnokságban első idényükben 12 forduló után:
Conte (2011) – 12 forduló után 24 pont, második hely a szintén 24 pontos Milan mögött
Allegri (2014) – 12 fordul után 31 pont, első hely a 28 pontos Roma előtt
Sarri (2019) – 12 forduló után 32 pont, első hely a 31 pontos izé előtt.
A Juventus az európai jelentős ligák csapatai közül egyedüliként veretlen minden sorozatban. A szupererős PSG 13 forduló után 30 ponttal vezeti a bajnokságát, 3 vereséggel. A mágikusan csodálatos Barcelona 12 forduló után 25 ponttal vezeti a spanyol bajnokságot, 8 győzelem mellé 1 döntetlen és 3 vereség jut. A Manchester City az isteni Guardiolával a kispadon és a 14 milliárdos keretével még csak nem is vezeti az angol bajnokságot, sőt, most verte rommá őket rommá a Liverpool.
Sarri a Juventus kispadján töltött első 16 meccséből 13-at megnyert, 3 döntetlen mellett. Ennél csak Jesse Carver kezdett jobban 1949-ben – ő 14 győzelem mellé gyűjtött be 2 döntetlent.
Ennél jobb kép nem lesz róla sajnos.
Játék:
Nos, valszeg Jesse Carver juventusa tetszetősebben játszott. Capello bajnokcsapata sem rúgott sok gólt, de legalább nem is kapott. Allegrivel csak az együttműködés vége felé lett minden meccs kínszenvedés. Conténak nem állt a rendelkezésére Costa, Cuadrado, Dybala, Higuain, Ronaldo, Pjanic, De Ligt, Sandro. Tehát a közmegegyezés az, hogy a Sarri-féle játék egyelőre a VILÁG LEGSZARABBJA. Legalábbis én magam a fórumokon ezt olvasom.
És tény, hogy a moszkvaiak és a milánóiak ellen is rettenetes volt a mutatott játék képe. Rossz volt nézni. Nemhogy gólzápor nem volt, de még azt is nehéz volt elhinni, hogy mi nyertünk. Scseszecsny ezen a két meccsen 6204 (!!!) védést mutatott be. Ne nekem higgyetek, a szemeteknek!!!
Tehát mondhatni, a Sarriball egyelőre nem a szebbik arcát mutatja felénk. Az eddigi meccsek során összesen talán 70 percnyi Sarriballt láthattunk, a többi az szenvedés, rengeteg bekapott gól és tanácstalan labdajáratás…
Amit viszont láttunk, azok a moszkvai esős éjszakában megcsillanó SarriBALLS voltak. A kemény tökűnek eddig nem igazán tűnő (korábban pedig simán csak egy fasznak tűnt) Sarri a vége előtt 10 perccel lekapta az ennek nem örülő Ronaldót. Ami pedig végképp meghökkentette a világegyetemet, univerzumot! A Milan elleni meccsen alig a félidő után kapta le a GOAT-ot. Vannak gondolataink erről, én most leírom, amit én gondolok:
Rohadtul leszarom, hogy Ronaldo a világ legcsodálatosabb játékosa, ő sem lehet nagyobb a Juventusnál, így ha szarul játszik, le kell cserélni. Nagyon helyes.
30 milliós fizetéssel ne duzzogjon, mert nagyon kínos. Tiszteletlen a csapattal és a csapattársaival szemben is, ha egyből bevonul az öltözőbe, majd nem ül vissza a kispadra néhány perc (arcmosás, üvöltözés, elégedetlenkedés, majd nagy levegők, önmagunk összeszedése) után, hanem hazamegy(?!). Ész fasz megáll.
Ugyanakkor nem gondolom, hogy Ronaldo olyan nagyon megroppanna ettől. Csak találgatok, de én olyan figurának képzelem el Ronaldót, aki nem nagyon elégedett magával, csak ha tényleg rászolgál. Tehát pontosan érzi ő is, hogy nem megy a játék. Nem úgy tűnt, hogy a csapattársakra fogná ezt, hiszen furcsa is lenne, miután ajtó-ablak helyzeteket is kihagyott mostanában. Tehát a lecserélés utáni mérge nem kizárólag Sarrinak szólt, hanem saját magának is – „A betyár mindenit, nem tudtam betalálni a furkó milánóiak ellen sem, jaj, de nagyon mérges vagyok magamra, le is cserélnek, mert fos vagyok, kurva élet, hazamegyek és szétbaszom az egyik Ferrarimat egy csákánnyal.” – gondolta Ronaldo a pályáról leviharozván.
Remélhetőleg kipiheni a sérülését (fáslival a lábán melegített a legutóbbi bajnoki előtt is), nem játszik 180 percet a válogatott meccseken, és visszatérve újult erővel veti bele magát a küzdelmekbe.
És egy pszichológus sem ártana neki, aki elmagyarázza, hogy 67 évesen már nem fogja megkerülni a világ összes védőjét, viszont felhívja a figyelmét a tényre, hogy mivel az egész teste izomból áll, kurvára nem kéne összeesnie egy milános szecska mellett. Itt az ideje férfiasan játszania. Nézze meg Zlatant.
Azt talán csak Johann, a pálcikaember tudná megmondani, hogy mit tartogat a jövő, esetleg a Görkoris Pap (akiről hosszú idő óta nem tudunk semmit, sajnos), egyelőre az ADATOK azt mondatják velünk, hogy Sarri minden rekordot megdönt. A látvány pedig azt mondatja, hogy „hinnye, hát tavasszal már a BL-helyekért fogunk kaparni, ha ilyen ütemben szaródik el a csapat játéka”.
Vajon minek hihetünk? Vajon kiben bízhatunk? Én megmondom nektek, hogy senkiben, csak saját magunkban bízhatunk. És még így is számos meglepetést tartogat az élet.
Más:
Ez a meleg szeretet nagy bizakodással tölt el minket.
Igen, én magam azt gondolom, hogy Pogba kurvára elkélne a középpályánkra. A hírek szerint a MU-t érdekelné Mandzukic, Can és Rugani is. Ruganit sajnos nem engedhetjük el, mert nem marad több védőnk nélküle. Mandzukic úgysem játszik, tehát a MU sem ostoba őt túl sokra beárazni, Can pedig a BL-keretben sincs benne és simán szarabb Pogbánál. Tehát én benne lennék egy Mandzukic+Can = Pogba és egy láda rendes, európai sör cserében. De tőlem Rakitic is jöhet.
A tavalyi szezonzáró közös posztban a leendő edzőnk személyével kapcsolatban azt írtam, hogy „lehetőség szerint Sarrit kerüljük el”. Ezen gondolat kifejtését _beni nagyjából megtette helyettem a Maurice-t köszöntő dolgozatának bevezetésében: Sarri Juventusból nézve egy vállalhatatlan figurának festett, mind stílusát (azaz annak hiányát), mind múltját és hozzánk való korábbi viszonyát tekintve. Innen indítottam én is az új mesterrel kapcsolatban: egy visszataszító déli sutyerákot láttam, aki a változatosan szánalmas kifogásokhoz első ránézésre jobban értett, mint a rotációhoz és a különböző taktikai felállások alkalmazásához.
VENDÉGSZERZŐ! Sajnos kevés időnk van beszámolókat írni, ezért megkértük Joó Gábort (akinek saját Rajongói Klubja is van, amit nagyon szeretünk), hogy számoljon be helyettünk a mérkőzésről. Gábor örömmel eleget is tett a felkérésnek, így az ő sorait olvashatjátok.
2-1-es győzelmet játszott a Juventus az olasz Serie A futballbajnokság-mérkőzésen az Inter csapata ellen, vasárnap, a milánói csapat otthonában – amit a milánói piros-feketék San Sírónak hívnak – a Giuseppe Meazzában.
A Juventus gyorsan megszerezte a vezetést, de nem úgy mint a hétközi Bajnokok Ligája-csoportmérkőzés-elsőfélidőben az Inter – a Barca ellen – tette. Máshogy történt, Dybala futott el a balszélen, a kapus tehetetlen volt, ellőtte a védő lába között, védhetetlenül vágódott a lövés a kapuba.
Ám az Inter nem adta fel, Conte edző csapata – korábban a Juventus volt neki az – bátran rohamozta a Scyescny kapus csapatának kapuját.
Egy beadást követően De Ligt – kézzel – ért bele szerencsétlenül a labdába – amire egyébként érkezett egy másik játékos is (ő is beleért – kézzel (de már csak később) – a labdába) – és a bíró egyből tizenegyest adott.
Egyértelmű ítélet volt, a videóbíró is így döntött, bár De Ligt mutatta, hogy akarja a videózást. Jó ítélet, ezeket kellene mindig a bíróknak befújnia.
Martinez magabiztosan belőtte a labdát, bár Scyeszny jó irányba vetődött, a labda mégis a hálóban kötött ki, erősen lőtte. Martinez argentin, így José Sanfilippo juthat eszünkbe, vagy a cseh Panenka, ők rúgtak 11-eseket 50-60 éve.
A mérkőzés – vasárnaphoz híven – nagy iramban folyt. Az olasz bajnokságban megszokott – védekező – stílus ellentéte ment a pályán, támadások voltak. Sokat támadott a Juventus, mégis nagy helyzeteik voltak. A második félidőben jórészt a torinói csapat akarata érvényesült, ne felejtsük el Ronaldo kapufáját sem – az elsőből. Újra a portugál rúgott gólt, mégis az argentinok maradtak emlékezetesek, Dybala gólpasszos volt, de lesről, így végül Higuain gólja lett érvényes később – itt Bentancur volt a gólpasszos.
Sajnos Messi nem játszott, a 32 éves a Barcelona spanyolbajnoki-futballmérkőzésén rúgott gólt, a negyediket a Sevilla ellen szombaton.
Nagy meccs volt, sokat fognak beszélni róla a kocsmában is, ahol általában írom a cikkeimet.
Disclaimer: A cikket természetesen nem az indexes újságíró Joó Gábor írta, hanem egy véletlen névazonosság folytán egy másik Joó Gábor volt az.
Minden játékosnak nagyon nehéz, amikor idegenbe kell menni, hogy lejátsszanak egy futballmérkőzést. Ilyenkor el kell hagyniuk a megszokott öltözőt, stadiont, az ismerős arcokat a lelátóról, akik tüzesen szurkolnak nekik. Néha rakétavetővel a vállukon, néha csak kézi lőfegyverekkel a zsebeikben.
Hát most játékosainknak el kell hagyniuk szívet melengető otthonukat, Juventus városát! Atleticóba utaznak, ahova nem kísérik el őket hűséges fegyverhordozóik (WINK WINK), az ultrák sem. 🙁
Nehéz lesz így megszerezni a 3 pontot!
Mivel nem szeretné(n)k nagyon belemenni a Sarriball juvés evolúciójának vesézgetésébe, és igazából halvány büdös fogalmunk sincs, hogy mire számítsunk a játék tekintetében a baszk fővárosban, ezért inkább régi futballista-legendákat interjúvoltunk meg, hogy mondják el gondolataikat úgy általában arról, amiről akarják. Nem baj az sem, ha az esti meccsről beszélnek.
Először Nedvedet hívtuk fel, aki nyilván készséggel válaszolt a világ legnépszerűbb blogjának:
„Sok szívemnek kedves emlék köt Portugáliához, gyermekként gyakran mentünk oda nyaralni, együtt rúgtuk a bőrt a strandon Ronaldinhoval és Alexszel – persze akkor még nem tudtam, hogy mindannyian ennyire hatalmas sztárok leszünk. Este szerintem Dybala is megmutathatja, mire képes, de a kezdőcsapat összeállítása a Mester illetékessége, szerintem az a legjobb, ha nem pofázok bele, hiszen ezzel őt bíztuk meg és hiszünk a képességeiben. Azt sem értem, hogy az egyszerű szurkolók mit sírnak-rínak 3 meccs után, amikor az edzéseket sem látják, a játékosok egymás közötti interakcióit sem és csak érzelmi alapon, irtózatos információhiányos állapotban fröcsögnek. A kedvenc BL-gólom egyébként az, amit bokából lőttem az Ajaxnak.” – mondta el nekünk Pavel Nedved, akiről jól tudjuk, hogy egy félisten, tehát mindig igaza van.
Nedved az Ajaxnak lőtt gólja után ünnepel – mindig is kifinomult futballista volt.
Ezután Alexet hívtuk fel, aki Los Angeles-i otthonában kapta fel a telefont egy „Sziasztok srácok, persze, hogy ébren vagyok, inkább le sem feküdtem, hogy felvehessem nektek a telefont éjjel kettőkor!” felkiáltással!
„Portugália? Igen, emlékszem, hogy sokat fociztunk ott Ronaldóval és Messivel a tengerparton, de én a legkevésbé Szoboszlai Dominik ellen szerettem játszani világéletemben. Nagyon technikás és legalább olyan jól zárja a passzsávokat a középpályán, mint Khedira. Ha ellene játszottam, alig tudtam labdához jutni. Szerintem a Firenze elleni meccs csak kisiklás volt, a srácok fejben már a fontosabb Bajnokok Ligája találkozóra készültek, ráadásul lesérült a technikás Douglas Costa, akinek nagyon kedvelem a játékát. A fiatal Illés Bélára emlékeztet.”
A fiatal Illés Béla – csak sérülékenyebb
De nem akartunk csak a saját klubunk háza tájékán interjúztatni, ezért felhívtuk Seedorfot is, hadd legyen egy milános legenda is alanyaink között!
„Végre hívtatok! Azt hittem már, hogy engem nem fogtok felhívni, Alex küldött smst, amiben írta, hogy „bibibe, engem felhívtak a bianconeris srácok, te fasz.”, hát ilyen viszonyban vagyunk az én öreg Alex barátommal! Az Atletico ellen mindig nagyon nehéz játszani, de nekem a legnehezebb az volt, ha Tacchinardi állt velem szemben, egyszerűen annyira jóképű volt fiatal korában, hogy nem tudtam a labdaátvételekre koncentrálni, folyton feszített a boxerem is. Ma megláthatjuk, hogy hol tart a Sarriball, de ne felejtsük el, hogy még csak néhány hét telt el a szezonból, és a Juventus kerete is jelentős átalakításokon ment keresztül. Nyilván az sem segített, hogy Sarri 1 hónapig vastüdőre volt kötve, csoda, hogy él. Bárki is nyeri ebben az idényben a Bajnokok Ligáját, az biztos, hogy én a keretükben leszek.”
Andrea Agnellit is megpróbáltuk elérni, de a személyi titkára szerint éppen a hűséges Drughi ultrák hangárjaiba próbál fegyvereket elrejteni, valamint saját magának küld zsaroló leveleket régi Blikkekből és Gazzetta Dello Sportokból kivágott betűkből összerakva. Tehát vele nem tudtunk beszélgetni.
Drughi ultrák a szurkolói ankéton – első a Juventus!
Mivel épp a szerkesztőségünkben volt Zinedine Zidane is (a tagdíjjal volt jelentős elmaradása, ezért személyesen jött be elnézést kérni és kifizetni a késedelmi kamatokkal jelentősen megterhelt elmaradást), ezért megkérdeztük őt is az élet dolgairól.
„Tudjátok, itt Budapesten járva mindig eszembe jut régi példaképem, Mészöly Kálmán. Nagyon technikás futballista volt, tőle tanultam azt a fejelő mozdulatot is, amivel gyakorlatilag szempillantás alatt leterítettem azt az olasz majmot. Bátran mondhatom, hogy a Juventust második otthonomnak tekintem, hihetetlenül profi munka folyik ott, és nem tudok meghatottság nélkül Pavel Nedvedre gondolni, aki nemcsak kiváló futballista volt – ó, azok a Portugál strandmeccsek! -, de hihetetlenül jó ember is. Tudtátok, hogy a fizetése felét a torinói hajléktalanoknak adja? A rászorulók járnak a kocsijával is, reggelente 10-15 árva gyermeket visz iskolába, és a nap végén elmegy értük, étteremben megvacsoráztatja őket, aztán visszaviszi őket az árvaházba. Este azért imádkozik, hogy rendes szülők fogadják örökbe a gyerekeket. Hihetetlen ember. Ha ettől eltekintünk, akkor igazából minden adott hozzá, hogy az Atletico puha fossá verje a Juventust. Majd meglátjátok ti is, miért mondom. De az ellenkezője is előfordulhat, ki tudja. Az biztos, hogy 1-nél több gól lesz.”
Na, hát ennyit tudtunk tenni most a meccs napján hirtelenjében.
Dybala nem kezd, az tuti. És nem lenne rossz, ha picsogás helyett inkább odatenné magát – engem meghökkent, hogy már a második edző is a padra vágja, ő pedig még mindig híján van minden önreflexiónak. Hegedű a faszom.
Két meccs, hat pont, egy behúzott rangadó, a 180-ból kb 100-120 percnyi Sarriball, a maradék rettenetes vergődés. Eddig ennyi.
Ha 60 perc után azt is hihettük, hogy feltöröljük a Napolival a pályát, végül irtózatos mázli, és a Kulabá agyára rajtaütésszerűen ráülő köd kellett a győzelemhez. A Parma után a nápolyiak ellen is kiderült, hogy üzembiztosan kb. egy órát tudunk Sarriballozni, és utána hiába próbálunk allegrizni, az még nem megy valami hatékonyan.
Rinyálni azonban nincs okunk, hiszen két győzelemmel, öt rúgott góllal állunk a tabellán, de sok minden látszik, ami egy részüket tekintve a szezon elején, másokat nézve az egész idényben gondot okozhat büszke seregünknek.
Lássuk először a rangadót
A Disznófejű jól gondolta, amit gondolt a meccs előtt: a tavaly kb defaultnak tekinthető 4-4-2-ről (ahogy egyébként a Fiorentina ellen is) átkúszott egy 4-2-3-1-re, aminek a Juve ellen az volt az értelme, hogy Fabian Ruiz és Zielinski elvághatja a Juve szíveként pulzáló Pjanicot a társaitól. Ezt úgy oldotta meg a Juve, hogy Khedira és Matuidi nagyon jól éltek a felkínált területekkel, így a meccs első kétharmadában úgy tűnhetett, hogy lefocizzuk a Napolit.
A sok egyéni hiba, rossz passz és gyenge teljesítmény csak rápakolt a nápolyi gondokra, de amikor Ancelotti lekapta Insignét, és visszatette a 4-4-2-t a pályára, azonnal kiderült, hogy nagyon súlyos gondjai vannak a Juventusnak. Elsősorban a védelemben, annak is a holland felében.
Az X-nél lett volna a helye
De Ligt bemutatkozása csak akkor sikerülhetett volna rosszabbul, ha az egyik elvétett szerelési kísérletével eltöri Douglas Koszta János lábát, és ezért a Juventust a Serie C-be száműzik. A holland látványosan nem találta a helyét, és olyan elemi hibákat vétett (főleg a második és a harmadik gólnál), amikre nem mentség, hogy csak most érkezett, mert a megye II.-ben is a tiéd a center, ha a párod kitolódik a labdásra. Giorgio sérülése miatt rendkívül fontos, hogy legalább egy stabil középhátvédünk legyen, és Bonucci az első gólnál megmutatta, hogy idén sem ő lesz az.
Amíg Douglas Costát viszik a lábai, előrefele jók leszünk – ez még a tavalyi csapatból álló játékosokkal is jól látszott -, de a védekezési gondjaink, közülük is elsősorban a pontrúgások utáni védekezés, nem sokat enyhültek. Talán egészen más lesz a helyzet, ha bevetésre kész állapotba kerül Rabiot és Ramsey is, mert akkor egyszerűen nem adjuk oda a labdát az ellenségnek, de ez még csak várakozás, egyáltalán nem tény.
A Napoli elleni utolsó negyedórában egyébként vélhetően nem egyedül nekem köszönt vissza az Ajax elleni visszavágó feelingje. Ott is hiába volt még hátra sok idő, lehetett érezni, hogy nekünk reszeltek, és a nápolyiak második gólja után sem lepődött meg senki azon, hogy jött az egyenlítés. Azon már inkább, hogy De Ligt egy másnapos Lőrincz Emil határozottságával próbált védekezni a rá osztott kukáson, azon meg talán még inkább, hogy Khedira lecserélésével (vagyis Emre Can beállásával) úgy állt fejre a középpályánk, mint a jancsiszög.
Mit jelent ez a szezonra nézve?
Sarri egyelőre annyit rotált a Juventuson, hogy a sérültek helyére betett két játékost, azaz nem követelte meg Chiellinitől és De Scigliótól, hogy mankóval eredjenek a nápolyiak nyomába. Dicséretes kezdet, de hát sajnos akkora keretünk van, amekkorára egyrészt nincs szükség, másrészt óhatatlanul elégedetlenséget fog szülni. Vagyis már szül is.
jól kibasztunk vele
Csán Endre nekem kicsit csalódás volt (az Atléti elleni, hamis háromvédősben bejátszott szerepét leszámítva), de annál azért többet érdemelt, mint hogy egyhónapos ígérgetés után végül kimaradjon a BL-keretből. Ez konkrét kibaszás egy alkalmazottal, ami egyrészt nem szép dolog, másrészt nyilván nyomot hagy az öltözőben is.
És a gondok tovább fognak gyűrűzni, mert annyian vagyunk, mint az oroszok. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy a rettentően túlzsúfolt csatársorban, és a hasonlóan feltöltött középpályán csak akkor tud Sarri mindenkinek elegendő játéklehetőséget biztosítani, ha elindulunk valamelyik Olaszországgal szomszédos ország bajnokságában is. Mivel erre nincs nagy esély, fordítsuk is figyelmünket a bűnbakra.
Odáig kimondottan marottás a dolog, hogy pozitív mérleggel zártuk (!) az átigazolási időszakot, és a Buffon-Rabiot-Ramsey hármasért egy büdös petákot sem kellett fizetnünk. Onnantól viszonyt, hogy a peremembereken kívül senkit nem sikerült eladnunk, már egészen más képet mutat Paratici első önálló mercatója.
A nyakunkon maradt Mandzukic, Dybala és Higuaín mellett néhány olyan játékos, akit most kellett volna kölcsönadni. Gondolok elsősorban Ruganira, akiből Torinóban soha a kurva életbe’ nem lesz futballista, vagy Bentancurra, akinek meg mindennél jobban kellenének most a játékpercek. De igaz ez Khedirára, sőt Emre Canra is, és még nem tudjuk, mi lesz a sorsa Cuadradónak, Bernardeschinek, és főleg Bonuccinak, akit minden épeszű a világ végére száműzött volna. Mindet nyilván nem kellett volna elzavarni, de néhányat muszáj lett volna.
Korai még végleges következtetéseket levonni, hiszen a legtöbb csapat úgy volt az első két fordulóval, hogy csak túl kell élni, a bajnokság majd a válogatott szünet után kezdődik. Mi is így voltunk vele, és megvan a hat pont, valamint az abszolút kötelezőnek tűnő BL-csoport is. Minden másra majd választ kapunk menet közben.
Ez is megvolt: a Juve – időnként nézhetetlen játékkal – behúzta
a Parma elleni meccset. A találkozó igazából nem sok szót érdemel, bár
nyilvánvalóan vannak tanulságai. Foglalkozzunk inkább ezzel a nyomorult
videóbírós rendszerrel, mert ennek meg pláne vannak tanulságai, és eltelt már
annyi idő, hogy legyen okunk az egész szarságot elküldeni a jó édes anyjába.
Mert oda való.
Szóval, videóbíró. Évek óta ment a nagyívű szöveg, hogy a
videóbíró mindenre megoldást kínáló szupertalálmány, amellyel a pályákra béke
költözik, és megszűnik a kivételezés. Az már most látható, hogy a valós
erőviszonyokat gyakorlatilag egyáltalán nem érinti a szisztéma: a jó csapatok
ezzel is jók (pl. Juve), a rosszak pedig ezzel is rosszak (pl. Milan).
A bevezetése elején az is világossá vált, hogy a monitorok perceken
át történő bámulása, a vezérlőközpont és a játékvezető szintén időzabáló egyeztetése
teljesen ki fogja lúgozni ezt a gyönyörű sportot. A videóbíró semmit nem oldott
meg. Semmit. Szar az egész. Az egyetlen, valóban érdemleges és előremutató megoldás
a gólvonal-technológia.
Talán sokan látták a Chievo-Fiorentina meccset még 2019 elején: Chiffi azért nem adta meg Giaccherini gólját, mert a találat előtt a Fiorentina úgy hozta játékba a labdát, hogy a kapuskirúgás pillanatában Pelissier lábkörme súrolta a 16-os vonalát. Míg minderre rájöttek, addig a Chievo megszerezte a 3 pontot, kiosztották az öltözőben a győzelmi prémiumot, majd a csapatbuszon megtudták, hogy érvénytelen gólt szereztek. Probléma. Életszerűtlen döntés, a futballal teljesen összeegyeztethetetlen.
Pelissier brutális szabálytalansága miatt 2 nap múlva elvették a Chievo gólját.
Ma délután is hasonló dolog történt: Ronaldo gólját 77 perces vizsgálatot követően, egy paintben rajzolt vonalazás megtekintése után visszavonták. A szabály ugye úgy szól, hogy a játékos akkor tartózkodik lesen, ha fejének, testének, vagy lábának bármely része közelebb van az ellenfél kapuvonalához, mint a labda vagy az utolsó előtti védőjátékos.
El kellene azon gondolkodni, hogy amennyiben egy játékos
lábbal szerez gólt, milyen jelentősége lehet annak, hogy a feje 3 cm-rel közelebb
van a kapuvonalhoz, mint az ellenfeléé? Vagy mi van akkor, ha Ronaldónak éppen erektált
állapotban van a pénisze? Mivel a szabályok nem tiltják, a f****al való
gólszerzést, így akkor az is lest idézhet elő. Gondoljunk bele, hogy Chiellini
helyzete milyen lehet: az orra miatt szinte lehetetlen, hogy ne legyen előrébb
bárkinél.
Mi történt volna, ha a 90-es vébén Skuhravy gólját percekig elemzik a DÁKÓJÁNAK állapota miatt (lásd a beágyazott videót: a gólörömnél lesz minden egyértelmű, 2 perc 50 másodpercnél)?
https://youtu.be/lq6iujzipwk
Ez a centizgetés semmire nem jó, a videóbíró rossz, a foci természetével
teljesen ellentétes. Ennek a szisztémának így semmi értelme.
Ahogy szoktuk, megmondjuk az okost előre. Aki nem akar idén izgulni a bajnokságban, az ne olvasson tovább, mert mindent elspoilerezünk.
Milyen mercatónk volt? Köll még valaki? Ki menjen?
_beni: Marottás, azaz (eddig) okos és hatékony. A Buffon-Rabiot-Ramsey hármas ingyenes befogására a Kobra is csettintene, akiért meg sokat kellett fizetni, azért sokat fizettünk. De még van hátra két hét, és nagyon sok minden történhet, ami akár rossz irányba is billentheti a mercato mérlegét. Először is sokan vagyunk, meg kéne szabadulni egy rakás játékostól, de nem nagyon látszik, hogyan lehetne. És ott van még a Neymar-ügy is, amivel előfordulhat, hogy komolyan kell foglalkoznunk.
s4tch: De Ligt leigazolásáig parádé, azóta követhetetlen káosz. 28 játékosunk van, és miután Pinsoglio az egyetlen saját nevelésű emberünk, így 22-vel mehetünk neki a BL-nek. Nem gondoltam volna, hogy pár héttel a mercato vége előtt ekkora káosz lesz a keret körül. Persze megvárjuk a zárást, mielőtt Paraticinek behúznánk a talpas karót.
Dino: nem akarom magamat sztárolni, de én már hetekkel ezelőtt komolyan felvetettem, hogy az eltakarodás hiánya gondokat okozhat. Amúgy pont ma (augusztus 21.) jelent meg egy írás a Gazzettán, arról, hogy Di Natale 2010-ben még ajtót mutatott a Juvénak – most pedig lassan ott tartunk, hogy a létszám felettieket a családjukkal kell zsarolni, különben nem mozdulnak.
Darti: Fentebb sztár szerzőtársaim már lényegében mindent elmondtak, így én már csak annyit tennék hozzá, hogy kurvára röhögnék, ha netán eljönne hozzánk Neymar. Én már 2013-ban leigazoltam volna, azóta is így vagyok ezzel. Olyan spílerekkel vágnánk neki az idénynek, mint Sándor Sándor, Koszta János, Szilva Dániel, Krisztián Ronáldó, Szántós Nejmár. Parádés lenne. A 37 milliós fizetését pedig majd kifizetjük a tagdíjakból.
Tyler: A fene tudja. De Ligt és Rabiot megszerzése nagy fegyvertény, Ramsey viszont úgyis többet lesz sérült, mint egészséges. Khedira, Mandzukic, Higuain, Bonucci, De Sciglio elhúzhatna, jöhetne még egy épkézláb szélső védő, és én sajnálom Kean eladását. Szóval nekem elég vegyes a kép, ami erősen negatívba fordul, ha marad Khedira, de mondjuk eladjuk Bentancurt vagy Cant, akik nem kulcsjátékosok, ellenben nem is 0-ás statokkal hoznak le egy fél bajnokságot.
Mi a csapatunk gyenge pontja?
_beni: Ha Sarri nem az, akkor nincs. Persze benne van, hogy kell egy kis idő, mire néhány játékos megtalálja a helyét, de nagyjából minden poszton megvagyunk. Viszont valami azt súgja, hogy Sarrinál elég sok új szerzemény fog kezdeni – jelenlegi számításaim szerint legalább négy – ami okozhat galibát, de csak az elején.
s4tch: Az edzőn kívül a védelem két széle, és a center poszt.
Dino: én is a védelem két szélét mondanám a legproblémásabbnak. Meglepődtem, hogy Alex Sandro maradt, holott biztos távozónak tűnt. Danilo nem tudom, hogy mennyivel védekezik jobban mint Cancelo, kicsit bizonytalan vagyok a megítélésében.
Darti: Attól félek, hogy a középpályán még mindig nincs olyan játékos, aki akár nyomába is érhetne a Vidal, Pirlo, Marchisio, Pogba fémjelezte érában játszók akármelyikének is. Sarri játékstílusával lehet, hogy nagyon közönségszórakoztatóan fogunk támadni, de előfordulhat, hogy egyes tehetséges csapatok 5 kontrából lőnek majd hat gólt.
Tyler: Az, hogy Bonucci a kezdő közelébe kerülhet, vagy hogy De Sciglio egyáltalán pályára léphet. Ja, és kérdés, hogy ki fog a középpályán védekezni.
És az erőssége?
_beni: Az, hogy kurva erős. Nem cserélnék keretet egyetlen csapattal sem azok közül, akikkel a Bajnokok Ligája-győzelemért megyünk. Minden megvan most a Juventusban: erő, technika, rutin, zsenialitás, sőt még a sebesség is.
s4tch: A védelem közepe, illetve a támadó potenciál. A középpálya továbbra sem fog úgy szűrni, ahogy kéne, így szerintem komolyan kell attól tartani, hogy közelebb leszünk a bajnokságban a 30 kapott gólhoz, mint a 20-hoz.
Dino: Elképzelhetetlen egy ennél erősebb keret.
Darti: Hát milyen fasza védőink vannak már? A kérdés, miként állnak fel. Elöl is bivaly nagyon minden.
Tyler: Gondolom, Ronaldo.
Fejezd be a mondatot: a Juventus 2019/20-as idényben is ……………
_beni: csinál valami olyat, ami kibassza a biztosítékot a szurkolóknál. Vagyis már csinált is, mert fertelmes ez a csíktalan mez… de lesz ennél komolyabb is, főleg, ha jön Neymar.
s4tch: …élvezni fogja a támogatásomat. Mondjuk alapvetően izgatottnak kéne lennem, de inkább rezignált vagyok. Hiányzik Allegri, kellemetlen érzéseim vannak a mercato végével kapcsolatban, és nem tetszik, hogy az FFP kőkeményen, az eddigiekhez képest még hangsúlyosabban irányítja a működést.
Dino: …továbbjut a BL-csoportból!
Darti: …a kedvenc csapatom lesz!
Tyler: …elbukja a BL döntőt.
Fejezd be a mondatot: a Juventus 2019/20-as idényben sem ……………
_beni: most kimondjam?? Szó sem lehet róla! M-E-G-NY-E-R-J-Ü-K!
s4tch: …fog közönségszórakoztató játékot mutatni. Legalábbis kurvára remélem, hogy Sarri a pragmatikusabb, eredménycentrikus énjét veszi elő.
Dino: …esik ki a BL-csoportból!
Darti: …fog a Ferencvárossal BL-meccset játszani.
Tyler: …fog triplázni.
Kivel tusakodunk majd idén a bajnoki címért?
_beni: Minden esély megvan rá, hogy az Izével, bár Conténak is biztosan kell majd egy kis idő, mire rendet vág Milánó harmadik számú csapatánál. A Napoli is erős lesz, ami nem meglepő, mert kvázi egyáltalán nem változott.
s4tch: Leszarom, tényleg. Csak nyerjük meg.
Dino: Izé és Napoli.
Darti: Izé, Napoli. Sarri annyira ismeretlen számomra, hogy egyáltalán nem vagyok biztos a bajnoki címben. Bár a keret erejét tekintve még a jövő évit is meg kéne nyernünk már idén.
Tyler: A férgekkel.
Idén miért nem nyerjük meg a BL-t?
_beni: Azért, mert tavaly kellett volna. Ez most megint lutri, de – ahogy az elmúlt 4-5 évben mindig – én most is bízom benne, hogy összejön. A vezetőségen nem múlt a dolog, a Juventusnál jelenleg nem sok erősebb csapat van, ha egyáltalán.
s4tch: Bonuccival a kezdőben a BL-t képtelenség megnyerni. #fact
Dino: Azért, mert a döntőben legyőz minket a Leverkusen.
Darti: Mert még mindig hiányzik a középpályáról VALAMI. Vagy VALAKI.
Tyler: Mert jobbak az ellenfelek.
Mi a fogadalmad arra az esetre, ha le találjuk igazolni Icardit?
_beni: Lefekszem egy nővel.
s4tch: Lefekszem Bencével, miután lefeküdt azzal a nővel.
Dino: Elszedem a nőjét.
Darti: Leszarom 🙁
Tyler: Majd kitalálok valamit, ha leigazoljuk. Amúgy nem igazoljuk le, nem adják el nekünk.
Ki lesz az idény felfedezettje?
_beni: Ramseyben jobban bízom, mint Rabiot-ban. És ha minden igaz, a Sarriball kbsztul fog feküdni Douglas Costának, akitől nagyjából azt várom, mint amikor Amszterdamban beszállt a meccsbe.
s4tch: Demiral. Ha Paratici nem adja el a maradék pár hétben, életemben először névvel ellátott mezt fogok rendelni.
Dino: Ezt a kérdést csak új igazolásokra vonatkoztatom. Ramsey és Roger Rabbit közül valamelyik.
Darti: Demiral nagyon állat volt a felkészülési meccseken. Rabiottól is sokat várok. Koszta János pedig addig kurvajó lesz, amíg meg nem unja.
Tyler: Ha megkapja a lehetőséget, akkor Demiral.
NANJING, CHINA – JULY 24: Cristiano Ronaldo of Juventus fist bumps with Merih Demiral during the International Champions Cup match between Juventus and FC Internazionale at the Nanjing Olympic Center Stadium on July 24, 2019 in Nanjing, China. (Photo by Fred Lee/Getty Images)
És a csalódása?
_beni: Milyen csalódás lehet egy triplázással záruló idény után?
s4tch: Pogba. Nem nagyon fekszik neki a Guardiola-féle tiki-taka.
Dino: Hülye kérdés. Látszik, hogy beni találta ki.
Darti: Bármi lehet, BÁRMIT el tudok képzelni a Sarriball miatt.
A
Juventus simán ki tudna állítani két olyan csapatot, amelyek közül egyik csak a
bajnokságban, a másik csak a BL-ben szerepelne (a Coppa Italia maradna a Primavera-együttesnek).
A nyári felkészülés kezdete óta rengeteg pletyka röppent fel a várható távozókkal
kapcsolatosan, ehhez képest alig cipekedett ki valaki a Continassából. Kivárnak
az átigazolásokkal a klubok? A menedzsment ragaszkodik ehhez a felfoghatatlan
sokasághoz? Esetleg a játékosok nem akarnak menni?
Higuain
Higuain gyakorlatilag elsőként kezdte meg a munkát a Juve új stábjával: köztudott, hogy Sarrival imádják egymást, mégis valószínűtlennek tűnt, hogy az argentin ősztől a torinói gyorséttermek bevételeit gyarapítja. Szóba jött vele kapcsolatban az Izé és a Róma, de már az elején látszott, hogy a dagadt dél-amerikai maradna a Juventusnál. Sőt, a szurkolók valami nevetséges, petíció-szerű marhaságot is összetákoltak annak érdekében, hogy Higuaint ne adják el. Mivel az Izé elvitte a kétméteres négert (hogy melyik testrésze ekkora, azt ne firtassuk, HAHAHAHA!!!!), így kevéssé valószínű, hogy Higuain foglalkoztatná őket, ráadásul az is egyre valószínűtlenebb, hogy Dzeko Milánóban folytatja, így pedig a Róma sem érdekelt az argentin leigazolásában. A kör bezárult. Jelen állás szerint az Allianz Aréna büfései fellélegezhetnek.
Dybala
Súlyos örökség a 10-es mez, és úgy tűnik, hogy a Törpe nem is tud megbirkózni a rá nehezedő teherrel. Már az elejétől kérdéseket vet fel, hogy Sarri mennyire számítana rá, de ha ilyen komolyan szóba jött az eladása, akkor nyilvánvalóan nélkülözhetőnek tartja őt a láncdohányos bankár. Vele kapcsolatban első körben a Manchester United neve merült fel: amikor még a klub úgy gondolta, hogy a női drukkerek kedvében járva (NUDGE, NUDGE!) elhozza a Ködös Babilonból Lukakut, Dybala jelentette volna a cserealapot. Az argentin azonban állítólag olyan fizetési igényekkel állt elő, amelyek a pénzszórásban az utóbbi években nehezen verhető MU-nál is kiverték a biztosítékot. Tegnap, az angliai átigazolási piac zárásának utolsó pillanataiban a Tottenham tett még egy tétova kísérletet Dybala megszerzésére, de nem jött össze az üzlet. Egyelőre tehát ő sem megy sehova.
Mandzukic
A szerbet először egy kínai ajánlat találta meg még a nyár elején, de úgy tűnik, hogy a sok pénz nem elég ahhoz, hogy az ottani higiéniás állapotokat és szmogot akárcsak rövid távon is el lehessen viselni. Aztán pár hétre rá már a Dortmundról mint lehetséges kérőről lehetett olvasni. Végül pedig itt is beköszönt egy ajánlat az utolsó pillanatokban Angliából, némi meglepetésre az MU-tól. A bosnyák igényei azonban teljesíthetetlenek voltak Fergusonéknak (érthetetlen, mintha elfogyott volna a csatárokra szánt pénz…), így Mandzukic sem költözik, legalábbis Angliába biztosan nem. (UPDATE: állítólag a Bayern viszi)
Douglas Costa
Amikor a lehetséges távozók szóba
jöttek, Costa neve az elsők között merült fel. Azóta csend: Sarri számít rá,
így marad.
Fura módon Khedira még mindig Torinóban van, pedig senki nem adott volna egy lyukas garast sem a maradására. Emre Can távozása is felmerült egy pillanatra, de ő azért még bőven nem futotta ki magát a Juvénál. Matuidi helyét nem nagyon találni a rendszerben, viszont ha már nincs Lukaku, valamire ő is jó lehet (ÚJABB CÉLZÁS!).
Az azért jól kivehető, hogy a jelenlegi Juvénál kevés vonzóbb alternatíva van Európában: nem véletlen, hogy sem Higuain, sem Dybala nem adja könnyen a bőrét, és inkább beleáll a küzdelembe. Egyelőre a keret a szükségesnél jóval bővebb, ennyi minőségi játékost még a rotáció vagy a sérülések miatti szükségszerűség sem kíván meg.
A fentiekhez annyit, hogy a piac augusztus
31-én zár, ráadásul az utolsó órákban jellemzően hatalmas a tébolyda, így akár
az is előfordulhat, hogy a poszt megírásának sok értelme nem volt.
De legalább csilingel a kassza és
jön az SMS (mármint nem Milinkovic-Savic, bár még az is lehet, HAHAHA!!!).
“Megjött a Győrbő’ a Sarri”. Ez frappáns nyitás, mi?
Ronda férfi
Hát itt van ez az aszott fityma, megjött, hogy vezesse büszke seregünket. Szőrös, mint Salma Hayek, ránézésre inkább egy nápolyi zsebmetsző, mint egy lángelme. Igazi déli suttyó, ha leülnél vele zsugázni, vagy elcsalná az összes zsöcidet, vagy a parti végén kinyitna a dikiccsel tokától bokáig.
Ha van is stílusa, az a mezőkövesdi főbaktert idézi, aki talpas symphoniától sárga körmökkel piszkálgatja a foga odvából az odamihálylott pörkűttmaradékot. Ezt azzal tudja megfejelni, hogy megállás nélkül picsog és hisztizik, amivel még a saját öltözőjében sem tudott elég tiszteletet kiharcolni Londonban ahhoz, hogy ne szarjon a feje tetejére a saját cserekapusa.
Komolyan, szinte már komikus, hogy ez a figura veszi át a Juventus irányítását. De, ahogy ilyenkor szinte mindig, most is ott lebeg a kérdés a levegőben: mi van, ha tényleg ő kell nekünk?
Az elmúlt két hónapban rettenetes kínszenvedés volt Juventus-szurkolónak lenni. Előbb pofontól-pofonig kóvályogtak a játékosaink a megváltó sípszóra várva, de még mielőtt ez megtörtént, Allegri és Agnelli bejelentették, hogy előbbi (utóbbi sajnálatára) távozik. Azt már akkor leszögeztük, hogy biztosan rosszabb edző jön a tésztaképű toszkán ordibátornál, de ahogy szivárogtak ki a nevek, úgy lettünk egyre lankadtabbak. Sőt, tulajdonképpen elég gyorsan kiderült, hogy Maurizio Sarri lesz a Juventus edzője.
Az előjáték, aminek a vége ez a beteljesülés lett, annyira szánalmasan szarul sikerült, ami tökéletesen méltatlan a Juventushoz. Nem az volt, hogy hatalmas klubunk pávatáncot járva, peckesen rámutatott a megfelelő jelentkezőre [Antonio Contéra – a szerző magánvéleménye], hanem ostromoltunk egy a faluján kívül nyeretlen lúzernek tűnő edzőt, aztán végül beértük a next best thinggel. Szánalmasan amatőrnek tűnt az egész, elsősorban azért, mert bár a vezetőség egy része nyíltan Allegri távozása mellett érvelt, mégsem volt kész haditerv a világ legjobb edzőjének pótlására. Szeretlek, Pavel, bazmeg, de az ilyen baromságokért frissen főtt káposztás knédlibe döfködném a faszodat.
Persze csak tippelünk, semmit nem tudhatunk biztosan, de a legerősebb pletykák szerint Agnelli megtartotta volna Allegrit, Paratici és Nedved viszont a váltás mellett volt, és maga a Mister sem ragaszkodott annyira a következő szezonhoz. Guardiola logikus választásnak tűnhetett, bár pont BL-t nyerni csak a Barcelonával tud, hiába törli a seggét biankó csekkekkel. Megostromoltuk, de nem mi lettünk az első klub, amely az elmúlt évtizedben a klub akarata ellenére hoz el fontos figurát a Manchester Citytől. Sarri Paratici ötlete volt, de maga mellé állította Agnellit is, amint az elnök megemésztette a kétségkívül zseniális Allegri elvesztését. Nedved Inzaghit akarta. A szóba hozott nevek közül amúgy én is. Simonét, nyilván. Conte komolyan szóba sem került. Trapattoni sem. Én sem. (S4tchy igen, de nem vállalta.)
Bu!
Habár nehéz lenne elhinni, hogy Sarri volt az A terv, tulajdonképpen Guardiola és közte a metroszexuális kamubuzi maníron kívül nincs sok különbség. Adom, a Bresciai Kokszos nyert ezt-azt, általában elég nézhető focit játszanak a csapatai, és ha bitang cucc van alatta, Guardiola meg tudja pörgetni, de ki mondja, hogy Sarri nem? Ellenfélként sokkal jobban ismeri a Juventust, és a Chelsea-nél bizonyította, hogy ha megvan az eszköz, akkor tud nyerni is. Guardiolához hasonlóan – és Allegrivel ellentétben – a támadófoci híve, presszingel, letámad, labdát tart az ellenfél térfelén. Olyasmit játszik, amit idén a BL legjobb négy csapata közé jutók mindegyike. (Legkevésbé amúgy pont a Barca, hehe.)
A keret pedig tulajdonképpen erre lett összeválogatva. A Juventus idén talán egyszer sem játszott 4-2-3-1-et, pedig erre van kitalálva az egész keret, Allegri viszont nem bízott eléggé a védőiben és a középpályásaiban ahhoz, hogy feltegye azt a csapatot, amiben egyszerre lehetett volna a pályán Douglas Costa, Dybala, Ronaldo és Mandzukic. Talán nem is kell erősen hozzányúlni a kerethez, hogy előálljon az a csodálatos helyzet, hogy a nála sokkal jobb edzőnek vélt Allegrinél eredményesebben forgassa a kezébe adott pallost.
Amikor Contét kirúgták, pár nappal később bejelentették Allegrit. Azt hittük, rosszul hallunk, és már temettük a Juventust, amikor kiderült, hogy feljött a riverre az ász. Most sem szólnak hangosan a fanfárok, és bár a félkegyelmű jobbágynak leginkább az fáj, hogy Sarri anno beintett egy Juventus-szurkolónak, van itt azért más gond is bőséggel. De ha pozitívak akarunk maradni, akkor azt kell mondjuk, az előző váltást kiválóan menedzselte le a vezetőség, a csapat is előrébb lépett, sőt ugrott egy nagyot. Igaz, akkor még volt egy Marottánk is.
class
Ha már a Kobra szóba került, két dolgot is meg kell említenünk az Izével kapcsolatban. Egyrészt a Conte-Marotta páros egyesülése baljós jel kell, hogy legyen minden érintett számára, nekem nincs kétségem, hogy jövőre velük megyünk majd a bajnoki címért. A második pedig az, hogy az elmúlt két hónap gyötrelmei szoboszlói hétvégének tűnnek majd, ha esetleg tényleg el találjuk hozni Milánó szottyosabb feléből a valaha futballpályára okádott legundorítóbb entitást, Mauro Icardit.
Merthogy Sarri bejelentésével a Juventus is vadászösvényre lép, és megkezdi az ózdi autókufár keretének kialakítását. Egyelőre nem foglalkozunk komolyan nevekkel (Demiral kikúrt jó kis védő, ezt leszögezném), hiszen még azt sem tudjuk, kik fognak távozni. Majd írunk arról is, ki megy el, és miért, és kit kellene hozni. De most egyelőre örüljünk, hogy van edzőnk.
Újra közös poszttal jelentkezünk, annyira nincsenek önálló gondolataink a szezon végéről. Ez természetesen nem lesz olcsó, de a rengeteg okosság miatt nyilvánvalóan megéri.
apámfasza vanderful
Siker-e, vagy kudarc-e a szezon. E?
S4tchy: Többet vártunk, de ettől még nem kudarc ez a szezon. El vagyunk kényeztetve, és irreális elvárásokat támasztunk a csapattal szemben. Győzni mindig mocsok nehéz, pláne 7 bajnoki címet követően. Az utolsó 8 bajnokiból egyet nyertünk meg, úgy leeresztett a keret a végére, és így is 11 pont lett közte a végén.
Darty: Bajnoknak lenni sosem kudarc. BL-t nem megnyerni sosem kudarc. A kupát nem megnyerni sem kudarc. Kudarcnak tehát semmiképpen nem mondanám. Bajnoknak lenni sokadszor (is) siker. BL-t nem megnyerni semmiképpen nem siker. A kupából kiesni végképp nem siker. Fosul játszani sem siker. Tehát sikeresnek sem mondanám. Inkább kudarc, mint siker.
Tyli: Kudarc.
Dina: Úgy döntöttem, hogy a siker és a kudarc házasításából alkotott szóval jellemzem a szezont: az idény szerintem SIKARC.
_beni: Kudarc. Megállt a fejlődés, és épphogy annyi jó meccsünk volt idén, mint tavaly (egy kezeden…). Az ősz eleje gyönyörű volt, de utána a kockázatkerülő célfoci ült tort, amit se nézni nem volt jó, se eredményes nem volt, hiszen megint nem nyertük meg a szájbabaszott BL-t.
Mit gondolsz Allegri idei munkájáról?
S4tchy: Minden létező fronton a végsőkig védtem Maxot, szerintem jobb edzőt képtelenség lesz hozni, de van abban valami, hogy ez a kapcsolat elfáradt. Európai mérőmókus mellé téve sovánka ez a középpálya, és nincs egy normális belső védőnk Chiellinin kívül, nem csak Allegri tehet arról, hogy idén kevés tökéletes támadásra volt képes a csapat, ezzel együtt a formaidőzítés és a sérülések ekkora száma is Allegri és stábja munkáját is minősítik.
Darty: Allegri érkezése óta a sérülések a legkellemetlenebbek. Nem tudom, hogy ez valamikor is rajta (és a stábján) múlt-e, de az biztos, hogy nem sikerült egészséges csapatot összerittyenteni a fontos időszakra. Én Allegri esetében örültem volna annak is, ha egy 20 éves szerződést írunk alá vele – iszonyat jó edző. Példaként pedig ott van Sir Alex, akit mindenki egy félistennek tartott és tart a mai napig, pedig a MU-nál töltött 2000 éve alatt összesen 2 BL-t és 13 bajnokságot nyert. 2003 és 2006 között pl 3 éven át zsinórban nem nyert bajnokságot – aztán mégsem rúgták ki. Allegri azzal főzött, amit kapott. Az olasz rendszerben nehezebb az edzők dolga.
Tyli: A szezon végére egyértelművé vált, hogy elfáradt ez a kapcsolat, de egyetértek azzal, hogy nehéz lesz nála jobb edzőt találni.
Dina: Sajnálom Allegrit, mert nagyon passzolt a Juventushoz. Ha Olaszországban a menedzser-szisztéma működne, még nagyon sokáig maradhatott volna. Szerintem jól végezte idén a dolgát, megmagyarázhatatlan egyéni hibák miatt esett ki a BL-ből a csapat. Allegri nem hibás ezért, de mindenképpen felelős.
_beni: A legjobbat akarta, és azt szerinte így lehetett. Nem mondom, hogy nem volt igaza, és bár az Ajax elleni kiesésben nyakig benne volt, szerintem egészen biztos, hogy rosszabb edző váltja a padon – mert ő a legjobb. Vannak hülyeségei, de ilyenjei Dinán kívül minden embernek vannak.
Ronaldo?
S4tchy: Engem igazán az lepett meg, hogy a többiek mennyire nem inspirálódtak Ronci jelenlététől. Pjanic, Benatia, Matuidi és még sokan mások is tisztelettel, ugyanakkor wtf arcot vágva nyilatkozták, hogy Ronaldo micsoda hihetetlen edzésmunkát végez, és mennyire profi a hozzáállása. HÁT AKKOR MONDJÁTOK, SRÁCOK, MIÉRT NEM TARTOTTATOK VELE?!?!?!
Darty: Idén jobb lesz. Ahogy öregszik, a többiekhez szaródik majd, így nem nyomja agyon annyira a jelenléte a játékunkat.
Tyli: Marketingben nyilván megérte leigazolni, de játékban nem lépett vele előre a csapat, sőt. Ha csak a sportszakmai szempontokat nézzük, akkor jobban is el lehetett volna költeni az átigazolási díjára és a bérére kiadott összeget.
Dina: Ez a lassan középkorú férfi öt gólt szerzett a BL egyenes kieséses szakaszában. Rajta nem múlott semmi. Szerintem a klub kezelni tudta a körülötte lévő hype-ot. Idén nyáron Messi leigazolása kerül a fókuszba, kíváncsi vagyok, ez Ronaldo önérzetét mennyire sérti majd.
_beni: Nem egyértelmű, hogy a pályán, játékban megérte-e köré építeni a csapat támadójátékát. Az Atléti ellen bizonyította, hogy benne van, amiért hoztuk, de elnézve, mekkorát zuhant a mellette játszók teljesítménye, inkább nem, mint igen.
Melyik volt a szezon legjobb meccse?
S4tchy: Idén kb. 5x játszottunk kurvajól, ebből a kérdőívet előttem kitöltő Darti és Beni már ellőttek párat. Mondjuk tőlük függetlenül is a Napoli elleni hazai volt a kedvencem: ott Bonucci balfaszsága után egyszerűen darabokra szaggattuk a kukásokat. Az Atleti elleni visszavágó is elég emlékezetes. Érdekes, hogy Max a ManUtd elleni hazait emelte ki az egyik utolsó sajtótájékoztatóján.
Darty: Lehet, hogy biztonsági megoldás, de nekem az Atleti elleni fordítás volt a fénypont. Ellenállhatatlan játék volt az. Egy lyukas lófaszt sem adtam volna a győzelmünkért.
Tyli: Egyetértve Allegrivel én is úgy gondolom, hogy a MU elleni hazai meccsen játszottunk a legjobban.
Dina: A Napoli és az Atletico Madrid elleni meccsek.
_beni: Vagy a valenciai, 10 emberrel megnyert BL-meccs, vagy a manchesteri. Mondhatnánk a ManUre elleni hazait is, de hát azt azért csak sikerült elveszíteni. Szóval egyet mondok: a valenciai meccset álló cerkával, gránitkemény mellbimbókkal néztem végig, örömsikolyaimat a Városligetig vitte az őszi szellő.
És a legrosszabb?
S4tchy: Az Ajax elleni visszavágó onnantól, hogy az Ajax egyenlített. Az a beszari, kishitű hozzáállás bármelyik megyekettes meccsen kiegyenesített kaszákat eredményez, teljes joggal.
Darty: Sok kilátástalan fos meccsünk volt. Még azok között is, amiket megnyertünk valahogy.
Tyli: Nem tudok egyet kiválasztani.
Dina: Az Ajax elleni második félidőt alatt folyamatosan hánytam, annyira minősíthetetlen volt a játék.
_beni: Atlético idegenben (az Ajax elleni hazai első félideje vállalható volt, sőt). Ha hazai porond, akkor Atalanta (kupa), ha Serie A, akkor SPAL, Bologna, és még sorolhatnám…
Mi volt a baj idén a csapattal?
S4tchy: A szerencsétlen formaidőzítés, a rengeteg sérülés mellett évek óta halogatjuk, hogy igazoljunk játszani tudó középpályásokat (Pjanic kivételével nem igazoltunk ilyet az elmúlt 6 nyáron), és Bonucci visszavásárlása, még inkább a feltétel nélküli kezdetése is rossz döntésnek bizonyult.
Darty: Ordenáré balfaszság volt Benatia elengedése. A középpálya haloványabb volt annál, mint amire számítottunk. Elöl pedig hiába a mennyiség és a minőség, mégis töketlen volt a játékunk egész képe. Töketlen kép – ez lehetne egy Joó Gábor-kifejezés is.
Tyli: Az, hogy nem nyertünk meg mindent.
Dina: A középpálya szerintem nem üti meg jelenleg azt a mércét, ami kellene egy igazán kiugró sikerhez.
_beni: Fejnehéz volt a keret, a középpályások és a védők minősége iszonyú messze volt a támadókétól, és ezt nem tudta kezelni Allegri máshogy, csak ezzel a nézhetetlen célfocival. A kiegyensúlyozatlan keret aztán a legrosszabbkor robbant a pofánkba, hiszen a szezon legfontosabb meccsén a Bonucci-Rugani kettőssel kellett szerencsétlenkednünk.
Mondj három játékost, akit biztosan szerződtetnél nyáron.
S4tchy: Ndombélé, Koulibaly, Rodri.
Darty: Én nem ismerek senkit. Kulabá a Napoliból állítólag jó, én elhiszem. Pogbát simán szeretném újra nálunk. A harmadik pedig szerintem Messi lenne. Képzeljétek el, mennyi lóvé jönne, ha Messi és CR7 egy csapatban játszana nálunk. Kurvára nem nyernénk mondjuk BL-t így sem, de mégis elég fasza lenne. Sok új szurkolónk lenne, meg a blogot is többen olvasnák. Tehát több pénz.
Tyli: Messi, Mbappé, Domokos Béla
Dina: Koulibaly, Pogba, Messi.
_beni: Koulibaly, Pogba, Fabian Ruiz
Mondj hármat, akit simán elengednél
S4tchy: Bonucci, Rugani, Perin.
Darty: Én nem szarnám össze magam, ha Dybalát eladnánk 120 millióért valakinek, aki megvenné ennyiért. Alex Sandro olyan kedvetlen, mint egy döglött rozmár, de nem tudok helyette mást mondani, aki jó lenne. Ugyanez a helyzet Cancelóval is, aki nem tud védekezni. Caceres csubakka. Mandzukic pedig szerintem idén már nagyon kifelé fog menni.
Tyli: Khedira, Bonucci, Dybala
Dina: Dybala, Cancelo (ő állítólag megy is) és talán Alex Sandro. Rugani értelmét sem nagyon látom.
_beni: Dybalát, Cancelót és Alex Sandrót sok pénzért, Bonuccit, Ruganit és Ingyánt ingyé is.
Kit szeretnél edzőnek?
S4tchy: Én nagyon megszerettem Allegrit. Hasonló hatékonysággal senki nem fog alkalmazkodni az átigazolási politikához, és minden évben új csapatot építeni. Ha muszáj lenne választani valakit egy 5 éves ciklusra, nagy bajban lennék. Meggyőződés nélkül tudok csak nevekkel dobálózni: legyen Pochettino. Viszont lehetőség szerint Sarrit kerüljük el.
Darty: Fentebb leírtam a véleményemet Allegriről. Én őt szeretném. Agnelli gondolkodásába szerintem Guardiola illik bele a legjobban – az olasz kirakatcsapat koncepció részeként hiteles választás lenne. Egyébként fogalmam sincs, de az biztos, hogy Sarrit nem.
Tyli: Fogalmam sincs.
Dina: Kálmán Olgát szerettem volna, de a héten eldőlt, hogy ő már nem lehet. Látom, hogy a szerkesztőség női tagjai ki vannak akadva Sarri miatt: én azt mondom, hogy jöjjön a mackóruhás láncdohányos, legalább unatkozni nem fogunk.
_beni: A sajtóban forgó nevek közül én Inzaghinak örültem volna a legjobban, benne sokat látok, bár nyilván kérdés, nem nagy-e a kabát. Sarri egy paraszt, Guardiolát meg pont annyi értelme van elhozni BL-t nyerni, mint Ibrahimovicot.
Melyik volt idén a legszebb gólunk?
S4tchy: Az alábbi videóban a 6. helyre tették CR Udinében eleresztett bombáját. Azt a helyszínen láttam, ezért ezt választom. Egyébként amit Dybala lőtt a Young Boysnak, az sem volt csúnyább, mint Ronaldóé, amit az UEFA a BL-szezon legszebbjének választott.
Darty: Nekem mindegyik gól egyformán kedves! Nyilván nem, de nem sokat tudok felidézni. Ronaldo rúgott egyet valamelyik bajnokin jó messziről, bár az csak egy jó erősen picsánrúgott labda volt. Meg nagyon szép volt a MU-nak berúgott kapásgólja.
Tyli: Dybala meg nem adott gólja a Young Boys ellen.
Dina: Az, hogy végre újra összejött egy utazás beniékkel az ősszel.
_beni: Az, hogy egészen tavaszig a BL egyik legnagyobb esélyesének tűntünk, és az Izé január és március vége között nem nyert meccset, bruhahaha!
Mi volt a legrosszabb?
S4tchy: Az, hogy mi is szétestünk kicsit, és leszartuk a blogot.
Darty: Én egész szezonban apatikusnak tűntem! Az elég rémes volt, hogy kiestünk a BL-ből, és azzal over is volt az egész. Onnantól nem is nyertünk talán már meccset (vagy igen? Nem emlékszem). Rémes volt az idény vége.
Tyli: Az idény vége vállalhatatlan volt.
Dina: Az, hogy végre újra összejött egy utazás beniékkel az ősszel.
_beni: Hogy az Ajax elleni kieséssel véget ért a szezon, onnantól méla unalom és dögszag lengte be a meccseinket, pedig pont ekkor jöttek az izgalmasnak várt dolgok. Az Izé elleni első félidőben kicsit kiszerettem a Juventusból, megmondom őszintén.
Mi lesz jövőre?
S4tchy: Fogalmam sincs. Bízom Agnelliben.
Darty: Szerintem lesz edzőnk végül. Erre biztosan számítok.
Tyli: Nem tudom, ingadozom az optimizmus és a pesszimizmus között.
Dina: 2020.
_beni: Nemtom. Még edzőnk sincs, nemhogy csapatunk. Az alap nem rossz, kicsit át kell gondolni a keretet, el kell engedni néhány figurát, és hozni kell néhányat, meg persze egy edzőt. Nem tudom, ki lenne a jó, ezt majd S4tchy eldönti, és közli Nedvedékkel a határozatunkat.
