És akkor az instant klasszikus: NYENYENYE-NYENYE-NYENYEEEE!
benito bejegyzései
Válság, válsááág!! Váálsááág!!!4
Lángos. Sajtos-tejfölös.
A legfrissebb hírek szerint Dani Alves egy égő argentin zászlót dugott fel Higuaín seggébe, Lichti egy I Hate Niggers feliratú táblával a nyakában ugrott át egy gramm kokainért Evrához, Alex Sandro pedig nyárson sütötte Allegri lányát Asamoah-val (a hírek szerint sakkoztak is a hátán). Ha ilyen, vagy ehhez hasonló hírekbe futtok a csapat háza tájáról, az nem véletlen. Ez már a Juventus háza táján válságnak számít, nem hullámvölgynek, és a sajtó imádja az ilyet. Ne. Dőljünk. Be. Mindennek.
Jól elkenték a szánkat Genovában. A Conte-éra kezdete óta kevésszer éreztük azt a döbbent borzongást, mint a Marassiban a 30. perc környékén. Legyalult rútul a Bayern Conte második évében, a Barca elleni BL-döntőnek is voltak kellemetlen pillanatai, és a hosszú veretlenségi sorozatot is büntető fájdalom volt az Izé ellen (!) otthon (!!) elbukni. De azért ebbe a csapatsorrendbe nehezen illeszthető be a Genoa.
Ahogy a Juventus is a 2011 óta íródó aranykor többi Juventusa közé. S4tchy a tavalyi szezonstarthoz hasonlította, és van is benne igazság, bár ahogy tavaly az optimistábbak közé tartoztam, úgy idén nem vagyok benne biztos, hogy nem vagyunk ordasul megbaszódva.
Tavaly egyszerű volt a képlet, és végül – bár ebben szinte egyedül hittem – tényleg csak annyi kellett, hogy visszatérjen Marchisio. Most visszatért, de szignifikáns előrelépést nem hozott a játéka (ami egyébként egyelőre elég távol van attól, amit mondjuk tavaly villantott), és már most látszik, hogy itt bizony még legalább 2-3 dologra szükségünk lenne ahhoz, hogy elérjük a tavalyi szintet.
- Kell a Tevezzé vedlő Dybala munkamorálja, mert a labdakihozatalok nem mennek úgy, ha az egyik csatár nem lép vissza. Ez amúgy lehetne akár Pjaca is, de erre még legalább egy évet kell várni.
- Kell egy minőségi ugrás Pjanictól, aki egyelőre pont úgy pótolja Pogbát, ahogy a francia játszott Marchisio nélkül: zéró impact, néhány fontos és szép megmozdulás, de nem tud húzóemberré válni. Több kell, kulcsjátékost vártunk a személyében, és egyelőre nem az.
- Kurvára kéne egy középpályást venni a télen, mert látszik, hogy nevetségesen lyukasak vagyunk a legfontosabb posztokon. Én már nem bánom Witselt sem, Brozovicnak, illetve az bergamasca Kessie-nek viszont jobban örülnék. Mindegy, csak ne kelljen sokszor idén Sztyuanit nézni, mert felvagdosom az ereimet a metszőfogammal.
Már egy ideje rinyálunk, hogy szar a játék. A hulladék játékkal elért győzelmeknek sikerült elterelniük a figyelmet a gondokról, de tudomásul kell vennünk, hogy ezek a dolgok nem jönnek helyre egyik napról a másikra. Ez viszont baj, mert most jön egy Atalanta, Torino, Roma sorozat, amiből akár nagyon szarul is kijöhetünk, ha nem kapjuk össze magunkat sürgősen.
A legviccesebb majd a karácsony lesz, amikor 22-én a Crotonéval, 23-án a Milannal játszunk. Ilyet még a világ nem baszott, komolyan. Pontosan leírja, mekkora rangja van az olasz Szuperkupának.
Futballozni tudunk, a focival van a baj
Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem
Éppen szünet van az Empoli-Juvén. Szarul játszunk. Már megint. Egy ilyen, egy olyan: így csináljuk már hetek óta.
Baljós árnyak
Ezek a legnehezebb szavak. Utoljára 2012-ben, Conte elképesztő veretlen sorozatát lezáró hazai (!) vereség után voltunk kénytelenek kimondani őket: teljesen megérdemelten mosott le minket az Izé.
Egyelőre hagyjuk Cardiffot a francba
Ma megkezdjük a menetelést Cardiff felé. Messze van, azért indulunk már most.
Elveszíti klubpénz-jellegét
Ki a fasz az a Neuer?
Mindent megnyerünk, úgy néz ki.
Egy évtizedig tartott, nem érted?!
Azon merengtem, milyen kibaszott szerencsések vagyunk. Aztán eszembe jutott, hogy voltunk mi már szerencsésebbek is. De legalábbis ugyanolyan szerencsések. Vagy?
Izgalommentesen
Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénységem – mondtuk Bástya elvtárssal.