Szerintem még jó ideig nem fogunk magunkhoz térni a szombati döntő után, de pár dolgot kicsit letisztultabban látunk, mint közvetlen a meccs után. Hogy fordulhatott elő, hogy az eddig összesen három gólt kapó Juve négyet kap a döntőben? Hogy fordulhatott elő, hogy a második félidőben a pályán sem voltunk? Ezt próbáljuk kicsit értelmezni a hajtás után. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Csak azt szeretnénk mondani, hogy ezt ma meg fogjuk nyerni.
A Nagyfülű
Vészesen közeleg a szombat este. Már mindenki hetek óta úgyis csak erről beszél, így mi is összedugtuk a _fejünket.
Ide kellett volna két gondolat, de már nagyon be vagyunk sózva a meccs miatt, szóval nem írunk semmit.
A BL-döntőket bemutató sorozatunk következő állomása Amszterdam, ahol az esélyes Juventus nem tudott mit kezdeni az európai porondra visszakapaszkodni készülő Reallal, ahol a szakajtónyi sztár közül egy beszívott germán emelkedett ki, aki nagyon elnézett valamit. A ’98-as Juve-Realra emlékszünk vissza, nem túl szívesen.
A Juve első BEK-döntős próbálkozása arra az időszakra esett, amikor Európát agyonnyomta a totális futball dominanciája. Így természetesen Capellóéknak nem más jutott a fináléban ellenfélül, mint a stílus megtestesítője, a címvédő Ajax Amszterdam.
