2020. március hónap bejegyzései

Nem kellenek szurkolók!

Közzétéve Szerző:
2

Csodálatos nap volt a tegnapi. Nem elég, hogy a kertemben áskálódva egy igen nagyméretű ciszternára(!) bukkantunk, ami lényegében megoldja a nyári öntözés problematikáját, de este még a férgeket is két vállra fektettük!

Nem tudom, tudtátok-e, de az Izé csapatának létrejötte is áskálódás, gyűlölködés eredménye. Egyszerűen nem tetszett nekik, hogy Milánó eggyel kulturáltabb felén az olaszokat favorizálják, ezért csináltak egy ellencsapatot, amiben mindenféle IDEGENEKET favorizáltak, ahelyett, hogy az olasz labdarúgás felemelkedésén dolgoztak volna. Nyilván nagyon büszkék voltak rá, hogy saját honfitársaik felett idegenekkel teletűzdelt zsoldoscsapattal arathattak győzelmet akkoriban, amikor ez még közel sem volt divatos vagy épp elfogadott!

Nos, a történelmi gyökereket most sem tagadták meg, mindent elkövettek, hogy a számukra legkedvezőbb módon, zárt kapuk mögött próbálkozhassanak méltatlan győzelmet aratni kedvenceink felett. Persze addig sikerült forgatni ismét az asztal körül, alatt és mellett a lapokat, amíg valóban zárt kapuk mögött játszhattak. Nyilván azt gondolták, hogy ha hazai pályán, teltház előtt is vereséget szenvedtek, akkor idegenben jobb volna teljes csendben játszani, hátha akkor van esélyük.

Nos, nagyobbat nem is tévedhettek volna!

A kerekasztal nagy stratégái ismét csak a szarkavarással voltak elfoglalva, így nem jutott elég figyelem a futballpályákra. Nem vették észre, hogy Sarri szétdohányzott tüdeje már nem tudja elég nyomással ellátni meglazult, nikotinkövektől nehézkes hangszálait, így nem tud elég hangosan üvölteni. Emiatt szenvedtünk a Milanhoz hasonló kiscsapatok ellen, és emiatt tudott a Lyon is győzelemmel távozni a saját stadionjából.

Sarri nyilatkozta is, hogy edzésen gyorsabban jár a labda, nem érti, meccseken miért nem.

Hát most kiderült!

A zárt kapus meccsek simán hozzák az edzések hangulatát, és legfőképpen az edzéseken tapasztalható csendet és nyugalmat. Ebben a csendben és nyugalomban Sarri reszelős hangja is távolabbra jut el. Végre Cuadrado is hallja, mit kéne csinálnia. Dybala sem botladozik tanácstalanul a labdában, Matuidi is tudja, mi is a feladata azon a nagy büdös focipályán.

És az is kiderült, hogy De Sciglio vélhetően tök süket.

„Tolódjatok, férgek” – hallhatta minden vájtfülő tévénéző a csendes stadionon áthasító kiáltást. Nem is lett gólhelyzet ebből sem!

A titok másik nyitja természetesen az, hogy a nézők spannolási együtthatója nem hat az ellenség játékosaira sem, így a nyugis játszogatás közben kijön, hogy egyszerűen jobb játékosokból áll a Juventus kerete!

„BAL! BAL! BAL!” – segítette ki a tanácstalan Dybalát Sarri az oldalvonalról. Szerencsétlen Dybcsi kénytelen volt a végén ballal lőni, de be is jött! Ezért rohant önfeledten a kispadhoz, Sarri nyakába ugorva ünnepelni!

Matuidi mulatságosan sok labdát szerzett, sőt, beadásából gól is született. Nyilván Sarri többször is figyelmeztett meccs közben, hogy mi is a dolga.

„Agyonüt!!!” – kiabálta a mester, és Matuidi félre is ugrott a veszélyes labda elől. A „SZERELJ!” és „CSÚSSZÁL BE, TE ÁLLAT!” kiáltások úgy hatottak feszes testű fekánkra, mint a karika nyomogatása a PS4 kontrolleren!

De Sciglio első labdaérintéséből megteremtette az ellenség számára a gólhelyzetet, vélhetően nem hallotta meg a Mester „Rúgd már picsán azt a rohadt labdát” kiáltását, amit tévénézők tízmilliói igen.

A győzelem különösen értékes annak fényében, hogy minden az izé kénye-kedve szerint történt: az üres stadion mellé kaptak egy bírót is, aki úgy gondolta, hogy a sárgalap csak a nézők kedvéért létező szórakoztató elem, ezért zárt kapus meccsen nem szükséges osztogatni. Kivéve CR7-nek, akit büntetésből sárgázott be, mivel GOAT-unk szóvá merte tenni, hogy lassan többet ül a fűben MINT EGY NYUSZI.

„PASSZOJJÁMÁ’!!!” – a meccset végigkísérte az edzéseken gyakorolt Sarriball-formátum alapvetése.

Az látszott, hogy az elmúlt időszak meccs nélküli gyakorlásain Sarri sokat beszélt a gyors labdajáratás fontosságáról. Néha már-már mulatságosan erőltetetten ment az egyérintős játék, kivéve, amikor igazán kellett volna, mert akkor azért még elbizonytalanodtak a srácok. De az egy- majd kétgólos vezetés birtokában a mieink magabiztosabbak, az ellenség játékosai pedig bizonytalanabbak lettek, így kényszerítőink jobban ültek, látványosabbak lettek! Hamarosan talán támadásépítésben is használjuk majd a gyors passzokat. Sajnálatos, hogy a meccs végén Ronaldo két helyzetet is elpuskázott, így nem tudott a Serie A egyedüli császárává válni.

Meghökkentő előnyére vált a csapatnak, hogy Pjanic nem lassította alibipasszaival a játékot, Cuadrado és Douglas Costa kettőse nagyon biztató volt. Cuadrado ismét jobbik arcát mutatta, két méteres becsúszását látva halkan felsikkantottam a tévé előtt.

Egyszerűen jobbak voltunk, na.

VÁRJUK SZERETETTEL A CSENDES POKOLBAN A LYONT!!!! (Bár akkor már lehet, hogy nem lesz zárt kapus a meccs. Reméljük.)

Izé

Közzétéve Szerző:
2

Haha, ugye mondtam, hogy akárhányszor kitenném Sarri nekünk írt levelét, mindig történik valami? Na, hát most is történik: jönnek a férgek. 

Ha az Izé elleni meccs nem lenne, akkor is lenne egy gondolatom, amit megosztok veletek, ha kell, ha nem. Arra jöttem rá, hogy kívülről nézve nem mi vagyunk jelen pillanatban a világ legszimpatikusabb csapata. 

Kezdődött a buziskodással, hogy a klub nem téríti vissza a koronavírus miatt elhalasztott, vagy zárt kapus meccsekre eladott jegyek (és bérletek részarányos) árát a vis maiorra hivatkozva, aztán meg szétosztotta a Milan elleni meccsre berendelt kaját a torinói hajlékonyak között. (Azt mondják, három tonna abrakról van szó, hát mi a faszra számítottak ezek, egy fidzsi kannibál törzsre?) Utóbbi csak azért érdemel említést, mert az Izé közben 100 ezer eurót utalt a vírus elleni küzdelmet segítve. Aztán jött Agnelli, aki a legrosszabbkor volt oltári nagy fasz. 

Amit mondani akart, az védhető volt a saját szempontjából (ami nem más, mint a nemzeti futballigákat végleg kifingató európai szuperliga), de nagyon rossz pillanatban hozott nagyon rossz példát az Atalantával. A bergamóiakat nyaldossa körbe a fél világ, a meseszerű történet legalább egy morzsányit visszacsempészett a moneyballba a mesékből és a romantikából, erre jön ez a barom, és beléjük áll. 

Van nagyobb bajunk is 

Nem akarom elspoilerezni Sarri nekünk címzett levelét, de az Izé elleni rangadó előtt néhány dolgot fellibbentek belőle. Teaserként mondom, hogy a levél megírására Tyli és néhány szudáni munkatársa vették rá egy látogatás során. 

Az ősz alatt suttyomban, aztán karácsony után egyre látványosabban felgyűlő szarkupac szaga az utóbbi hetekben csapott meg minket igazán. Az történt, hogy Sarri elbizonytalanodott, és ennek gyors egymásutánban két jól olvasható jele is volt. Az első, hogy februárban kezd el kísérletezni egy új formációval. A másik, hogy miután ez sem működik, beleáll a játékosokba, hogy nem passzolnak elég gyorsan, pedig ő elmondta nekik, hogy passzoljanak gyorsan. Mindkét jel aggasztó, és csak felerősíti a minősíthetetlenül hulladék játék, amivel a Cristiano Ronaldo FC riogat hétről hétre. 

Kb. a tél elejéig nyugtatgathattuk magunkat azzal, hogy a fontos meccseken jól játszik a Juventus, és általában nyer is. Az első apró botlásokból gyorsan egyre nagyobbak lettek, így jutottunk el odáig, hogy hátrányból kezdjük a BL-nyolcaddöntő visszavágóját, a Lazio vezeti a Serie A-t, és olyan középcsapatok vasalnak ki, mint a Verona vagy a Milan. Már nemcsak az nem igaz, hogy a fontos meccseken jól játszunk, hanem az sem, hogy jól játszunk. Vagy egyáltalán játszunk. 

Úgy fogadjuk az Izét, hogy Ronaldón kívül senki nincs jó formában. Lyonban mondjuk ő is szar volt, és azóta stroke-ot kapott anutája, szóval azt se vegyük biztosra, hogy majd ő megint továbblő minket egy mesterhármassal, mint tavaly az Atléti ellen. De maradjunk az Izé elleni meccsnél, mert jelen pillanatban ez most minden másnál fontosabb. 

Kibaszottul össze kell szednie magát egy csomó mindenkinek, mert sajnos elég sok szempontból nem nekünk áll a zászló. Először is nagyon törékeny a csapat játéka, többször láttuk, hogy egy-egy rosszabb periódusból nem tudunk kijönni, a fosban dagonyázást meg még a Verona is megbünteti. Egy olyan erős körülmény, hogy nincsenek nézők, szinte biztos, hogy minket fog meg jobban, és nem is csak azért, mert míg Conte képes lesz vért itatni az övéivel, addig ez az aszott dögkeselyű motivációs trénerként egy svájci hivatalnok eszközrendszerével bír. Hanem azért is, mert minden körülmény minket fog meg mostanában jobban. 

A Lukaku-Lautaro kettős bámulatos formáját irigykedve nézi a Ronaldo feltámadása óta erősen visszaesett Dybala-Higuaín páros. A középpályán van baja az Izének is, de közel sem akkora, mint nekünk, hiszen se védekezésben, se támadásban nem hozza magát senki már hetek, sőt hónapok óta. A védelembe bele se menjünk, mert az embernek elmegy a kedve a meccsnézéstől is. 

Ha felébred a kötelesség 

A férgek elpusztítása nem opcionális feladat, hanem becsületbeli kötelezettség. Sajnos kevés a piemonti gyökerű arc az öltözőben, de sokan tudják, mit jelent ez a meccs a klubnak. Ezért kell bízni benne, hogy kijön a csapatból, ami benne van. 

Nem mondom, hogy nem jogosan kérdőjeleztük meg néhányszor, hogy benne van-e, de én azt hiszem, hogy igen. Azért, mert láttuk már működni, ha nem is sokszor, és nem is sokáig. Nekem egyébként is beakadt egy ideje, hogy igazából Sarriballt játszik a Juventus, csak szarul. De ha egyszer elkezdi jól játszani, akkor meg majd kapkodod a fejedet, mint az Izé a milánói meccs második félidejének elején, amikor negyedórán át nem jöttek át a térfelünkre, és arra rúgták a labdát, amerre álltak. 

Azt is gondolom, hogy pont egy nagy győzelem kellene ahhoz, hogy kicsit a helyükre kerüljenek a dolgok. Itt a lehetőség, tessenek parancsolni. 

Szabotááááázs!

Közzétéve Szerző:
1

Hozzászoktunk, hogy vannak klubok, akik állandóan alibit keresnek, akik minden olyan eseményben, ami nem tetszik nekik, a Juventus kavarását, csalását látják a háttérben. De az, ami most történik, még az megszokotthoz képest is mélypont.

A történésekkel mindenki tisztában van: a koronavírus terjedése miatt először zárt kapus meccs lett volna a Derby d’Italia, majd a szövetség úgy döntött, hogy elhalasztja a meccset – és még négy másikat is, amelyeket Észak-Olaszországban rendeztek volna. A vírus ugye azt a térséget érinte eddig a legsúlyosabban. (Azzal ehelyütt nem kívánunk foglalkozni, hogy mennyire jogos a vírustól való félelem, a karantén stb. Ugyanis a lényeg szempontjából ez mindegy: a karanténokról, a korlátozásokról nem egy esetben a futballszövetségek felett álló szervek döntenek, azaz másokok jelölik ki azokat a kereteket, amik a döntéseket meghatározzák, azokat vitatni annyi értelme van, mint gleccserellenes könyveket írni.) Négy esetben nem is volt különösebb felháborodás az esetből, bár persze senki nem örült a döntésnek. Egy csapat szurkolói és vezetői azonban ámokfutásba kezdtek; csalást, és a Juventusnak kedvező szövetséget emlegettek. Ennek a bizonyos klubnak az elnöke hőbörgése során bohócnak nevezte a liga vezetőjét (vizsgálat is indult ellene, szemét Agnelli!). Szóval nehéz visszafogottan nyilatkozni az összeesküvéshívőkkel kapcsolatban, de azért nézzük meg, miről is van szó pontosan.

Adott ugye az a helyzet, hogy idén a korábbi évekhez képest sokkal élesebb verseny van a scudettóért, és a Derby d’Italia nagyban befolyásolhatja ezt a versenyfutást, hiszen közvetlen riválisok játszanának egymással. Mivel mindkét érintett klub még három fronton is versenyben van, így nem volt egyszerű új időpontot találni: végül május 13-ra írták ki az elhalasztott meccset.

Miért halasztották el a meccset? Ennek vélhetően két oka van: egy közegészségügyi és egy sportszakmai/üzleti jellegű. Nem hiszem, hogy bárkinek új lenne az infó, hogy Olaszország jelenleg a koronavírus európai gócpontja, és napról napra nő a megbetegedések és az áldozatok száma. Ebben a helyzetben a tömegrendezvények megtartása nem igazán tűnik jó ötletnek. Ráadásul a Juventus U23 csapata akár érintett is lehet(ne) a megbetegedésekben, mivel a Pianese 3 játékosát is koronavírussal diagnosztizálták – a Juve U23 pedig február 23-án éppen ellenük játszott, így akár meg is fertőződhettek azok a fiatalok, akik aztán a nagycsapat futballistáinak is továbbadhatják a vírust. Mert amúgy ne feledjük, hogy ha nézők nincsenek is jelen, a futballisták is megfertőződhetnek. Nem csak a Juve játékosai, hanem Lukaku, vagy Brozovic, vagy bárki más a vendégek keretéből, vezetői közül. Ha ennek az esélyét sikerül csökkenteni, az jó.

https://www.youtube.com/watch?v=2lsrU5afok0

A sportszakmai/üzleti érv pedig az, hogy egy zártkapus meccs egyrészt komoly veszteséget jelent (5 millió euróról írtak a lapok) a rendezőnek, azaz a Juventusnak, másrészt a vendégcsapat komoly előnyhöz jut azzal, hogy egy ilyen fontos meccset a hazai szurkolók nélkül rendeznek meg (Marotta tudhatná, hogy 5 millió euró sok pénz, ebből vagy 8 játékosra tehetne kölcsön + opció ajánlatot). A szövetség érvelése szerint a ligának sem tesz jót, ha üres lelátók előtt játszanak a csapatok – ebben lehet, hogy van valami, de az jobb, ha az elmarad a meccs? Mindenesetre az olasz futball vezetői úgy gondolták, hogy a liga presztízsének többet ártanának a zárt kapus meccsek. Én el tudom fogadni, hogy így gondolják, csak nem értek vele egyet. Jobb lett volna, ha minden meccs elmarad? Lehet, hogy igazságosabb, de nem hiszem, hogy jobb. Persze, így egyenlőek a feltételek, de egyrészt mindek halasztani ott, ahol egyelőre nincs vírusfenyegetettség, másrészt több halasztás több bepótlandó meccset jelent, és hát az üzenete sem a legjobb: indokolatlanul növelte volna a pánikot az déli területeken.

A fentiek ellenére a meccs halasztása nem az egyetlen felmerülő opció volt: szóba jött, hogy hétfőre tolják  a meccset, mert addigra lejárt volna az az ideiglenes korlátozás, ami alapján nem lehetett nézőket beengedni a stadionba. A vendégek ezt elutasították, mondván nekik csütörtökön kupameccsük van. Az nem nagyon zavarta őket, hogy a Juventusnak meg szerdára volt kiírva a Milan elleni kupavisszavágója. Amit, ha hétfőn van a Derby d’Italia, akkor áttettek volna csütörtökre. Azaz nem lett volna több pihenője a Juventusnak sem. De jött az az érv, hogy nem jó, ha a két elődöntő egy nap van. Nekik csak az lett volna jó, ha vasárnap, zárt kapuk mellett játszik a két csapat. Elvetemült dolog arra következtetni, hogy itt csupán arról van szó, hogy a vendégeknek felvillant egy jogosulatlan előny reménye, amihez ragaszkodnának?

Ráadásul pár dolgot elfelednek a nagy összeesküvés elmélet-gyártás közepette fóliasisakos ellenségeink:

  • Az eredmények alapján a Juve nincs rosszabb sorozatban, mint ők, így nem arról van szó, hogy egy mély gödörben lévő csapat időt akar nyerni. De annyit azért adjunk meg nekik, hogy nem megy a legjobban a Juventusnak – de amúgy az ellenfelünk formája is ingadozó volt mostanában.
  • Biztos, hogy a Juve a legnagyobb nyertese a halasztásnak? Mert nekem úgy tűnik, hogy inkább a Lazio az: mivel nekik nem maradt el a meccsük, az élre tudtak állni, ami egyrészt további lökést, motivációt ad nekik, másrészt az üldözők (igen, a Juve is) kerültek lépéskényszerbe, rajtuk van a nagyobb nyomás. Azt talán mindenki elismerheti, hogy a Juve nem csal azért, hogy a Laziónak jó legyen.
  • A Juventus naptára is elég zsúfolt, jelenleg még ugyanúgy három fronton áll a csapat, mint a milánói ellenfelünk. Jó, lehet, hogy ez addigra megváltozik a mi esetünkben, de mintha pl. a kupadöntő első meccsét Milánóban megnyerte volna a Napoli, szóval ott sem biztos, hogy maradt a három front. Az Európa Liga meg biztos érdekes, izgalmas, fontos és nehéz sorozat azoknak, akik részt vesznek benne, de hát nem egy Bajnokok Ligája, valljuk be. Hát még Sarri is nyert Európa Ligát, kell még valamit mondanom, Ildikó?
  • A Juventus készen állt arra, hogy zártkapus meccset játsszon vasárnap, mint ahogy a hétfői mérkőzésre is. Ellenben egyesekkel, akik csak azt fogadták volna el, ha nem várt és jogosulatlan előnyhöz juthatnak. És akik még most is megpróbálják a passzátszelet fingani, amikor arról beszélnek, hogy csak az az elfogadható, ha előbb a Sampdoria elleni elmaradt meccsüket pótolják be, majd a Juve ellenit. Feltűnt nekik, hogy vannak más klubok is?
  • Ahogy a vírus terjedése áll, simán lehet, hogy nem egy meccset halasztanak el, hanem az egész bajnokságot felfüggesztik, szüneteltetik, vagy ki tudja, mit tesznek. Amikor ezeket a sorokat írom, akkor az a helyzet, hogy a Milan elleni kupameccset is elhalasztották, és a kormány azt tervezi, hogy egy hónapig minden sporteseményt felfüggeszt. A Forma 1-től a Moto GP-n át a súlyemelésig vagy a gyorskorcsolyáig rengeteg sportágban halasztottak el eseményeket, vagy tervezik, hogy így tesznek. Ennek fényében egy olasz rangadó, legyen az bármilyen fontos is a résztvevőknek, kb. a bolha pöcsén lévő pattanással egyenértékű jelentőséggel bír. Mert ne kövessük el azt a hibát, hogy a sportot önmagában, a világtól elszigetelten kezeljük: ami fontos, az a vírus megfékezése, a sport sokadrangú ebben a helyzetben. Feltűnt az áldozatszerepben tetszelgőknek, hogy több területen is karantén van Olaszországban? Ráadásul meglehetősen közel Milánóhoz és Torinóhoz. Most éppen Bergamo körül terveznek karantént, de a helyzet napról-napra változik, és sajnos nem pozitív irányba.

De mondok nektek egy jó hírt a történésekben: azt, hogy Marotta nem csak, hogy beállt a hőbörgők közé, hanem egyenesen az élükre állt. Azaz a céges kultúra erősebb, mint az egyén: egy év kellett hozzá, hogy ő is felvegye az alufóliasisakot. Ha ez így van, ha ez így marad, az gyengíti a klubja sikerességét, és esély mutatkozik arra, hogy nem sikerül átformálnia az alibikereső mentalitást. Kis öröm, de hát mostanság ennyi jut, becsüljük meg. Még akkor is, ha amúgy szomorú, hogy egy egykori Juve vezető idáig süllyedt. De hát a lejtőn nincs megállás: ha nekik dolgozol, olyan leszel, mint ők.