…még szerdán a jó irányba. A gyepnek csúfolt helsinki lápot, illetve annak cirka 500 négyzetméterét háromszor (HÁ-ROM-SZOR, nem írtuk el, baszki, tényleg 8x) csapolták le húzták újra friss gyeptéglákkal a BL-meccs előtti két hétben, és mégis egy fostalicska talajon kellett ölre menni a hisztis vikingekkel (ez milyen oximoron már). Bár az elegáns játék mindenkori istene, Scirea a meccset fentről figyelve nem zokogott a gyönyörűségtől, nincs okunk panaszra: hangyányi választ el minket a továbbjutástól, kezd összeérni Allegri négyvédős rendszere, a csatáraink gyengébb napjaikon is tüsszentenek 1-1 gólt, és hosszú szünet után Chiellini mellett végre Vidal is villantott egy EU-konformot. Hajtás után északi muzsika (némi pesti kötődéssel), visszatekintés és némi derbi-előzetes. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
2014. november hónap bejegyzései
Valamelyik irányba nagyot lépünk ma
Rongyos 10 ezer dollárért nemcsak a göteborgi BL-meccs beharangját kapod, de katt után ott vár rád egy video, amin a norvég metálszcéna két jelentős bandája, a Mercyful Fate és a King Diamond együtt áll színpadra. Piha.
Papíron rangadó
Izgalmakat akartatok? Fogcsikorgató küzdelmet? Kardélek szikráját, páncélok hasadását kívántátok? Gigászi ütközetre számítottatok, ahol az utolsó pillanatig kérdéses, ki dughatja meg a sárkányt, és vághatja le a hercegnő fele királyságát?
Nem kedvenc ellenfél
A Lazio valamiért a Conte-éra egyik legnagyobb ellenfele volt. Nekem legalábbis úgy tűnik. Nem azért, mert a bajnoki címért harcoltak, vagy akár a legcsekélyebb veszélyt is jelentették a bajnoki címeinkre, hanem azért, mert mindig jó meccseket játszottunk velük, és gyakran nem is sikerült legyőznünk őket.
Félelmetes (egy kicsit)
Beni csodálatos, törökverést értékelő posztja óta két apróságot írhattunk volna be a klub emlékkönyvébe, ha visszatarthatatlan ihletünk támadt volna: egyrészt Sándorunk belépett az ötödik ikszbe, másrészt fossá vertük a Parmát. Capitanót már tucatnyi alkalommal istenítettük porzó nyálmirigyekig, a mai napig a szívünk hasad meg, hogy nem láthatjuk legalább a padon senyvedni, az obligát ömlengésen túl viszont kevés mondanivalónk akad az épp Indiában levezető istenségről. Ellenben a Parma-HAM-mering elvileg megért volna néhány sort: bő 30 éve nem szórtunk meg így senkit a bajnokságban, Morata először duplázott, Tevez nyomott egy maradonát, formációt váltottunk, csupa-csupa érdekesség. Alant részben azt olvashatjátok, miért nem tartottuk mégsem fontos, pláne nem perdöntő erőmérőnek a hétvégi vérfürdőt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Még nem elég félelmetes
Azt írta Allegri Twitteren, hogy #Huhh, vagyis a megkönnyebbült fújtatás olasz verzióját. Fasza, hogy levertük a Besiktast, de mi még máshogy fújtattunk a meccs alatt.
Tények
Mint a böriben: szárazon.
Érezzük
…, hogy ebből a srácból lehet valaki. Ha hihetünk karizma nélküli edzőnknek, a Pisa ellen első bajnoki startjára készül Morata, és ennek kapcsán jutott eszünkbe egy epizód az Olimpiakosz elleni gyufa első félidejéből, amikor még joggal hittünk a győzelemben. Főszereplők: Eric Abidal, háromszoros francia, négyszeres spanyol bajnok, kétszeres BL-győztes, Világkupa-győztes, VB-döntős, egy agyondekorált karrierrel a háta mögött, és Alvaro Morata takonypóc. Egy kattintás ide a folytatáshoz….