Mégis tetszett!

Benit többször meg szerettem volna ölni, mert rettenetesen idegesített az akár még a létfontosságú győzelmeket is követő nyekergése. Erre a legjobb példa a 2016-os, Milan elleni kupadöntő utáni, eltartott kisujjal előadott kritikája a minőségi játék hiányáról. Tegnap este, a Napoli-Juve meccs lefújását követően én is elitista álláspontra helyezkedve értékeltem a győzelmet, de ma reggelre már nyilvánvalóvá vált számomra: nem érthetem ezt a játékot, ha az idény eddigi legfontosabb győzelméről lesajnálóan beszélek. Megvilágosodtam!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ez tényleg Afrika

Mindig szerettem azokat az ismeretterjesztő filmeket, amelyek forgatásához a bátor, elhivatott stáb elhagyja a modern, békés, pihepuha civilizációt, és akár háborús övezetbe, akár a természeti népek állati ösztönök által hajtott világába látogat. Nápoly, ez az egyes részleteiben, fekvésében, természeti adottságaiban gyönyörű, egyébként csatornabűz gyomorforgató szagát, vegytiszta arroganciát és ostobaságot árasztó város egyszerre kínál zsigeri agressziót és az egymás testét szarral bekenő, szeméttel táplálkozó ember-alfaj megfigyelési lehetőségét. Nem is kell sok ahhoz, hogy mindez előjöjjön a magukat egyébként normálisnak tartó városlakókból, bőven elég, ha a Juventus busza átlép a Fekete Kontinensre.

afrika01 Egy kattintás ide a folytatáshoz….