Hernanesről, ismét

bonu-inter

Tegnap tükörsima meccsen behúztuk a három pontot az ex-capolista, majd ex-BL-helyen álló, most épp leendő ex-EL-helyezett, szedett-vedett társaság ellen. Visszafogott vélemények szerint is teljesen megérdemelt győzelmet arattunk, szerintünk meg a tegnapi vendégeink hatalmas szerencséje, hogy már a 20. percben nem vezettünk legalább kettővel.  A mérkőzés legjobbjának Bonucci bizonyult, már elküldtük neki a tagdíjakból vásárolt, méregdrága ajándékkosarat. Mégsem ő lesz ezen írás fókuszában, hanem egy, a meccs utáni nyilatkozatokból kiemelt Allegri-mondat:

“Marchisio nyugodtan játszhat mezz’alát, Hernanes
a védelem előtt nagyon fontos szerepet tölthet be.”

Wtf?! Qué?! Quoi?! He?!

A nyári mercato leginkább arról szólt, hogy sikerül-e úgy pótolni a kezdőből távozó klasszis triót, hogy az eredményességet ne vágja haza teljesen a generációváltás. Ehhez elengedhetetlen volt, hogy ne kelljen Allegrinek gyökeresen átalakítani a csapatjátékot. Érkeztek kulcsra kész játékosok, mint pl. Khedira, Mandzukic vagy Szandi, akiknek egyáltalán nem okozott gondot a beilleszkedés. Aztán érkezett Dybala, akinek szédületes tehetségét azon keresztül is tetten érhetjük, hogy milyen gyorsan megtanult egy számára korábban idegen posztot: kevesen válnak hatékony seconda puntává pár hónap alatt úgy, hogy korábban prima puntaként melóztak. És jött Hernanes, akivel látszólag nem tudtunk mit kezdeni. Igaz, szerkesztőségileg _beni kivételével kurvára semmit nem is vártunk tőle. Ennek megfelelően hullafos volt Nápolyban, kulcsszerepe volt abban, hogy a BL-ben kellemetlen helyzetbe kerültünk, és bár akadtak korrekt, vagy akár erős meccsei is (pl. a Sevilla hazai kivégzése során ő is kifejezetten biztató volt), nem láttuk benne a lehetőséget. Eleve nem volt alkalmas trequartistának (pedig Max kábé ide kérhetett új embert a tavalyi év után), és mélyebben játszva, registaként is jellemzően besült. A nyári mercatót értékelő posztban én is lenulláztam a srácot.

hernanes-inter

Aztán muszáj volt a kezdőbe tenni a Samp ellen, és nem ment el rajta a meccs, sőt, Hernyó hozta magát az eltiltott Marchisio helyén. Majd jött a Bayern ellen Marcsi kényszerű cseréje, és Hernanes némi meglepetésre összekapta a középpályát a lankadt Marchisio után. Tegnap meg bár egy fonnyadt ellenféllel szemben, de ismét a jobbak között játszva egy bődületes kapufával nyitott, és később sem vesztette el a fonalat: végig megtalálható volt a labdákkal, ő passzolta a legtöbbet, korrektül védekezett a lassúcska, kiszámítható, passzív vendégekkel szemben, és ez elég volt ahhoz, hogy a belső középpályásaink közül ő teljesítsen a legjobban. Pont a keretünk legnagyobb problémája oldódhatna meg, ha állandósítani tudná ezt a minimum korrekt színvonalú teljesítményt registaként: ő ugyanis Marchisio egyetlen helyettese. Ugyanakkor ha Hernyóra tényleg rá lehet bízni a pálya közepét, akkor Marchisio is besegíthet a Conte-féle 3-5-2-ben neki kitalált poszton, ahol Khedirára nehéz akár 2 hétig is építeni, és sajnos sem Kwadcsi, sem Lemina nincs abban az edzettségi állapotban, hogy reális alternatívát jelentsenek.

hernanes-inter2

Nálam 3-5-2-ben az ideális belső hármas ellenféltől függően a Kwadcsi/Khedira, Marcsi, Pogesz lenne. Allegri mondata viszont azt sugallja, hogy Max mérlegel, hogy vajon a Khedira, Marcsi, Pali vagy a Marcsi, Hernyó, Pali trióban van-e több. Minimum érdekes felvetés. Hernanesnek félelmetes rúgótechnikája van, intelligens és taktikailag fegyelmezett, jól passzoló focista, ugyanakkor a sebessége régen megkopott, és talán sosem volt az igazi. Első ránézésre azt mondhatnánk, a bajnokságban, a lassabb, taktikusabb meccseken, a Chievók, Torinók ellen jöhet el az ő ideje – aztán megnézzük a Juve-Bayern második félidejét, és elgondolkodunk azon, hogy ha a futósebesség hiánya belefért Pirlónál vagy mondjuk Xabi Alonsónál, akkor miért ne férne bele Hernyónál is, ha gondolkodásban, helyezkedésben, passzolásban képes felvenni a tempót. Ugyanakkor védekezésben Hernyó mindenképp gyengébb Marchisiónál – talán pont annyival, amennyivel Marchisio gyorsabb és jobban passzol Khediránál. FM-huszárok összesíthetik a két trió pontszámait; nálam egyelőre a Sami-Marcsi-Pali hármas vezet, de az elmúlt két mérkőzést elnézve nem tartom ördögtől valónak azt sem, amire Max célozgatott.

A tegnapi mérkőzésről pedig csak annyit, hogy nem irigyeljük azokat, akik bármilyen beteg okból a hullarablóknak szurkolnak. Idén tényleg a ribancunk az izé, és még nagyobb lyukat verhettünk volna a seggükbe, ha Khedira beharcsiban említett kapufája bemegy. Így is gyönyörű ez az alábbi táblázat, amit a grafikus teamünk készített:

juveinterpontok

Szerdán kupameccs, melynek az izgalommentes továbbjutás mellett nem is lehet más célja, mint a teljes megsemmisítés. A farsopoli 10 éves évfordulóján duplázhatunk, zsinórban az 5. bajnoki címet nyerhetjük, és még a hullarablókat is lenullázhatjuk – hazai fronton ennél szebbet nehéz lenne kívánni.