No, hát ez is megvolt, mégsincs este.

Ahogy ti, úgy természetesen mi is azt mérlegeljük, melyik Agymanót használjuk fel a Bonucci távozásának köszönhetően előállt helyzetben.

Lássuk először a szikár tényeket.

Bonucci már többször volt fasz, emlékezhetünk még, amikor Vidallal feldúlták Torino belvárosát, szinte előttünk van, ahogy savanyú pofával ül a lelátón a Porto ellen, amikor büntiből nem játszhatott (“Leo intelligens srác, megértette és elfogadta a büntetést. Ez az eset hasznos lesz a jövőt illetően” – mondta akkor a jóslásban meglehetősen járatlan Allegri), és persze ott van a BL-döntő is. Hogy pontosan mi történt a szünetben, azt nem tudjuk (csak az eredményét láttuk, ott rohadjon meg), de egybehangzónak tűnő vélemények szerint Bonucci kiverte a hepajt, elküldte a bánatos faszba Barzamackót, és állítólag még egy lángost is lecsavart Dybalának (aki amúgy erre vastagon rászolgált Cardiffban).

Ha mindezt elfogadjuk ténynek, akkor Bonucci távozásának lehet egy olyan olvasata is, hogy annyira megromlott a védő viszonya a társaival, hogy egyszerűen nem maradt más megoldás, mint elküldeni. A másik lehetőség, hogy Bonucci nem akart Allegrivel dolgozni, amit alátámaszt a nyilatkozata a Corrierában, miszerint “nem éreztem úgy, hogy újra együtt tudnék dolgozni Allegrivel.”

CSU Craiova, fuckyeah!

Ez eddig oké: megromlott a viszony, elbaszódott az öltözői hangulat, Bonuccsicska  (Darti™) zsémbesen közölte, hogy menni akar. Szinte látjuk, ahogy Marotta megrészegült örömtáncot járva már a lottóötöst költi, ám ekkor a játékos jelezte, hogy nem kívánja elhagyni Olaszországot. És itt ment félre a történet teljesen.

A gyermeke betegsége mindenre felmentést ad egy apának. Ha Bonucci úgy gondolta, a gyermeke miatt nem mehetnek el Olaszországból, azt respektálni kellett, ám ezáltal igen nehéz helyzetbe került a Juve. A védő viszont röhögött a markába: ő leszarta, mennyit kap érte a Juve, azt viszont tudta, hogy csaknem megduplázza a torinói fizetését a II. Hullarabló FC (azt is a Corrierétől tudjuk, hogy két hete, azaz nagyjából a felkészülés kezdete óta folytak a tárgyalások). Szarik ő elmenni Londonba, hogy havonta kétszer lássa a napot, miközben Conte orgonál a fülébe 2000 decibellel. A Barcelona vélhetően kamu volt, a Cityben meg túl nagy a konkurencia, és senki nem tud olaszul. Akkor mi marad?

A Juventus tulajdonképpen tökéletes kényszerpályára került. Bonucci nem maradhatott, és sok pénzért sem lehetett eladni küldöldre. Így hiába volt innentől kezdve holtbiztos, hogy valamelyik riválist fogjuk kigyúrni egy remek ütemérzékű, nagyszerűen passzoló vezérrel, már csak annyit tehettünk, hogy a lehető megfeljebb srófoltuk az árát.

Broáf

Ez 40 millió eurót jelent a kasszába, ami tulajdonképpen nem is olyan rossz, ha azt nézzük, hogy egyrészt Bonucci elmúlt 30 éves, másrészt mi tudjuk csak igazán, hogy tőle nem lesz jó egy csapat, még ha egy jó csapatban tud is kimagasló szinten futballozni. Ugyanakkor az is tény, hogy a ManCity közben száz csilliárdért vett egy botlábú védőt (oké, Kyle Walker transzferében benne van az angol játékosok bődületes túlárazottsága is a HGR miatt), arról nem is beszélve, hogy tudjuk, milyen pénzeket kínáltak a védőnkért külföldről.

A 40 millió egyébként nem is azért kevés, mert hússzal kevesebb a hatvannál, hanem azért, mert halott pénz: Bonucci Juventusban betöltött szerepének pótlására nem kapsz ennyiért védőt. Egyrészt azért, mert nagyon kevés ilyen van, másrészt azért, mert akinek van, az érthetően nem adja oda szívesen. Nem a tanári becsúszások, meg az intelligens helyezkedés fog hiányozni, hanem a passzjátéka. Az, hogy mindig ő hozza ki a labdákat, és ha kell, 40 méterről is képes hosszú labdákkal megjátszani a társait. Az, hogy az összes középhátvédünk közül magasan ő a leglabdabiztosabb. És az, hogy nélküle például nem nagyon fogunk háromvédős rendszerben játszani. Tulajdonképpen leszögezhetjük, hogy a csapat játékát alapjaiban kell átgondolnunk Bonucci távozásával.

Ja, hogy még CSéKá is?

Az első hír a pótlásával kapcsolatban pontosan az, ami nekem is eszembe jutott: Thiago Silva. Ugyanakkor pont ez mutatja azt is, hogy ez nem több egyszerű wishful thinkingnél, hiszen őt biztosan nem kapjuk meg 40 milkáért, és a PSG előbb engedi meg, hogy torinói szabadcsapatok elfoglalják Párizst, mint hogy nekünk adja a brazilt (Coman óta utálnak minket, mint a szart). Sajnos sokkal valószínűbb, hogy a Bonucci hiányosságaiban jól álló (= kurva gyors), de összességében tőle iszonyú messze levő Manolasszal próbáljuk meg befoltozni a lyukat, amivel még közben az is a baj, hogy a Roma irgalmatlanul le fog húzni érte.

Én kedvelem Ruganit, örülök, hogy velünk van, de egyelőre semmi olyat nem mutatott, ami alapján azt hihetnénk, készen áll a feladatra. Caldarával kapcsolatban is hasonlóak a gondolataim, ráadásul őt nyilván nem adná oda most szívesen az Atalanta, hiszen nekik az EL-ben kellene villantaniuk. Szóval Rugani és Caldara is jó srác, de nekünk most a hatszoros bajnok, kupagyőztes, BL-döntős Juventus kezdő középhátvédjét kellene megtalálnunk. Szerintem egyikük sem az, vagy csak nagy keservek árán lehet az.

Barzamackón igaz férfiszerelemmel csüngünk, de a BL-döntő is megmutatta, hogy ő már azért eléggé kifele megy, Chiellini pedig számos erénye mellett sérülékeny, Bonucci nélkül sokszor bizonytalan, néha teljesen agyhalott, és sajnos nem tud focizni. (Mondom ezt úgy, hogy nagyon szeretem Mr. Bazilikát.) Benatiát meg hagyjuk, én azt sem értem, minek kellett megvennünk – hacsak nem azért, hogy a Bayern biztosan odaadja Kosztát.

A leggyengébb formában ez a csapatrész van

Bonuccsicska távozásával csak még erősebbek lettek a Marotta munkáját illető kételyeink, amiknek Szárnyas Szavú Tyler adott hangot a napokban. Nem is a vételi oldallal van gond, más klubokat ügyesen terrorizál a Kobra, de az eladási oldal kész katasztrófa.

Llorente ingyen megy, aztán megbasz a BL-ben.

Tevez kvázi ingyen megy, aztán továbbadják egy zsák pénzért.

Vidal kevés pénzért megy, pedig nagyon sokat ér. .

Pogba sok pénzért megy, de eltüzeljük a zsetont egy pöcsfejre.

És most Bonucci, aki nemcsak olcsón távozik, de még egy riválishoz is megy.

A távozók oldalán tulajdonképpen egyetlen pozitív dolog történt az utóbbi években: hogy nem adtuk el Alex Sandrót valamelyik tevezsoké vagy olajszőkítő klubjának.

Én azzal egyelőre óvatos vagyok, hogy mennyire lesz közvetlen riválisunk a mercatón részeg milliomosként viselkedő Milan. Erős csapatuk lesz, de az első igazán fajsúlyos igazolásuk annak ellenére is Bonucci, hogy már eltapsoltak bő 100 milliót az árulónk érkezése előtt is. És közben ne felejtkezzünk el arról se, hogy Bonuccinál lassabb létforma nem sok van a futballpályákon, néha őrületes kreténségekre ragadtatja magát (főleg, amikor azt érzi, hogy mekkora király), és persze vélhetően nem juhászodik meg egyik pillanatról a másikra csak azért, mert 110 km-rel keletebbre költözik. Legalább nem az Izébe ment a nyomorultja.  

Kasza. Milan.

Egyébként szintén a fent citált cikkben hangzik el Allegritől, hogy megkérdezte Buffont, rábólint-e Bonucci eladására. Haha, mi inkább azt kérdeztük volna, rábólint-e Bonuccira egy komolyabbat.

Várjál, mondok egy poént a végére: Bonucci első meccse a Milanban egy EL-selejtező lesz valahol Oláhföld legmélyén. Viszlát, kishaver, és ne feledd: mi még emlékszünk, ki voltál, amikor kikapartunk a szarból Bariban, és másfél évig néztük a vergődésedet, mire megtanultál futballozni. Nincs mit.

Goodbye