Nem kell mindig jó fejnek lenni

Mai hír: Dani Alves aláírt a PSG-hez, ahol a juvés fizetésének nagyjából a dupláját keresi majd. És hogy még fokozza az elmúlt hetek gusztustalan viselkedését, amikor megkérdezték, mi a különbség a Juve és a PSG között, akkor ennyit mondott: “Az ambíció és a szervezettség. Itt minden jól szervezett.” És akkor az emberben felmerül, hogy még annál is nagyobb állatság volt ingyen elengedni ezt a patkányt, mint ahogy gondoltuk.

Az teljesen nyilvánvaló, hogy Alves a pénz miatt távozott, és hogy Marottáék úgy táncoltak, ahogy ő fütyült. Alves az egész átigazolási sztorit kitervelte, és sikeresen végre is hajtotta. Eleve már a télen távozni akart, és fel is ajánlotta, hogy visszatér a Barcelonához, ahol azonban nem kértek belőle. Majd a BL-döntő előtt pár héttel elugrott Barcelonába egy kicsit bulizni, és magával vitte Dybalát is – abban az időszakban, amikor Allegri arra kért mindenkit, hogy a lehető legjobban koncentráljanak az idény végére. És aztán ugye sikerült azt is kinyögnie, hogy Dybalának el kell igazolnia Torinóból, hogy igazán nagy játékossá váljon. Ja, és kiteszi az Instagramra a berlini döntőn viselt cipőjét, hogy “na, nézzétek már, mit találtam otthon”? Ezek után mi a francért kellett ingyen elengedni? Hogy tűrheti egy klub, hogy az egyik játékosa nyíltan máshova csábítsa a keret egyik legértékesebb tagját? Persze mondhatjuk, hogy Marotta eltávolította a rohadt almát a kosárból, és a nyugalom többet ér, mint az Alvesért kapott pár millió euró. Ezzel sem ebben a konkrét esetben nem értek egyet, sem úgy általánosságban – hiszen Marotta már nem egyszer játszott Teréz anyát az elmúlt években. Felmerül az az érv, hogy Alves távozni akart, ez ellen nem lehet semmit sem tenni – ezzel sem értek egyet. Alves eleve nem Csengeléhez készült levezetni, hanem úgy nézett ki, hogy csatlakozik Guardiolához a világ egyik leggazdagabb klubjánál, miután a Juve nem volt hajlandó megadni neki a kért fizetésemelést és szerződés-hosszabbítást, sőt le is baszták a barcelonai kiruccanása miatt. Végül a PSG-nél kötött ki, szóval úgy néz ki, hogy az egyik BL rivális ingyen megkapta napjaink még mindig egyik legjobb, legkomplexebb jobb oldali védőjét.

Ha Alves nagyon távozni akart, és egy klub meg akarta szerezni, akkor fizessen érte – gondoltam én. Ne feledjük, jövőre világbajnokság lesz, és a lelátón ülve nehéz lenne bekerülni a brazil keretbe. Emellett szerintem büntetlenül nem lehet olyanokat nyilatkozni, mint Alves mondott a Juventusszal kapcsolatban, szóval annak alapnak kellett (volna) lennie, hogy mielőtt elengedjük, egy zsíros büntetést vágunk a nyakába (ezt nem tudjuk, hogy megtörtént-e). Egy klub, amelyik a világ egyik legjobbja akar lenni, nem engedheti meg, hogy egy (akkor még) játékosa nyíltan arról beszéljen, hogy el kell igazolni onnan, hogy igazán nagy futballista legyen valaki. (Mint ahogy az tűrhetetlen volt, amikor tavaly Pogba kijelentette, hogy a Juventusban töltött időszak olyan volt, mint egy vakáció.)

Ja, és hogy szebb legyen a történet, Alves ahhoz a klubhoz igazolt, amelyik Coman megszerzése óta nem is hajlandó a Juventusszal szóba állni. Szóval már az ittléte alatt köpködi a Juvét, majd ingyen elmegy az egyik – mondhatjuk bátran, hogy –  ellenséges csapathoz. (Az optimisták szerint azért engedtük el, mert így majd engedményt kapunk mondjuk Matuidi árából. Ja, mint a Sevillától N’Zonzi esetében, nem?) Alves egyébként arra panaszkodott, hogy Barcelonában nem tisztelték, azért távozott. Hát, tiszteletből lenne mit tanulnia neki is.

A története azonban szerintem túlmutat önmagán, és általánosabb tanulságokat is le lehet vonni belőle. És ez az, amiért szerintem különösen nagy hiba volt Alvest ingyen elengedni. Ugyanis ha őt Marotta felbassza a lelátóra, ahogy azt pl. Touréval tették a Manchester Citynél, az üzenet a többi játékosnak is, hogy itt nem lehet szarozni a klubbal. Ahogy korábban írtam, Marotta már nem először volt túl nagylelkű. Két éve gyakorlatilag pár értéktelen ifire kapott opcióért elengedte a csapat legjobbját, pedig a Tevezt ismerők számára egyértelmű volt, hogy nem Argentínában fogja befejezni a pályafutását. (Gyakori tévhit, hogy Tevez 6,5 milliórt igazolt el. Papíron valóban, de tényleges pénzmozgás nem történt, mert a Juventus 6,5 millió értékben kapott opciót Vadalára, Cubasra, Bentacurra és Cristaldora – akik közül egyedül Bantancur került végül Torinóba, szerintem részben a kármentés szándéka miatt is fizették érte ki a 9,4 milliós vételárat.) Így is lett, hiszen Tevez a télen Kínába igazolt, és a hírek szerint elég szép összeget kapott érte a klubja – a Juve viszont nem kötötte ki, hogy a későbbi eladásból részesednie kell. Ellentétben a Bocával, akik úgy adták el nekünk Bentancurt most nyáron, a jövőbeni eladási összeg fele az övék. Szerintem ott is azt kellett volna mondania a Juventusnak, hogy ha nagyon akar, mehet a játékos, de csak a mi feltételeinkkel.

Aztán ott volt Llorente esete: az amúgy cukorpofa baszk csatárt ingyen elengedtük a Sevillához, aki aztán végül elég sokba kerülő győztes gólt fejelt ellenünk, majd 6 millió euróért a Swansea-ba igazolt. Mit nyert a Juve? Hogy jó fej volt, illetve megtakarította Llorente bérét. De valóban nem lehetett volna semmi pénzt kapni érte? Kétlem. És ég azt sem sikerült elérni, hogy mondjuk alkuképesebbek legyenek az idén N’Zonzi esetében. De az is érdekes volt, amikor 2011-ben felbontottuk Tiago szerződését, aki előtte kölcsönben játszva alapember volt az Atletico Madridnál, és még hat évet játszott náluk, miután ingyen leigazolták. Persze, a veszteségek mérséklése, meg minden, de azért csak arról van szó, hogy ingyen erősítettünk egy nem is gyenge csapatot.

Aztán ott van az idei szezonból Alex Sandro esete, aki kapcsán Marotta azt nyilatkozta, hogy nem akarjuk eladni, de ha valaki el akar menni, akkor elengedjük. Lehet, hogy tévedek, de ilyet nem nyilatkozik egyetlen nagy klub vezetősége sem. Egyszerűen ez nem egy nagy klubhoz méltó hozzáállás: lehet azt mondani, hogy ha valaki el akar menni, akkor beszélje meg velünk, meg hogy pénz beszél, kutya ugat, de olyat nem, hogy ha valaki menni akar, akkor mehet. Ez felhívás arra, hogy rárepüljenek a riválisok a játékosainkra.

Alvesre visszatérve: egyrészt kurva nagyot vesztettünk vele, hiszen gondoljunk csak a 2015-ös és az idei párharcokra a Barcelona ellen. Akkor Lichtsteineren elment az egész első félidő, Neymarék gyakorlatilag hülyét csináltak belőle. Az idén Neymar majd megszakadt, annyira igyekezett, de Alves levette a pályáról. Nem lehet egyszerűen leakasztani egy olyan szintű jobbhátvédet, mint Dani Alves – például De Sciglio azért úgy nagyjából fényévnyire van az ő szintjétől. Másrészt viszont Alves egy bomlasztó féreg, aki jobb, ha minél távolabb van a klubtól. Egy pillanatig nem kötődött a Juventushoz, és amikor Barcelonában a kezdő sípszó alatt még az egykori kispajtásaival pacsizott, az még bosszantóan amatőr és szánalmas dolog is volt. És láthatóan nagyon elszánt volt, hogy kikényszeríti a szerződése felbontását – pont ezért lett volna a Juve jó alkupozícióban. Szóval szó szerint kéz- és lábtörést neki Párizsban, Marottának meg csak annyit: nem elég nagy klubnak lenni, annak is kell látszani!