Ne hiába legyen nagy a pofánk

A csapatnak és az egész Serie A-nak felróhattuk az elmúlt években, hogy unalomba fullad minden mérkőzés, hiszen annyira dominálunk, el sem tudjuk képzelni a vereséget vagy azt, hogy nem mi leszünk a bajnokok. Ez már a múlté, emiatt ismét régi gyűlölködő posztjaink hangulatát megidéző beharangozó következhet!

Allegri most tett róla, hogy ismét izgalommal és kellemetlen bizonytalansággal fussunk neki egy-egy rangadónak.

Persze ma este szó sincs rangadóról, milánó kettes számú csapatát, a méltán világhírű hullarablók brigádját fogjuk meglátogatni. A győzelem fontos, hiszen pontokat kell gyűjtenünk, hogy a hivatalos mértékegység (lásd: pontok száma) alapján bajnokok lehessünk vagy legalábbis előttük végezhessünk. A bajnokság végén pedig majd eldől, hogy nekik adjuk-e a trófeát vagy sem.

Egyelőre elég harmatos a teljesítményünk, így minden válogatott szünetet nagy örömmel tudok fogadni, igaz, mindenki eltörte a lábát, eltépte az izmait és kifordította a térdét. De már minden oké állítólag.

A srácok a héten gyakorolták a bukósisakban fejelés, a teljes testet fedő védőruházatban becsúszás és sprintelés figurákat, mert mindenki aggódik, hogy Melo ellenünk szeretné majd behozni azt a triplázást, amiről a Juvéba igazolással maradt le a nyomorult.

Közben Allegri remélhetőleg nem gondolja komolyan azt a sok faszságot, amit figyelemelterelésként is kemény lenne mondani. Nevezetesen, hogy az izé esélyes a bajnoki címre.

A bukik szerint a Milannal közösen használt pályát hazainak nevező csapat az esélyesebb, ami a bajnoki rajtokat figyelembe véve nem is kurvára nagy meglepetés. Örülnének is a győzelemnek, amire már öt éve nem volt példa, tehát aki az utolsó hazai győzelmük napján született, az most már az iskolás könyveit válogatja a tankönyvkiadónál.

Az “esélyesség terhe” sosem tesz jót egy sunyiságból, rinyálásból és bíróságok megvételéből felfutó csapatnak, ezért én kitartanék amellett, hogy nem kell nagyon félnünk, minél inkább esélyesek, annál jobban járunk.

80091_1229903567812_full

Előre egy pályán, ellenfelek ellen megszerzett bajnoki címért!

A várható kezdőcsapatunk így fog kinézni:

BUFFON – Ő a kapusunk, ne lepődjetek meg, a kapuban fog állni. Ennek fontosságára Johann, a pálcikaember is felhívta már a figyelmet.

A védelemben 3 védőjátékost tudnék felsorolni: CHIELLINI, BONUCCI, BARZAGLI

Rugani továbbra sem fog a labdába rúgani! HÁHÁHÁ! Van azért itt elrejtve humor, nem is kevés.

Középpályán 5 embert jósol a Gazzetta: EVRA, POGBA, MARCHISIO, KHEDIRA, CUADRADO.

Ez a szokásosnak mondható, a csodálatos Marchisio játéka hiányzott már, mint egy falat kenyér.

Elöl Morata, Dybala. De még nem biztos.

Ez egy 3-5-2. Ki tudja, hogy így lesz-e, de lehet, hogy így lesz. Arra jó, hogy betegyem egy blogbejegyzésbe.

Az ellenség felállásával nem foglalkozunk, de annyit megjegyeznék, hogy egy kicsit hiányzik Moratti, lévén Thohir nem olyan rettenetesen ronda, ráadásul nem is tűnik egy olyan csávónak, akit szemrebbenés nélkül széttépetnénk egy rakás veszett mókussal.

b8692af0-ddb3-11e4-9dd8-fa9f7811b549

Azért biztosan feltűnik majd a Milan stadionjában!

Korábban azt mondtam, hogy legyünk türelmesek, mert jól elszart mindent Vidal (állítólag a dinoszauruszok kipusztulásáról is ő tehet, Muntari meg nem adott gólja mellett). Viszont ez a meccs állati fontos, tehát jó volna nem kikapni. Mert bár Allegri szerint ez még nem dönt a bajnoki címről, azért merem állítani, hogy ha most kikapunk, akkor a bajnoki cím még valóban nem dől el, viszont az igen, hogy mi nem leszünk azok.