Kimondtuk. Megcsináljuk?

Nagyon merészeket nyilatkozik mostanában Agnelli, melyek az alábbi megállapítások mentén foglalhatók össze: Ronaldo csak a kezdet, idén meg kell nyerni minden sorozatot, amiben indulunk, illetve a Juve szeretne a világ legnagyobb klubja lenni. Ma este a BL-győzelemhez vezető útról nagyjából el is dőlhet, hogy a torinói szokásoknak megfelelően kínszenvedős lesz-e, vagy igazoljuk-e végre azt, hogy a csoportban favoritként tekint ránk a közvélemény. Random gondolatok következnek a meccs elé.

  • A történelemből most képtelenség kiindulni: sosem játszottunk a Valenciával. Spanyol csapatok ellen az örökmérleg nagyjából kiegyensúlyozott: 26 győzelemre 25 vereség jut, 16 döntetlen mellett. Viszont Spanyolhonba szopni járunk: 31 meccsen 18 vereség mellett 6 döntetlen és csak 7 győzelem jött össze, és a gólkülönbség is csúf, 18-29. Ez 2013, tehát az „újkori” Agnelli-Marotta-féle Juve alatt sem változott nagyon: 8 meccsen 2-2-4 a mérleg. A két győzelem Sevillában, illetve tavaly Madridban jött össze.
  • Az utóbbi öt BL-szezonban mindig volt spanyol ellenfelünk a csoportkörben, és az utóbbi négy alkalommal, tehát Allegrivel mindig eljutottunk az egyenes kieséses szakaszig. Ez a minimum célkitűzés egy olyan csapattól, amelyiknek az elnöke nyíltan a győzelemről szónokol.
  • Ne szarjunk be attól, hogy idegenben játszunk: Allegrivel sikerült már nyerni a Real, a Tottenham, a Monaco, a Lyon, a Sevilla, a Manchester City vagy a Dortmund otthonában is. Ennyit arról, hogy Max örökké a döntetlenre játszik.

  • A várható összeállítással kapcsolatban nagyjából abban megegyeznek a források, hogy ismét a talán stabilabb 4-3-3-at választjuk. Egyértelmű az is, hogy a válogatottban is foglalkoztatott Szandit muszáj lesz végre pihentetni, ezért Cancelo megy át balra, és Cuadrado lesz a jobbhátvéd. Közöttük a szokásos Bonbon-Chiello páros, előttük a Khedira, Pjanic, Matuidi sor tolhatja. Egy BL-meccsen CR helye megkérdőjelezhetetlen, és mivel úgy tűnik, ő inkább a szélen érvényesülhet, így centerben Mandzu, jobb oldalon Bernardeschi játszhat.
  • Darti a várható összeállításhoz csak ennyit fűzött: szegény Giovi Dybala! 🙁
  • Itt ejtsünk pár szót Douglas Costa esetéről, aki hétvégén ütőtávolságon belülről is a csulázást választotta: egyrészt mélységesen és határozottan elítéljük a hasonlóan ostoba tetteket, másrészt szívesen lennénk Di Francesco helyében, akinek ezentúl is együtt kell zuhanyoznia a Sassuolo fekete csődöreivel, Adjaponggal, Marlonnal, Duncannel vagy épp Babacarral. A kis náci biztos kiérdemelte a kollégák kiemelt figyelmét, wink-wink, nudge-nudge. Costát meg ideje békén hagyni: megkapta a négy meccsre szóló eltiltását, a klub is levont 100 ezer eurót a következő utalásból, end of story.
  • Bonucci eddig nem teljesít fényesen: a bajnokságban kapott négy gólból (ami egyelőre kurvasok, bár tavaly is hasonlóan kezdtük a szezont) minimum kettőben, de inkább háromban benne volt. Hol a fokhagyma, Bony?
  • Roncit ezekért az estékért fizetjük.

  • A keret erejét jól jelzi, hogy a padon kezd Dybala, Costa, Emre Can és Benatia, ugyanakkor az, hogy gyakorlatilag nincs választék a két szélső védő posztra, roppant kellemetlen. Nagyon bízunk Spinazzola felépülésében (ő egyébként már a kerettel edz), és abban, hogy ahogy előbb-utóbb Asamoah is kilábalt a végtelen számú sérülésből, úgy a használhatatlan De Sciglio pechszériája is véget érhet. Ha ehhez DS-t vissza kell adnunk a Milannak, ám legyen.
  • A meccset itthon egy olyan tévéadó adja, amit csak Tyler somogyi villájának előkertjében lehet fogni. Mi megyünk Tylihoz, szóval nem panaszkodunk, csak jelezzük, ennél balfaszabbul akkor is képtelenség lett volna megszervezni a közvetítéseket, ha a tévénézők kifejezett szopatása lett volna a cél.
  • A Valencia papíron szarul kezdte a szezont, lesznek hiányzóik is, pl. Mendieta és Claudio Lopez sincs a keretben. Annyit tudunk róluk biztosan, hogy Zaza és Neto náluk játszanak, és ismerve az exek szokásos teljesítményét ellenünk, valamelyik biztos betalál majd.