Ne rontsd el, Max!

Két, túlnyomó részt hasonló mérkőzésen vagyunk túl. Mindkettőn körbelőttük a kaput, egyiken sem hagytuk levegőhöz jutni az ellenfelet, mégis, az egyiken csupán egy nyamvadt döntetlen jutott. Végre valami közhasznúra költöttük a befizetett tagdíjakat: ráeresztettünk mindkettő meccsre egy szűk 14 fős szakértői stábot, és az elemzésük eredményét is megosztjuk veletek. Vajon mi hiányzott a Bielefeld ellen? Figyelj, Maxi!

A védekezésben ne nagyon keressük a különbséget, az nagyjából mindkét találkozón közel hibátlan volt. Mind a germánoknak, mind a bergamóiaknak 5-5 lövést engedtünk, egyik ellenfél sem került ziccerben, mi több, egyik se találta el a kaput. Lazán vállalható védekezés az elmúltnégyév bármelyik összeállításától. Viszont szerdán botrányosan szarul céloztunk: 22 lövésből mindössze kétszer találtunk kaput. Mindkétszer a részben okkal kutyázott Pogba – igaz, neki a két, nagyjából pontos lövéshez 10 próbálkozás kellett, a maradék nyolcat ő is a nézőtérre lőtte. Az Atalantát hatékonyabban soroztuk: 19 próbálkozásból 10 kapura ment. Pogesz is beállította a küllőket, három löketből kettő kaput is talált – igaz, ebből az egyik a kihagyott tizi volt.

Ha már Palika szóba került: a ‘Gladbach ellen iszonyú frusztráló meccset tolt, ezzel együtt 1-2 megindulása a tavalyi Pogbát idézte, látszott, hogy kezd rátalálni a helyes ösvényre. Tegnap meg leginkább a kihagyott tizi emlékeztetett minket arra, hogy még nem az igazi a srác. Ebben a flúgos szezonban nem kiabálunk el semmit, csak megjegyezzük, ez már lassan az a Pogba, akit inkább itt tartanánk, minthogy elfogadjuk érte valamelyik pénzeszsák rengeteg csilliárdját. Egyébként Polip a bajnokin nem azért dekorálta ki a mezét, mert hiányzott neki a tavalyi trikó: az első blikkre +5-nek tűnő firkálmány valójában 75 volt, amivel a 23-án pont ennyi idős Pelét köszöntötte Pogba. Ha ennyi kellett a jó teljesítményhez, akkor máris szólunk, hogy a Sasol-meccs napján Garrincha 82, Obafemi Martins meg 31 éves lesz/lenne.

pogba-75

Szóval az a kutatás, amire milliárdokat költöttünk. Mindenkit érdekel az eredmény, ugye? Mi nem volt meg a Juventusban a hétközi BL-forduló alatt, és miért sikerült kétszer is betalálni az olimpiai város csapatának? Mi volt a különbség? Sommásan ennyi:

Bővebben: Dybalát felelőtlenség nem játszatni. A kóklerség csimborasszója. A gyerek ebben a Juventusban maga a foci, a gólra való törekvés. Vele sem vagyunk (még) egy megállíthatatlan dózer, de ha ő nincs a pályán, fájdalmasan száraz, kiszámítható, veszélytelen társaság a Juve. A ‘Gladbach ellen vártuk a rendezői vágást a padra, ahol lelki szemeink előtt megjelent Delneri és Capello, ahogy egymásnak rajzolgatnak, majd pályára küldik Poulsent, a szöszit. Tegnap meg alig győztük kivárni, hogy Paul és Paulo egymást keressék. A két gyerek között csodálatosan működik a kémia, és ezt vétek lenne agyonbaszni bármilyen mondvacsinált okkal. Megvan Pogba sarkazása, amivel Mandzu gólja előtt kiugratta Dybalát? A NASA állítólag 4 másodpercen belül kiszúrta Darti Holdig lövellő örömét. Láttunk már csodás 10+21-es párosokat zebrában, és szerencsénkre alig eresztettük el Szundi és Karesz kezét, máris az orrunk előtt a következő, egyelőre csak komoly potenciált hordozó duó.

juve-10-21

Ne baszd el, Max, lécci. Kösz.