Elértük a tucatot, ha valakinek nem tűnt fel, Vidal messze a legfontosabb játékosunk, Pogba bomba helyett Sanyi-féle okos pörgetéssel döntött, Nándi elnyomhatatlan a 16-oson belül, Teveznek tényleg csak a gól hiányzik, Marchisiót korai lett volna felnégyelni novemberben, Buffon nem csak Seredová előtt védekezik kézzel-lábbal (ez rossz volt, ugye), és a Samp továbbra is mumus – de legalább nem annyira, hogy pontot is raboljanak. Hajtás után az albatrosz-fotót (hát nem tiszta kiköpött albatrosz Nándi ezekkel a kurvanagy szárnyakkal?!) nóta is követi.

Azért a gyűlöletes Mihajlovics emberesen összerántotta ezt a pár hónapja még fisifosi Sampdoriát. Le a kalappal, utoljára Firenzében fingatták meg ennyire a Juvét olasz bajnokin. Agresszív, rengeteget mozgó, kreatívan támadó, távolról sem beszari csapat lett ez. Némi mázlival a pontszerzés is összejöhetett volna nekik: Buffon kézzel és lábbal is védett ziccert, a komótosan, de határozottan fejlődő Gabbiadini felső lécről kipattanó, potenciálisan egyenlítő lövése csak egy hangyafasznyival volt hitványabb Pogba okos és halálpontos tekerésétől, és pech mellett a tizink előtti ostoba fault is rontotta az esélyeiket. Ha pusztán a számokat nézzük, akkor sem álltak rosszul: 17 kapura tartó, 5 kaput eltaláló lövés (Juve: 18/5), kvázi azonos labdabirtoklás (51-49% ide), több szöglet (10-3) áll a Samp melletti rovatokban. Némileg pontosabb középpályával és kis szerencsével egy pontot nyugodtan és megérdemelten szerezhettek volna. A győztes fölényes és indokolt lekezelő mosolyát félretéve, tényleg le a kalappal a Samp előtt. Tökösen játszottak.

Mivanmivan?!

Pechjükre kurvajók vagyunk elől. A BL-kiesés óta képtelen a Juve 3 gólnál kevesebbet rúgni (ennyit kapott az Avellino és a Roma is), de jellemzően inkább négynél álltunk meg. Mindez úgy sikerült, hogy Nándi ziccert hibázott, és Tevez megint csak a kapufát forgácsolta szét. Jobban drukkoltam egy Tevez-gólnak, mint annak, hogy megnyerjem a lottóötöst: Carlitos a belét kihajtja minden hétvégén, nagyobb szüksége lett volna egy nyugtató dugóra, mint nekem arra a szaros milliárdra. Fórumunk egyik oszlopos tagja, Bence szúrta ki, hogy Tevez a tizi befújását követően el is indult Vidal felé, feltehetően azért, hogy elkérje a labdát. Már 3 meccs eltelt úgy, hogy CT10 nem rúgott gólt, érthető, hogy frusztrált – az l betűs lómaiak helyében elkezdenék fosni, ebből Lazióban minimum egy dupla lesz.

Tevezen kívül Pogbában is van némi tartalék. Szó sincs róla, hogy rosszul játszott volna Palika (aki a mez alatt viselt trikóján a Párizs egyik külvárosában, Roissy-en-Brie-ben lévő nevelőklubjának üzent, reméljük, tiszteletből, nem pedig honvágyból), a támadásokhoz hozta a szokásos hozzájárulását, viszont az egy szerelés, egy labdaszerzés védekezésben tőle kevés, a 3 eladott labda pedig túlzás. Conte nem véletlenül mondta a mérkőzést követő sajtótájékoztatón, hogy Pogba tud ennél sokkal jobban játszani. Ahogy Licht is: a Calgary ellen a mezőny legjobbja volt, most meg Vucsinics legrosszabb passzpontosságát idézve játszott, és védekezésben is csak a tekintélyes jelenlétére számíthattunk. Szumma 1 szerelés a védekező statisztikák összesítésében egy szárnyvédőtől semmi, tegyük csak mellé Kwadcsi 6 szerelését és 3 szerzett labdáját. Sőt, még Vidalba is bele lehet kötni: az alábbi videóban is megismételt flikkflakkos eladott labdája még a Samp ellen sem pálya. Amúgy kurvajó arc a gyerek, a Berlusconi-féle Mediaset riportereivel jól elröhögcsélt a meccs után. Először amikor a riporter pali bedobta neki, hogy talán a hosszabbítással együtt járó fizetésemelése miatt játszott ilyen lelkesen, diplomatikusan kiröhögte a firkászt, majd a Roma által jelentett kihívást elintézte annyival, hogy „mi feladjuk? hát a faszt”, majd a rondán eladott labdáján is vihogott egy jót. Cukipofa, imádjuk.

Az első fél órát amúgy élmény volt nézni, ennyi firkás támadáshoz van, hogy hetek kellenek. Látszik az egész csapaton (persze az agyonnyert meccsek alatt is vörös fejjel reklamáló Licht kivételével), hogy mindenki mocskosul élvezi a melóját. Kíváncsian várjuk a visszaesést: nincsenek kétségeink, ilyen formában képtelenség végigtolni egy évadot. Addig viszont dőljünk hátra, most jó móka juventinónak lenni. Folytatás holnap, Rómában.