Willkommen in Paris

Darti egy Isten, a kártyarendszer csubakka, taxit fogni az olasz fővárosban majdnem lehetetlen, a római tömegközlekedés kommunikációs problémákkal küzd, Csabi pedig egy mérhetetlenül türelmes ember – ez történt a múlt héten, a berlini BL-döntő apropóján tett párizsi kirándulásunkon.

Darti fantasztikus ötlete nyomán a Csabi-projektbe pillanatok alatt sikerült belapátolni 500 dollárt. Egy picit bánjuk már, hogy ilyen alacsonyra tettük a lécet, sokkal nagyobb üzleti lehetőségek voltak ebben az egészben. Elkúrtuk. Nem kicsit. Nagyon.

Amíg Csabit szállítmányoztam a repülőtérre, sok érdekes dologról beszéltünk, de leginkább arról, hogy én legszívesebben nem is vinném őt magunkkal, hanem beraknám a ferihegyi parkolóban hagyott kocsim csomagtartójába. Majd természetesen megfenyegetném, hogy amennyiben bárkinek is beszélni mer a dologról, akkor összeverem. Csabi eközben kifejtette, hogy az emberek jószívűségét a jövőben ki szeretné használni, a következő céljaként az USÁ-ba akar eljutni, így megegyeztünk, hogy a csomagtartós dolgot most hanyagoljuk, viszont az amerikai kirándulásra szánt adományokból majd visszaoszt nekünk valamennyit. Hamar kiderült, hogy ugyanazon a hullámhosszon vagyunk: neki sincsenek gátlásai, ha a pénz kerül szóba.

FB_20160523_21_12_25_Saved_Picture

DM-lemezborító, 1983 környékéről

Darti – nulla órás alvást követően – Szentesről érkezett meg a reptérre (Tájli 93. születésnapját ünnepelték ott, rajta kívül még Peticica képviselte a blogot). Beni ellenben kisimultan és magabiztosan libbent be az indulási oldalra. A római landolást követően Tottiékba akadtunk bele, akik pont akkor értek haza egy pénztarhálós arab villámlátogatásról. A meccs előtt éppen csak arra volt időnk, hogy elugorjunk a Piazza del Popolóhoz (ott valószínűtlenül sok a kaukázusi származék), és egy sablonos pizzázás után visszagyalogoljunk az Olimpicóhoz – mert mi férfiak vagyunk, nem úgy, mint a villamost indiai vasúti szerelvénnyé silányító Juve- és Milan-mezes puhapöcsök.

Ekkor Darti már ideges volt, érhető okokból : a csapatunkból mindenki legális belépővel rendelkezett, egyedül ő lebegett a bizonytalanságban. Egy, a RUJ-os barátainktól kölcsönkapott tesserára vett jegyet, apró gondot csak az jelentett, hogy a tessera birtokosára annyira hasonlított, mint én Medveczky Ilonára (azért én egy picit jobban hasonlítok a művésznőre). Végül sokkal simábban jutott be, mint gondoltuk: a steward elkérte tőle a személyi igazolványát, kb. fél percig nézte össze a tesserát és az ID-t ,a végén pedig egy „bene, vai!” paranccsal belökte a kapun. Ehhez képest én a bérletemmel alig bírtam bejutni, egy csendőr levetette a cipőmet, és hosszasan vizsgálta. Sajnos több nem történt, pedig reménykedtem, hogy bevisz az őrsre, és ott folytatjuk.

A meccset mindenki látta. A vége azért így elég katartikus lett, beni persze ennek sem tudott örülni, hanem a lefújás után puffogott, hogy „ez egy szar volt.” Nehéz a kedvére tenni ennek a kis elkényeztetett buzinak.

Kb. egy óráig tartó csalinkázás után ráleltem Róma egyetlen taxijára, sprintben megközelítettem, és lestipistoppoltam. Óriási mázlink volt, ahogy a sofőrünk is elmondta: „Múzeumok éjszakája van, közel és távol én vagyok az egyetlen szabad taxis a városban.” A világ legegykedvűbb embere mellé ültünk be, aki a hajnali fél kettes csúcsot (hihetetlen forgalmi dugókkal találkoztunk) látva csak halkan elégedetlenkedett, normális sebességgel ment, nem idegeskedett, és így hajtott át piros lámpákon, ment be szembe egyirányú utcákba, illletve rúgott fel minden írott és íratlan közlekedési szabályt (viszont a sebesség túllépését tényleg konzekvensen kerülte). Jellemző, hogy amikor kitett bennünket a szállásnál, egy autó lassított mögöttünk, és belőle kilógó fiatalok kurvaanyázták újdonsült barátunkat, akit mi viszont nagyon megdicsértünk a teljesítményéért.

Másnap vasúton mentünk vissza a Fiumicinóhoz, a vége sajnos az lett, hogy a jegyeink érvényességét megkérdőjelező, olasz Erick Avari odavert nekünk egy 110 eurós büntetést a kiengedőkapunál. Nem éreztük kereknek az értékesítési rendszerüket, és ezt szóvá is tettük, de különösebb érdeklődést nem váltottunk ki belőlük. A visszafelé repülő járat meg azért csúszott félórát, mert a vadonatúj gép nem minden papírját tudták bemutatni a római repülőtéren a légitársaság illetékesei. Végül aztán elindulhattunk.

A poszt címe egyébként onnan jött, hogy a rövid városnézés után megkérdeztem Csabitól, hogy tetszik neki Párizs, mire azt mondta, hogy „Nagyon tetszik, még sosem voltam Németországban.” A projekt tehát tökéletesen sikerült, a fiatalember kibírta velünk, és sokat szeretne még utazni – készítsétek a pénztárcátokat!

  • Pingback: Wilkommen in Paris | Zongoracipelő()

  • Pingback: Willkommen in Paris | Zongoracipelő()

  • consminor

    jó hülyék vagytok, Páriba a 61-es főúton le lehet érni 1,5 óra alatt kocsival, ti meg össze-vissza röpködtetek szegény gyerekkel egész Európában, pedig csak jó megyehármas meccset szeretett volna látni. kérem vissza a tagdíjat

  • Tigris Willis (ex-YouWentÚssz)

    A cshodálathos történet mellett megosztanék pár merkátós pletykát:

    Spanyol újságok szerint Messit is megkereste a Juventus. A TutkóSport olasz lap megkérdezte Messi ügynökét, aki tagadta a híreket. Kisebb kutakodás után a lap kiderítette, hogy Messi csak félreértelmezte egy “Iuventus ventus” (fiatalság bolondság) nevű spanyol adótanácsadó cég reklámlevelét.

    “Nem igazolok a Juventusba”-mondta el az olasz válogatott edzőtáborában Gianluigi Buffon az újságíróknak. Az első sokk után azonban mindenki megnyugodott, miután rájöttek, hogy Buffon 15 éve a Juventus játékosa.

    A híres felnőttfilmes Kovi nemtetszését fejezte ki Giuseppe Marotta, a Juventus sportigazgatójának gondolatával kapcsolatban, miszerint “Csak akkor megy el valaki, ha ő akar elmenni”. Kovi szerint ez túlzottan engedékeny hozzáállás, és ha ő alkalmazná ezt, akkor fél évig sem tartott volna a karrierje.

    Végül egy hír a válogatott tájáról: már mindenki biztosra veszi, hogy az EB után Ventura veszi át Conte helyét az olasz válogatott élén. A Gazella Della Sport megkereste az olasz edzőt, hogy mit válaszolna, ha őt kérnék fel a válogatott élére. Ventura válasza egy rövid “Rendicsek” volt.

    Az olasz válogatott új edzője?

    • Dartagnanx

      Jobb kedvelem a Szomszédok tematikát!

    • Pavone10

      Nálam is az viszi a pálmát, de azért ez is mosolyalbumot csalinkázott a pofázmányomra,amely nem nagyobb méretű öt egymás mellett parkoló IFÁNÁL …

    • Tigris Willis (ex-YouWentÚssz)

      Etus ül a kórház folyosóján. Kinyílik a mellette lévő ajtó, ahonnan Virágh doktor morcos feje tűnik elő.
      Etus: (szende félmosolyt eleresztve) Szervusz Virágh!
      Virágh: Etus! Hát te mit keresel itt?
      Etus: Ez egy kórház, te egy orvos vagy, én pedig itt várok rád. Szerinted mit keresek itt?
      Virágh: Gyere be!

      Virágh doktor a tátott szájú Etus torkába világít a kis lámpájával. Pár másodperc múlva hátrébb dől…

      Virágh: Hát ez csúnyán begyulladt!
      Etus: Na ne mondd. Mindig tudtam, hogy remek orvos vagy te, Virágh! (elmosolyodik)
      Virágh: Ez most komoly dolog, csúnyán begyulladt a torkod. Csak tudnám, mitől…
      Etus: Julcsinak új lovagja van, nagy focidrukker. Az olasz bajnoknak szurkol. Elhívta őt egy focimeccsre Olaszországba, de Julcsi ragaszkodott hozzá, hogy menjek vele. Én pedig mentem, és drukkoltam.
      Virágh: Jó, de ennyire?
      Etus: Igen, ennyire.
      Virágh: DE MIÉRT KELL ÚGY ORDÍTANI MINT EGY SAKÁL? C-vitamin, meleg tea, pár napig ágynyugalom. Felírok egy gyógyszert is.
      Etus: Arra nem lesz szükség, ugyanis nem vagyok beteg.
      Virágh: Majd én megmondom, hogy mikor vagy beteg! De ha nem kell gyógyszer, akkor miért jöttél?
      Etus: Hát már meg sem látogathatom egy régi barátomat? Meghívtam Julcsiékat, hogy megnézzük a kupadöntőt a lovagjával.
      Virágh: Én nem szeretem a fodbalt!! De ott leszek. Viszek valami bort is.

      Eközben a stúdióban Juli éppen végzett egy kuncsafttal. Nyílik az ajtó, Gábor Gábor betessékel pár embert, akik letesznek 5-6 nagy dobozt a padlóra.

      Juli: Elköltözöl, Arkangyal?
      Gábor: Nem költözöm sehova, szívem egyetlen királynője.
      Juli: Akkor minek ez a sok doboz?

      Kibontja az egyiket belenéz, tele van focimezekkel.

      Juli: Hát ez micsoda?
      Gábor: Futballmezek, Júlia. Csodálatos ötletem van.
      Juli: Mezek? Ide? Gyanús vagy te nekem, Arkangyal.
      Gábor: Ez egy fantasztikus üzlet! Bejönnek ide a kuncsaftjaink kozmetikázni, hajat vágatni, manikűröztetni. A drága férjeik pedig futballőrültek. Minek örül egy férfi? Egy meznek! Ha naponta eladunk hármat, már megérte.
      Juli: És honnan tudod, hogy pont ezeket fogják venni?
      Gábor: Ez az olasz bajnok meze, szívem egyetlen királynője! Viszik majd, mint a cukrot.

      Juli jobban megnézi őket…mindegyik kék-fekete csíkos.

      Juli: Én nem értek a focihoz, de ezek nem a bajnok mezei!
      Gábor: Dehogynem, Júliám. Az egyik novemberi kuncsaftunkért a férje jött, egy ilyen mezben. Akkor jutott eszembe a pompás ötlet. Megkérdeztem milyen mez ez, ő azt mondta, hogy ez a csapat fogja megnyerni az olasz bajnokságot. Már akkor pontokkal vezettek. Szezon végén drágább, úgyhogy rögtön akkor rendeltem belőle 200-at. (cuppant egyet a szivarjával)
      Juli: Julcsi új barátja az olasz bajnoknak szurkol, de rajta nem ilyen mez volt, hanem fekete-fehér csíkos.
      Gábor: (ránéz a kibontott dobozban lévő mezekre) Ó, te jó ég! Most mihez kezdünk ennyi felesleges mezzel?
      Juli: Talán majd eladjuk jövőre…
      Gábor: Jövőre? Az nem jó. Megvan! Átfestjük őket! Tedd ki őket az asztalra, addig hozom a festéket!

    • Pavone10

      Zseniális vagy ! SOHA ne hagyd abba ! Vagy írhatsz könyvet is belőle , tutira megvenném ! Javaslom : Muntari meg nem adott gólját ki ne felejtsd belőle ! 😀
      Cím : Juve- szívű szomszédok .

    • Juventino

      Ha már szóba került Kovi meg az “elmenetel”, itt egy tökéletes jelölt a gruppenpartiba:

      “– Ezt szeretném. Ez az álmom, hogy a Madriddal nyerjek trófeákat – mondta az AS-nek. – De rengeteg jó játékos van a Realban, viszont én játszani szeretnék, és fontosnak érezni magam.

      Morata ugyanakkor nem vetette el egy Premier League kaland lehetőségét sem.

      – Van pár csábító ajánlat Angliából is, és nem csak anyagilag csábítóak – mondta Morata. – Az én stílusom illik az angol focihoz.

      – Egyáltalán nem lenne visszalépés a Premier League.”

      De szeretnék a Juventusban is játszani. Ja, meg melyik is az igazi csapatom? Conte bá’, nem vinnél el a Chelsea-hez? Wenger bá, még csak 23 vagyok és teljesen szőrtelen, mindig is az Arsenalban akartam játszani! Nem is igaz, Zizou bá, adj egy esélyt, lééééééécciiiiii!

      Ott b@$*ódj meg, ahol az augusztusi hajnal ér, te kis köcsög! Kösz a kupát, de nem fogsz hiányozni! 😉

    • Tigris Willis (ex-YouWentÚssz)

      Értem a felháborodást, valójában már vártam is. Én bírom Moratát, általában védem is, de ehhez képest objektíven próbálok hozzá közelíteni. Leírhatom sokadszorra is, hogy mit gondolok, de szerintem már senkit nem érdekel. Ha a lehetőségeket nézzük, akkor Morata szerintem inkább maradna. Most olyan helyzetben van, hogy bármi történhet vele, ezért mondogatja azt, amit. Nekem csak a PL rész tűnik kicsit kamunak, hiszen a nagy pénzen kívül mi motiválhatná őt, hogy mondjuk az Arsenalba menjen? A Chelsea még oké, bár nem tudni, hogy Conte mit hoz ki belőlük. Manapság évente más nyeri a PL-t, legalább izgalmas. Lehet, hogy Morata megunta a kupagyőzelmeket a Juvéval? 🙂

    • Enslaver

      Meg bizony, sajnos innen fúj a szél, túl egyoldalú a digó bajnokság (vagy Allegri csapata nyer vagy a Juventus).

  • Preference

    Nekem mikor szerveztek gyűjtést?Azon nagyköbcentis kabriótulajok közé tartozom,akiket sokkol a folyamatosan emelkedő benzinár.Elutasíthatatlan üzleti ajánlatom a következő: -a gyűjtés részemre euróban,az egymás közti “elszámolás” zambiai kwachában.Természetesen a százalékot Ti határozhatjátok meg…..

  • Enslaver

    Mehet Mori, de kérjük cserébe Ronit.

  • rakkenroll

    Parisba tegnap beszökött az ősz…

  • Enslaver

    Bosszantó, hogy Dybalát nem viszik el a Copa Amerikára, ugyanakkor az olasz válogatottnak meg nincs egy épkézláb, sok gólt termelő csatára. Kár, hogy nem lehet egy EB erejéig honosítani Paulót a squadra azzurába, pedig azzal mindenki jól járna…