Tiszteletet a Juventusnak!

Blogunk kötelességei közé tartozik, hogy ha ordító, sutyerák baromságokat olvasunk valahol, és azt elég jelentős helynek tartjuk ahhoz, hogy károsságát a Bianconeri-Blog-skálán érzékelhetőnek gondoljuk, akkor reagálunk rá.

Így született korábbi posztunk is, az azóta is rekordolvasottságú, Bodnár Zalánnak szóló írásunk. Máig szórakoztató egyébként.

Most egy indexes cikkre kívánunk reagálni. A helyzet persze nem olyan súlyos, mint anno a FFT csalózásánál, de a baromságok ellen akkor is küzdeni kell.

HAJTÁS UTÁN olvashatjátok!

uzen

Az ominózus írás „Pogba a világ legdrágább játékosa” címmel jelent meg. És a címmel egyet kell értenünk! Ez jó hír.

A másik jó hír, hogy a korábbi: „Még egy felcsúti stadiont lehetne építeni abból a pénzből, amennyiért a francia a Manchester Unitedbe igazolt.” szöveget azóta cserélték, és már 10 felcsúti stadionról ír az első bekezdésben Dávid. Köszönjük a javítást.

A cikk első felében lévő történeti összefoglalás rendben is van, később borítja ránk a fososbilit az író, de azért azt halkan hozzátennénk, hogy NEM, nem gondolták a legelvetemültebb Juve-drukkerek azt, hogy a csapat csak egy Tottenham-szerű csapat, ahonnan legkésőbb idén elhúz Pogba. Főleg azért nem, mert Pogbának élő szerződése volt 2019-ig, és ha a Juventusnál nem létezne az „aki menni akar, azt elengedjük szó nélkül” elv, akkor Pogba akár a földön gurulva sikongathatott volna, akkor is lehúz még egy évet a csapatban. Emlékezzünk rá, hogy Christiano Ronaldo is korábban el akart húzni a Realba a MU-ból, de ott azt mondták neki, hogy „Kushadjá'”. Ronaldo játékán nem látszott a sértődöttség és egy évvel később is rekordöszegért távozott. Logikus lett volna a Juve részéről is egy hasonló lépés.
De bizonyos megfontolások miatt úgy döntöttek, hogy idén kasszírozzák be a rekordösszeget érte – hogy mik ezek a megfontolások, hosszan fejtegethetnénk, és akkor sem biztos, hogy eltalálnánk mindet.

Haladjunk tovább, nézzük a faszságokat. Idézet a cikkből:

Ráadásul annak a Juventusnak, ami közismerten az egyik legnagyobb balfácán a nemzetközi átigazolási piacon. Csak pár méltán elfeledett név ás átigazolási összeg az elmúlt évekből

  • Tiago: 13 millió euró (2007)

  • Sergio Almirón: 9 millió euró (2007)

  • Amauri: 22,6 millió euró (2008)

  • Felipe Melo: 25 millió euró (2009)

  • Diego: 24,5 millió euró (2009)

  • Jorge Martinez: 12 millió euró (2010)

  • Milos Kraszics: 15 millió euró (2010)

  • Alessandro Matri: 15,5 millió euró (2011)

  • Eljero Elia: 9 millió euró (2011)

Ez a közismerten balfácán klub vett két franciát. A kettejükért összesen 200 000 eurót fizetett. 4 évvel később ott járunk, hogy 140 millió euró körüli összeget sikerült kaszálni velük. Ami azt jelenti, hogy meg is van a Juventus nemrég felépült stadionjának teljes értéke. A közismerten balfácán klub az elbaszott igazolásaival folyamatosan javuló pénzügyi teljesítményt is tesz le, amint annak számos nyilvános forrásból is utána lehet nézni.

Nézzük a felsorolt neveket:

Tiago a Juventusban valóban nem vált be, de annyira szar játékos volt, hogy a távozása után Európa Ligát és spanyol bajnokságot nyert, valamint játszott két BL-döntőt. Előtte pedig angol és kétszeres francia bajnok volt. 13 millió euróért jó vétel volt.

Almiron a Serie B-ből frissen feljutó csapat középpályájára érkezett, egyébként Tiagóval együtt. Egyrészt mindenkinek hálásak lehetünk, aki akkor hozzánk igazolt, még ha nem is ingyen tették, másrészt ki számíthatott arra, hogy Zanetti és Nocerino mellett nem jut szóhoz a figura. 9 millió eurót más balfácánok is fizettek már egy középpályásért, aki aztán távozott.

Amauri, Melo, Diego – mindhárom kibaszott jó igazolásnak tűnt a maga idejében. Melo és Diego az idény elején állati nagyot játszottak, sosem tudjuk meg, hogy mi lett volna belőlük, ha nem Ferrara az edzőnk. Amauri a bajnokság egyik kiemelkedő csatárának tűnt. Leigazolásuk nem jött be, valóban. De akkor egyik sem volt balfácán igazolás, még túlárazottnak sem mondanánk őket.

Martinez – Na őt sikerült eltalálni.

Kraszics volt az, aki első idényében a hátán vitte a hulladékfos csapatot, annak ellenére, hogy a feljutás utáni Juventusra egyébként is utazó bírók rá különösen érzékenyek voltak és a Serie A történetében egyedülálló, sem előtte, sem utána nem látott módon 3 mérkőzésre szóló eltiltást kapott egy műesésért. We <3 Kraszics, még azzal együtt is, hogy sajnos eléggé középszerű játékosnak bizonyult hosszú távon.

Matrit balfácán igazolásnak nevezni egyszerű ostobaság.

Elia a lista másik tagja, aki méltán odafért.

Tehát az elmúlt 100 évből sikerült két, összesen 18 millió eurót érő balfácán igazolást felsorolni – a lista tagjai egyébként mindannyian a teljesen dilettáns Secco-féle vezetéshez köthetők. De odaveti még Dávid, hogy Esnaider, Salas és Poulsen is „karrierkatasztrófát okoztak” (ez egyébként mi jelent?) – Salas a liga legjobbja volt. Poulsen szintén egy újraépülő csapatban volt fontos, bár nem kiemelkedően tehetséges játékos. Jóhogynem PADOINT mondja, aki ötszörös olasz bajnok és egy zseni. Baiocco? Hát milyen almanachból sikerült előszedni ezeket a neveket?

Csak szólunk: Ametrano 4 évig a Juventus játékosa volt!!!

A lista egyébként nem tartalmaz 2011 utáni igazolást. Ez beszédes, nem?

Szóval nagyon kellett már a klubvezetésnek is, hogy a több tízmilliós pazarlások után igazi gyöngyszemet találtak a szemétben.

Izé. Gyöngyszemet a szemétben? Csekkoljuk az elmúlt öt év szemetét: Vidal, Tevez, Pirlo, Coman, Pogba, Evra, Barzagli, Cuadrado, Morata, Dybala, Mandzukic

Baszki, micsoda szeméttelep ez. Számoljuk össze, mennyiért érkeztek és mennyiért távoztak – aki már távozott.

Fent: Az egyik szemét passzol a másiknak, aki aztán elbénázza 🙁

Tavaly csak úgy repkedtek a tíz-, húsz-, harmincmillió eurók közepesen ismert játékosokért

Azokra a közepesen ismert játékosokra gondol vajon az író, akikkel a BL-döntőig mentünk, vagy azokra, akikkel egy 93. percben kapott kibaszott góllal estünk ki a Varázslatos Guardiola Szupercsapata ellen?

idén pedig odáig mentek, hogy 20 milliót fizettek egy játékosért a horvát bajnokságból, majdnem harmincat Miralem Pjanicért

Pjaca valóban meglepő, az idő majd megmondja, hogy megérte azt a kurvasok pénzt, amit hozzá hasonló játékosokért nem szoktunk fizetni. Az ügynöke szerint viszont a Milan többet fizetett volna érte, de a horvát srác minket választott. Így máris nem tűnik olyan rossznak.
Pjanic mutatói jobbak voltak Pogbával összehasonlítva. Tehát Pjanic lehetett volna 120 millió is, ehhehe. Egy közvetlen rivális legjobb játékosát sikerült kiemelni, relatíve olcsón.

majd végül bejelentették, hogy rekord közeli összegért megvették Gonzalo Higuaint, a tavalyi olasz gólkirályt

Igen, ám az indexen kívül nem sokan „írták le” azt a csatárt, aki az olasz liga gólrekordját döntötte meg tavaly, és míg minden fordulóban szórta a gólokat, az index sportrovata egyetlen egyszer sem írt róla (ahogy a Juve huszonx fordulón át tartó meneteléséről sem), míg Messiről és a Barcácskáról akkor is volt egy két kis színes, ha éppen edzeni voltak. Egyelőre az van, hogy a Serie A (valaha volt) legjobb góllövőjét vettük meg a Serie A másik legtehetségesebb csatára mellé.

Mielőtt továbblépnénk, fontos feltennünk a kérdést. Valóban a Juventus a balfácán az átigazolási piacon? Az a balfácán, aki két játékos árából stadiont tud építeni, vagy az, aki 3 éve százmilliókat költ játékosokra, hogy elérje az Európa Ligát? Soroljunk neveket a Manchesterből is: Taibi (4,5 millió font volt!), Nani (25 millió), Anderson (30 millió!), Djemba-Djemba, Kleberson, Tosic, Bebe (7,5 millióért egyet játszott), Bosnich, Hargreaves, Manucho, Diouf, Bellion, Veron, Zaha, Schneiderlin (30 millió font), Schweinsteiger, Depay, Fellaini (35 millió), Ander Herrera, Blind, Rojo, Kagawa, Mata (37 millió fontért alázhatta meg legutóbbi meccsén Mourinho), Di Maria, Phil Jones, Ashley Young, Smalling – a lista persze néhol igazságtalan, de ha a Juvéról össze lehetett rittyenteni egy ilyet, balfácánnak beállítva őket, akkor nézzünk körül már máshol is.

Tehát még egyszer: az a balfácán, aki ingyen szerez egy játékost, aztán eladja 105 millió euróért. Vagy az, aki ingyen elenged egy játékost, hogy utána 105 millió euróért visszavásárolja?

A Manchester ezzel idén egyébként 200 millió euró körül költött. Nem adtak el eddig senkit pénzért a transfermarkt szerint – viszont Mourinho sok játékost elzavart.

Vannak klubok, akik a játékospiacon is egyensúlyra törekszenek, és vannak, ahol ész nélkül foshatják a pénzt játékosokra. Döntsük el, melyik viselkedik balfácán módon.

Haladjunk tovább.

A Juventus viszonylag kiegyensúlyozottan dominálja az olasz ligát és képes meglepetésekre a BL-ben

Viszonylag kiegyensúlyozottan? Zsinórban öt bajnoki cím, a legutóbbit 20 pont hátrányból sikerült behúzni. A legelsőt pedig veretlenül. A következő idénynek is toronymagas esélyese a Juventus.

Képes meglepetésre? Ó, bazmeg. Két éve döntőt játszottak, kiverve a Dortmundot és a Realt, tavaly pedig a szupercsapat ellen azon múlt a továbbjutás, hogy Evra és a világlegdrágábbjátékosaPogba nem rúgott picsán egy labdát a 16-os vonalán. A tavalyi Juventus meglepetés nélkül tudta volna elverni az elmúlt évek sajnálatos módon leggyengébb BL-győztesét.

A Manchester nem pöcsöl többet, de pont ezért is veszélyes az idei év, mert ennyi pénzből és ilyen alapanyaggal minimum a bajnoki cím és aztán majd a BL-döntő kell, hogy legyen a cél.

Itt is észrevettük ám, hogy bekerült utólag a „majd” szócska. Így arra tudunk gondolni, hogy valaki már felhívta a figyelmet az aprócska tényre, hogy Pogbinho max az Európa Ligát tudja megnyerni idén Mourinhóval. Azért nem fogadnék rájuk.
De még így sem stimmel, hiszen az alapanyag jövőre ismét változni fog, ki tudja, ki lesz az edző és Zlatan játszik-e még egy idényt. Van Gaallal nem ugyanez volt a cél egyébként?

Rohadtul bosszantó, hogy úgy írnak mindenhol a Juventusról, mintha a Leicester City lenne, akik oltári meglepetésre bajnokok lettek és most az úgynevezett nagycsapatok szabadon szétrabolhatják.

A Juventus Európa top 8, ha nem top 4 csapatában benne van jelenleg (KATTINTSÁL CSAK IDE), még úgy is, hogy most éppen kissé lyukas lett a középpálya. De van azért rá kevés pénz, hogy betömjék. A Pogba által választott, Európa Liga győzelemre esélyes Manchester United éppen a 21. helyen van ezen a listán.

Egyben biztosan jobb a Manchester – ők megengedhetik maguknak, hogy a következő két-három évben is mulatságosan szarul szerepeljenek, ha kell, majd elköltenek még 500-600 millió eurót. A Juventus ezt nem teheti meg (sajnos vagy szerencsére).

A Premier League és klubjai jelenleg egyetlen dologban világelsők: pénzköltésben.