Valagnyi érdekesség torlódik az esti Izé-verés előtt, szóval vágjunk is bele. Elöljáróban várható összeállítás, hajtás után eltátod a szád, és a bankkártyádért nyúlsz, már megint. Átható melegség járja át a posztot, enjoy.
Szóval a mai Gazzetta szerint valahogy így állnak fel a csapatok, és ettől rögtön felszalad a szemöldököd. Mancini 3 védővel, he?! Hétvégén a rómaiak már eljátszották egyszer, hogy a kedvelt felállásukat megvariálták a kedvünkért, annak következményeképp nekik zakó (nekünk pedig egy csodás Darti-poszt) jutott osztályrészül Most izéék is hasonlóval próbálkoztak, bár itt annyira nem meglepő a változtatás: Mancs a bajnokikat tekintve egyik felállást sem rakta fel ötnél többször. Szóval játszottak már ők 3 védővel, például az emlékezetes, hazai pályán 4-1-re elveszített rangadón a lilák ellen, ahol az egyébként remek Miranda egyáltalán nem érezte a háromvédős szisztémát. Ezen kívül a Toro-Izén szintén hátsó trióval álltak fel, és bár 1-0-ra nyertek, a Toro lazán győzelmet érdemelt volna: a hazaiak körbelőtték a kaput, eltalálták a kapufát, a vendégek meg 2 helyzetből az egyiket értékesítették, miközben nyolc védéssel Handanovic lett a mezőny legjobbja. Akkor is a Jesus, Miranda, Murillo hármas _vitézkedett hátul, és a középpálya is a ma várhatóhoz hasonlóan nézett ki, egyedül az agyatlan Melót cseréli Brozovicsra a meglepően gyorsan lecsengő buzigate áldozata kulcsfigurája. Ellenünk Mancini már egyszer eredményesen húzta elő a 3-5-2-t (lásd Galata elleni BL-csoportmeccsek), most is hasonlóban reménykedik. Meglátjuk, milyen sikerrel.
Amivel, illetve akivel érdemes még azelőtt foglalkozni, hogy rátérnénk a Juve összeállítására, az a nyitó illusztráció jobb felső sarkában található név birtokosa, Paolo Tagliavento. A közelmúlt szám-posztja után beszéljenek ismét a statisztikák:
Na, véreim, ezt NEM úgy nevezzük nevén, hogy statisztikai hiba. Cudar tény, hogy Tagliaventóval átlagosan kevesebb mint fele annyi pontot szerzünk, mint egyébként – és tegyük hozzá, hogy a fenti számítás annyiban még nem is alapos, hogy az összes meccsből nem vettük ki a Taglia’ által fújt találkozókat. Egyébként az elmúltnégyéven kívüli, összesített mérlegünk is hasonlóan lesújtó ezzel a sporival: 22 mérkőzésen 8-5-9, mindössze 1,2-es pontátlag 2005. szeptembere óta – megállapíthatjuk, ez a rossz buzi elég kellemetlen ómen.
Ha már a melegekről van szó, képzeljétek, olvastunk egy igen kiváló írást, melyben Sarri kijelentéseinek apropóján egy, a másságát nyilvánosan is vállaló, korábban a meleg válogatottban is játszó újságíró, Paolo Colombo nyilatkozik a fociban tapasztalható állapotokról. Szerinte tele a foci melegekkel, ahogy azt interjúztatás közben is tapasztalja, és bár Moggi próbálta ezt elkerülni, a Juve már régen is tele volt hozzánk hasonló, egészséges férfiakkal. Igen, szerinte a Juventusban van a legtöbb meleg, és ez szerintünk csodálatos információ. Sőt, teszi hozzá Colombo, a mostani csapatunkban is van egy forró férfiú, aki a középpálya és a csatársor között játszik. Hmm, vajon ki lehet az? Ugye, hogy neked is máris viszket a bankkártyád?
Node félre a bulvárral, nézzük végre a mieinket, vajon mit várhatunk ma este Allegri fiaitól! A fenti összeállításból leginkább hiányzó név számomra Zazinho, Zazayeta, Imhotep, a Kopasz Harcos, aki a Lazio elleni, legutóbbi fellépésekor úgy túrta fel a pályát, hogy közben előkészítette a győztes gólt (az ő kapufáról kipattanó lövését értékesítette Lichti), helyzeteket alakított ki, végig terrorizálta a hazaiakat. Megnéznénk Medel ellen, izgalmas párharc lenne. Zaza viszont kisárgázta magát Rómában, este csak lélekben lesz velünk. Zaza helyén Morata a fix kezdő, akire kurvára ráférne már valami sikerélmény – mármint olyan sikerélmény, aminek ő is aktív részese. A csapat ugyanis egész szépen muzsikál körülötte, neki viszont nagyon messze még a tavaly tavaszi formája. Fizikailag rendben van, a küzdőszellem is adott, de pont a csatároknál legfőbb értékelési szempontban, a gólszerzésben idén teljesen vakon van. Utoljára a Juve-Bolognán, még október elején tudott eredményes lenni, azóta – kiszámoltam, ingyen! – kerek 1.000 perce nem talált be. Tényleg ennyi, én is meglepődtem. Amúgy bízom Moratában, szerintem tavasszal megint fasza lesz, de mégis, ezer perc?! Aki megmondja, mennyi volt Amauri hasonló rekordja, diszkont áron kap egy meghívót a következő zártkörű szerkesztőségi értekezletre!
Az összeállítással kapcsolatos további érdekesség, hogy Szandit ma is nélkülözzük, mégpedig okkal. Evra ugyanis eltiltott lesz a következő bajnokin, így logikus, hogy ma ő lépjen pályára. Khedirára ráfér a pihenés, őt Maxi nem is nevezte, helyette Sturaro veheti fel a kesztyűt az Izé favágóival, akik közül egyébként Melo és Kondogbia is messze várakozáson alul teljesít. Mondjuk Melóról mi tudtuk, hogy megbízhatatlan, de hogy Hosszúlőcs ennyire szürke és hatástalan lesz, arra azért nem számítottunk. A Monaco elleni párharc során hatalmas főnök volt a pálya közepén, bízunk benne, hogy ma az elmúlt hónapokban látott szertelen, pontatlan olasz formáját hozza.
Darti egyébként azt írta a listára, hogy kikapunk, és Darti az Orákulum, tehát érdemes odafigyelni rá. Ha idén nem akartunk volna kupát nyerni, azt hamarabb kellett volna kitalálni: az Izé ellen utálnánk kiesni, a döntőben meg egy középszerűnél valamivel halványabb Milantól, pláne esetleg az Alessandriától szintén kellemetlen lenne kikapni. Szóval ha már egyszer kiejtettük a Laziót, most már inkább ne bénázzunk a kupában.