Az olasz legfelsőbb bíróság (semmítőszék, olaszul Corte di Cassazione) hétfő délelőtt ült össze, hogy véget vessen egy 9 éve húzódó bohózatnak. Ez a testület érdemben nem vizsgálja az ügyeket, nem foglalkoznak bizonyítékok részletes elemzésével, elsősorban azt nézik, hogy a per során a bíróságok (a calciopoli-per alatt történetesen a nápolyi ítélőszék) helyesen alkalmazták-e a jogszabályokat, vétettek-e az eljárási szabályok ellen. Az ítéletet hétfő délutánra vártuk, de végül a semmítőszék kedd hajnal 1-ig rágta a gittet, mire verdiktig jutott. Az ítéletek részletes magyarázata csak 90 napon belül lesz nyilvános, szóval a miérteket csak sejtjük, de arra mindenképp alkalmas a friss ítéletsor, hogy röviden áttekintsük a Juve szempontjából érdemleges részleteket, dühöngjünk kicsit, és találgassunk a folytatásról. Ezen garantáltan felkúrod az agyad.
A tárgyalás során végig az ügyész kottájából szólt a muzsika, a legfelsőbb bíróság tulajdonképp jóváhagyta az összes indítványt. A tények röviden:
- Moggit bűncselekmény híján felmentették a csalás (azaz a bunda) vádja alól. Az ítélet szerint a tények nem támasztották alá a vádat, nem voltak befolyásolt eredményű meccsek.
- Moggi és Giraudo ellen nem ejtették a bűnszervezetben elkövetett cselekmények vádját, viszont egyikőjüknek sem kell börtönbe vonulni: a bűncselekmények időközben elévültek.
- Az összes, a per során megvádolt bírót felmentették a vádak alól, egyetlen kivétellel: Massimo De Santis (aki a per korábbi szakaszában vádalkut kötött és elfogadott egy 10 hónapos börtönbüntetést) fellebbezését elutasították.
Miért jó ez nekünk?
Azért, mert a semmítőszék sem talált semmit, ami miatt azt mondhatnánk, hogy bármelyik bajnokság eredménye torzult. Moggi nem csalt, pont. Ha a Moggi ellen felhozott bundavád megállt volna, az jelentősen csökkentette volna a Juventus bármiféle esélyét a későbbi eljárások során.
Minek ne örüljünk?
A per során a Juventust a csalás vádja alól már első fokon felmentették, az ügyész fellebbezése másodfokon elbukott, a klub itt már nem játszott. Ennek a végső körnek az igazi bónusza az lett volna, hogy a bűnszervezettel kapcsolatos vádat is ejtsék Moggiékkal szemben. Ez nem történt meg.
És ez érthetetlen, sőt, kibaszott dühítő.
Ahogy a Gazzetta egy nyomorult firkásza (ez a tetű könyörgött a juventinóknak pár éve, hogy annak ellenére vásároljuk a Gazzettát, hogy 2006. nyarán végig vitték a szövetség zászlaját) megfogalmazta, „végre kimondhatjuk: éveken át egy bűnszervezet mérgezte a calciót. A calciopoli végre egy lezárt ügy.” A választ egy twittelőtől kölcsönözzük: „végre kimondhatjuk: az egyetlen elítélt bíróval a Juventus egy szuperkupát és 15-ből 8 pontot veszített.” Ugyanis ez a helyzet: az olasz igazságszolgáltatás oda jutott, hogy a több tucatnyi (37) vádlott közül végeredményben 6 ember ellen nem ejtették teljesen a vádakat, magyarul legfeljebb egy ekkora MAFFIA irányította az olasz focit. Ez a MAFFIA annyira hatékony volt, hogy De Santis, az ítélet szerint az egyetlen bíró, aki részt vett az összeesküvésben, bevallottan interista, és ennek megfelelően sikeresen elfújta a 2005-ös szuperkupát:
Ez volt a világ legbénább MAFFIÁJA egy Juventust gyűlölő bíróval a soraiban, akivel a 2004-05-ös, állítólag elbundázott bajnoki szezonban a Juventus kikapott hazai pályán az Izétől és Palermóban, ikszelt Parmában, és csak az Atalanta, Lecce párost sikerült megverni Capello világválogatottjának. Majd jött ugye a fenti videón látható epizód az Izé elleni szuperkupa alatt. Külön bónusz, hogy már a 2006-os, finoman szólva is elkapkodott FIGC-eljárásban tisztázódott, hogy az egyetlen meccs, amit első körben a Moggi-De Santis vonalnak tulajdonítottak, független volt Moggitól.
(A kérdéses mérkőzés egy Lecce-Parma volt, amit állítólag Moggi közbenjárására, Della Valléék kérésére bundázott meg De Santis, hogy biztosítsa a Fiorentina első osztályú tagságát. Ezzel szemben az igazság az, hogy Moggi rühellte De Santist, a spori pedig a Juventust, és az egyébként irányítottan gyűjtött telefonhívásokból is az vált világossá, hogy Della Valle közvetlenül értekezett a bíróküldésért felelős Bergamóval, az akkori FIGC-elnök Carraróval és a szövetség alelnökével. Moggi szóba sem került ezen beszélgetések során. De Santist ezért, és még egy másik mérkőzésért meszelhették el. Az egy Fiorentina – Bologna volt, amit a vád szerint úgy kellett volna vezetnie a sporinak, hogy a Bolognából a lehető legtöbb ember kapjon eltiltást a következő körben esedékes Bologna-Juventusra. A hét, eltiltástól egy meccsre lévő vendégjátékos közül mindössze kettő kapott teljesen jogos lapot: Petruzzi és Nastase is a Bologna kiegészítő emberei voltak, előbbi egész szezonban 17, utóbbi mindössze 7 meccsen lépett pályára. A Gazzetta egyébként annak ellenére jónak számító 6,5-esre értékelte De Santis teljesítményét, hogy a spori a Fiorentinának nem adott meg egy érvényes gólt.)
Bűnszervezet, érted. Bűnszervezet a fociban, egyetlen, Juve javára elcsalt meccs nélkül – ugyanis azt már korábban, a 2006-os eljárásban megállapította a FIGC, hogy a mérkőzések eredményét nem befolyásolták, sőt, a bíróküldés is szabályos volt. Nem látjuk azt a hatalmas, mindent behálózó szervezetet, ami megmérgezte a calciót. Moggi kommunikált a bíróküldésért felelős hivatalnokkal, Bergamóval? Igen – viszont ilyen alapon a fél Serie A-t ki kellett volna csapni a szériedzsébe. Fun fact: Moratti egy bírósági meghallgatáson, ahová tanúként idézték be (Facchetti fia ugyanis beperelte Moggit kegyeletsértésért), Facchetti védelmében elmondta, hogy meccsek előtt és után is bevett szokás volt kommunikálni a bírókkal. Biztos ezt csak a Moggi-maffián keresztül lehetett megtenni… :DDD
Roppant kíváncsiak vagyunk az ítélet indoklására.
Nonszensz eljárás
Elsősorban Dincsi rengeteget írt az elmúlt 9 évben a calciopoliról; ezeket az írásokat itt, itt, és itt (hopp, a taccsra még nem is írt a témáról a nyírségi zugügyvéd, MEG-KOR-BÁ-CSOL-NI!!4!) találjátok. Dina – azaz akkoriban még Dino – több szemszögből felhívta a figyelmet arra, hogyan titkoltak el bizonyítékokat, hogyan gyűjtötték a 2006-os kizárás alapjául szolgáló beszélgetéseket, milyen (gyakorlatilag egytől-egyig az izéhez köthető) senkiháziak kerültek kulcspozíciókba az eljárás során. Nem mennénk bele a legapróbb részletekbe, redundáns infók szajkózásába, viszont figyelmetekbe ajánlanánk egy utolsó szóig érdekes posztot. Bár angol nyelven íródott, ráadásul egy milanista költötte, érdemes időt fordítani rá, ugyanis kiváló gondolatokat tartalmaz. Elég legyen annyi, hogy ez az írás is rámutat arra, ahogy 2006-ban a Juventus ellen pár hét alatt találtak annyi szilárd, megdönthetetlen bizonyítékot, hogy kicsapták a klubot a retkes picsába. Persze a hatékony eljáráshoz szükség volt egy Morattihoz közel álló vállalkozóra, aki a lehallgatásokat intézte, és egy Morattihoz közel álló szövetségi funkcionáriusra, aki a verdiktet hányta össze, de akkor is, le a kalappal, a 2006-os bohózat egy tökéletes blitzkrieg volt, kezdve az időzítéstől az összecsalt bizonyítékokon át a klub sarokba szorításáig – mindez pár hónap alatt. A bűnvádi (polgári) eljárás meg ugye 9 évig húzódott, és a 37 vádlott nagyját felmentették. 2006-ban a FIGC a Juventusnak nem hagyott választást: vagy elfogadta az akkori, sebtiben kinevezett, puhapöcsű klubvezetés a kizárást, vagy polgári perre vitte volna az ügyet, ezzel ellehetetlenítve nemcsak a bajnokság őszi indítását, hanem a FIFA akkori nyomása miatt az olasz válogatott VB-indulását is. (A sporteljárást követő polgári eljárásban egyébként a klubot – ahogy korábban említettük – felmentették.) A fent idézett poszt milanista szerzője is elismeri, hogy világra szóló igazságtalanság volt az egész 2006-os bohózat. Ne feledd, miért gyűlölöd az izét.
Hogyan tovább?
Azt tudjuk, hogy Agnelli más ívású, mint a 2006-11. közötti sötét korért felelős Blancék. Ma már a Juventus nem hajlik meg a FIGC előtt, nincsenek tabuk a klub részéről (lásd még bajnoki címek ünneplése, a stadion kitapétázása a 30-31-32-es, jövőre 33-as számokkal). A mostani vezetés több fronton is ügyvédek hadát foglalkoztatja, és a kedd hajnalban kijött ítélet később nyilvánosságra kerülő indoklását bizonyára megpróbálja a klub javára fordítani. A klub 443 millió eurós kártérítési igénye csak elsőre tűnik túlzónak: Tyler korábbi posztjában már szerepelt az alábbi ábra, amelyről leolvasható, hogy ha a Juve nagyjából tartotta volna a nemzetközi élmezőny tempóját, évi 30-40%-kal több bevételt érhetett volna el az elmúlt 8 szezon alatt.
Persze a kártérítés mellé járó elégtétel nem csak a kieső bevételekre, hanem a klub 2006-ban pettyesre fospermetezett hírnevének tisztára mosására is szolgálna. Ehhez szolgálhat munícióul egy megfelelő tartalmú indoklás. Egy neves olasz oldal szerint tulajdonképp alig maradt valami az eredeti vádból, egy angol nyelvű site szerkesztői jegyzete egyenesen odáig megy, hogy a Juve a keddi ítélet alapján nyugodtan porrá perelheti a szövetséget a 2006-os igazságtalan eljárás miatt, és már kérheti is vissza a két elvett scudettópajzsot. Utóbbi nekünk tökéletes elégtétel lenne, bár ennek esélyeit most még lehetetlen megítélni. (A meccs 90 percig tart, a labda gömbölyű.) Polgári eljárás mellett van még egy jogorvoslati út: a Juve már más, vesztesnek tűnő ügyben is elment a lausanne-i CAS (Nemzetközi Sportdöntőbíróság) elé: a FIFA hiába ítélt Mutu-ügyben a Chelsea javára, a CAS előtt sikerült megfordítani a FIFA által hirdetett, egyébként szintén röhejes ítéletet. Megfelelő munícióval a FIGC ellen sem lenne kevesebb esély.
Találgatás helyett egyelőre inkább maradjunk annyiban, hogy a semmítőszék ítéletei az ellentmondások ellenére némi bizakodásra is okod adnak. Három hónap múlva, az indoklások megismerése után visszatérünk a témára. Addig is örvendezzünk az izé bajnoki szereplésének: 2015-ben a megerősített kerettel sikerült feljönniük a 12. pozícióból a 9. helyre, 18-ról csak 30-ra nőtt a hátrányuk a Juventusszal szemben, és még a végén a Platini-féle MAFFIA is lerántja őket az FFP nevű gumiszabály megsértése miatt. Moggival, 2006-ban csak 15 pontot vertünk rájuk, most a bajnokság derekánál tartunk ennek duplájánál. Ha más nem, az idő igazságot szolgáltat. De sajnos – ahogy Dina írta a listán – ezt a szart azért nehéz lesz levakarni a klubról.
(Az írásért a megjelölt források mellett köszönet illeti virracocha néven fórumozó testvérünket, aki értékes hozzászólásokkal segítette a téma teljesebb megértését.)