Egy dologban biztosak vagyunk: ma reggel mindenki fülig érő szájjal, és meredező cerkával ébredt. Ugye? UGYE??

Annyi hőse volt a Dormánd elleni BL-nyolcaddöntő visszavágójának, hogy tulajdonképpen akár az egész csapatot felsorolhatnánk – kivéve szegény Buffont, aki akár seggrepacsizhatott is volna a kapuja mögötti Gelbe Wande tagjaival, annyira nem volt dolga.

Előre szólok, furcsa lesz, de meg tudom magyarázni, miért nem a Pirlót végleg nyugdíjazó Marchi, vagy a bombasztikusan nagyot futballozó, a Dormándot szinte egymaga kiejtő Károly volt a BL-nyolcaddöntő legjobbja. Hanem Allegri.

Már a Roma elleni meccs után is pajzsra emeltem, amiért nem csak simán elhagyta a 3-5-2-t, hanem megtartotta B tervnek a default formációvá előlépő 4-3-2-1 mellé. Ez az olyan esetekben jön nagyon jól, amikor a gyakorlatilag cseresor nélküli Juventusnak cserélnie kellene. Mert ugyebár azt nem tud. Tegnap a lesántikáló Pogba helyére jöhetett volna Sturaro, aki rutintalan és sérült (és be sem neveztük a meccsre), vagy Padcinho, aki rutinos, de egy dormándi BL-meccs meghaladja a képességeit (ott van még Asamoah, akit reszketve várunk, hogy felépüljön, de ő a BL-listán sincs). De mivel posztra cserélni nem tudunk, Allegri gondolkodás nélkül formációt váltott, jött Barza, Evra és Lichti pedig már hasítottak is előrébb egy sorral.

Ez a váltás persze annak köszönhetően tudott működni, hogy az egész csapat nagyon koncentrált, fegyelmezett és eltökélt volt – nem kevésbé, mint Conte alatt. Lehet, hogy a Gróf úr alatt 20 ponttal vezetnénk a bajnokságot, de Allegri kétségkívül sokoldalúbbá, EU-kompatibilisebbé és kiismerhetetlenebbé tette a Juventust. És ez a továbbjutás most ennek volt köszönhető.

Meg persze annak, hogy bár Allegri vékonyabb kerettel dolgozik, mint Conte (lásd feljebb a középpályás variációs lehetőségeket), a játékosok a tavasz közepén sem tűntek kifacsartnak. Sőt, mondhatjuk, ledaráltuk a Dormándot, mint a büdös szart. Összegezve: egy unalomig kiismert felállás helyett két, bármikor előkapható és eredményesen alkalmazható formáció, valamint a rutinból lebombázott Serie A mellé roppant eredményes európai portya. Darti tegnap azt mondta, ha valahogy megfordítjuk a kupaelődöntőt, ír egy „Allegri maradj!” posztot. Reszkető farpofával várjuk.

Beszéljünk akkor egy kicsit a csapatról

Lichti a szokásos munkamorállal vetette magát a dormándi balszél felaprításába, Bonucci (4 szerelés, 7 felszabadítás) és Chiello (5 + 6) végig magabiztosan romboltak, gyakorlatilag nekik köszönhető, hogy helyzetig sem jutottak a hazaiak. Ezúttal Evra is rendben volt, még egy gólpassz is kijött belőle, bár a Tevez elé pöckölt labdából csak egy valaki tudott gólpasszt varázsolni: maga a csodálatos Károly, aki egy lépés után bebaszta, mint a szart.

Mindenki nyugodjon le a picsába

Allegri terve tökéletesen működött, és bár tény, hogy ez a Dormánd azért nem egy európai elitklub, az otthonában ilyen simán nyerni akkor is hatalmas fegyvertény (a Monaco sem elitklub, mégis gerincre vágta az Arsenalt ugyebár). Ha lenne jó magyar fordítás arra, hogy „soak up the pressure”, akkor azt írnám, így csak annyit mondok, a középpályánk olyan stabilan zárt, hogy Chiellóéknak csak a lecsorgókat kellett a dormándi éjszakába püfölniük, meg néhány kóbor beadást kellett kifejelniük.

Ebben nyilvánvaló szerepe volt a fantasztikus munkát végző Teveznek, és a szintén sokat dolgozó Pereyra-Morata kettősnek, de nem kérdés, hogy a vezér Claudio Marchisio volt. Az ábrándos tekintetű local herónak nem kevesebb, mint 10 (azaz tíz!) megelőző szerelése volt tegnap, úgy gyűjtötte a labdákat a Juve térfelének közepén, ahogy dévaj ifjúkorában S4tchy a trófeákat. Tény, soha nem lesznek olyan tért ölelő, precíz labdái, mint Pirlónak, viszont amit védekezésben és jelenlétben hozzátesz a csapat játékához, az sokkal többet ér. Tudom, már írtam, de itt van újra: tegnap végleg nyugdíjazta Pirlót.

Vidal valahogy egy év leforgása alatt a világ legjobb középpályásából egy Sissokóvá küzdötte le magát: iszonyatos mennyiségű labdát szerez, de a passzjátéka annyira visszaesett, hogy támadásban már szinte semmi haszna nincs. Hogy tegnap megúszta sárga nélkül, az kész csoda, de ez legyen a bíró baja, mi inkább örvendezzünk, hogy újra remekül játszott.

Pogba sajnos nem tudta megmutatni, miért van a nyakán akkora árcetli (sírt a kispadon szegény kis tündérpofa), de a lecserélése arra feltétlenül jó volt, hogy kiderült, Európában is működik mindkét játékrendszerünk. Az első vizsgálatok alapján várhatóan egy hónapot hagy ki, azaz nem játszik a BL-negyeddöntőben. De azért ér reménykedni.

Mi ez a Dormánd?

Nehéz megmondani, hogy mi voltunk ekkora császárok, vagy a Dormánd volt ennyire kutyaütő. Bár ez most nem sokat számít, hogy kicsit túlizgultuk a meccset, hiszen ellenfelünk egy Chiellini-elcsúszást leszámítva 180 perc alatt egyetlen árva helyzetet sem tudott kialakítani ellenünk, így tulajdonképpen tükörsimán rámoltuk ki őket a BL-ből.

Oké, hogy lerabolta őket a helyi földesúr, meg sérültjeik is voltak, de ne feledjük, a Juventus is két kezdő középpályása nélkül játszott, és olyan vékony a kerete, hogy kénytelen volt összesen három formációt felvillantani a két meccs alatt (az első meccsen Pirlo sérülése kavart be, akkor lépett vissza Vidal, és jött be Pereyra a 4-3-2-1-be).

Hogy örül a kis cukifej

Úgyhogy én azt mondom, lehet, hogy túlértékeltük a Dormándot, de sokkal jobb így, mint ahogy az Arsenal járt egy előre lebecsült ellenféllel szemben.

Erősorrend

Pénteken sorsolnak, szerintem a helyzet a következő: a Bayern és a Barcelona ellen nagyjából 10-15 százalék esélyünk van, őket jó lenne elkerülni. A Real és a PSG ellen 25-30, de őket sem lenne jó kicsípni, mert sajnos nem holnap kell játszani velük. Az Atlético Madrid elleni párharcot én 50-50-re adom Pogbával, nélküle 60-40 oda. A Portót nem láttam annyiszor, hogy meg tudjam ítélni a valós játékerejüket, de ellenük azért mi lennénk az esélyesek (60-40), a Monacót meg lebombáznánk a vérbe (70-30 ide).

Leszögezném akkor még egyszer: gyakorlatilag bajnokok vagyunk otthon, és bejutottunk Európa legjobb 8 csapata közé úgy, hogy vékony a keretünk, új edző irányítja a csapatot, és tele vagyunk sérültekkel. És még elérhető a kupadöntő is, bár ahhoz véreset kell fosni Firenzében.

Hamarosan felkérem az Orákulumot, hogy jósoljon nekünk