Egyetlen alkalmat nem hagynánk ki a pasizásra közösségi hálónk terebélyesítésére: a holnapi Benfica-Juve előtt feltett szándékunk volt, hogy keresünk valakit, aki bemutatja nekünk az ellenfelet. Szerencsénkre a lehető legautentikusabb forrás jött velünk szembe: Toszi barátunk, aki a korábbi csecse Benfica blogot átvitte a kiváló össznépi Puretugal blog alá. Így sikerült, hogy mi Toszit, ő pedig minket kérdezett, melynek eredménye két bejegyzés: az ő válaszait nálunk, a mieinket hamarosan odaát olvashatjátok. Bemutatjuk tehát a Benficát egy hazai fanatikus szemén keresztül.

– Mit kell tudnunk a mai Benfica stílusáról?
Keményen, de mégis abszolút szimpatikus módon szedünk szét mindenkit, aki az utunkba kerül. Na de a viccet félretéve, tavaly még egy abszolút támadószellemű, látványos focit játszó csapat voltunk, de erre gyakran rá is fáztunk, mert annyiszor kitámadtak a srácok, hogy jól ütemezett kontrákkal gyakran bevették a kapunkat még a jóval gyengébb ellenfelek is. Idén már egy jóval visszafogottabb stílust képviselünk. Tartjuk a labdát, kivárásra játszunk, az eredményt pedig meg tudjuk tartani.

– Kitől, mitől tartsunk leginkább?
Ha ezt tavaly kérdezitek, akkor Cardozót emeltem volna ki, de idén igazi csapatmunka folyik. Nem nagyon tudok kiemelni egy embert, de többet viszont már igen. Rodrigo, Enzo Pérez, Gaitán, Markovic, Luisao, Garay, Siqueira és Maxi Pereira – ők mind nagyon jól teljesítették idén a feladatukat és jelenleg is jó formában vannak. Inkább a Da Luz-t és a hangulatát mondanám most, amitől tarthattok majd. Idén otthon még nem szenvedtünk vereséget és döntetlent is csupán négy alkalommal játszottunk.

– Mi a Benfica gyengéje?
Na itt megint bajban vagyok, mert nem tudok kiemelni egyértelmű gyenge pontot/pontokat a felállásunkat illetően. Talán az lehet majd a gyengénk, hogy vasárnap lettünk bajnokok, így mindenki alaposan kiörömködte magát, ami egyfajta tudatalatti elégedettségérzetet tárolhat el a játékosokban, holott még nem kéne, mert az Európa-ligát is meg szándékozzuk nyerni.

– Úgy tudjuk, a sérült Salvio fontos eleme volt a csapatjátéknak. Hogyan pótoljátok?
Salvio idén nagyon szerencsétlen a sérülések terén. Még augusztusban lesérült és csak februárban térhetett vissza. Visszatérése után igencsak jól tolta, ez igaz, de nem aggódok a pótlása miatt. Gaitán és Markovic is jó formában vannak, aztán vész esetén ott van még Sulejmani is.

– Hogyan élted meg a tavalyi EL-döntőt? Mit tanulhatott abból a meccsből a csapatod?
Borzasztó volt, de nem csak az EL-döntő, hanem az utolsó hét úgy egészben, amikor mindent elvesztettünk. Az EL-döntőn végig csápoltam, mert jobbak voltunk. Éreztem, hogy ez most meglehet, de ahogy közeledtünk a hosszabbítás felé, már szinte sejteni lehetett, hogy ebből nem fogunk jól kijönni. Kényszercserék, fáradt játékosok, aztán az utolsó percben pedig jött Ivanovic gólja. A kommentátor persze azonnal elővette a Guttmann-átkot, én pedig a lefújást követően azonnal kikapcsoltam a tévét és egy ideig meg sem tudtam szólalni, csak bámultam magam elé. Az akkori barátnőm is velem nézte a meccset, de a végén hozzám sem szólt, mert érezte, hogy nem lenne jó ötlet. Aztán kinéztem az ablakon, az ég hét napig sötétbe borult, a fellegekből békák kezdtek potyogni, a patakok és a folyók pedig vérré változtak. Hát nem volt egy jó hét, elhihetitek. Abból a meccsből és egyáltalán a szezonhajrából Jesus tanult a legtöbbet, de legfőképp azt, hogy folyamatosan rotálni kell a csapatot, nem pedig egyfolytában ugyanazokat a játékosokat erőltetni meccsről meccsre.

– Szereted a pénzt? Ugye iPhone-od van?
Én egy nagyon kétszínű ember vagyok. A környezetem számára előszeretettel mutatom ki, hogy mennyire megvetem a pénzt és a vagyont. Gyakran hangoztatom, hogy milyen elcseszett egy anyagias világban élünk, közben meg imádom a suskát. Néha, amikor senki nem lát jó mélyen beleszagolok a pénztárcámba, ez ad energiát a hátralévő napra. Vizet prédikálok, de bort iszom – ez vagyok dióhéjban. Ja, és nincs iPhone-om, mert szeretek különcködni. (Ennél a válasznál tettünk le a kölcsönös beleegyezésen alapuló szexről, és toltuk el a tervünket egy nyers erőszakon alapuló taktikára – s.)

– Ki az eseted a Benficából?
Ez egy jó kérdés. Az biztos, hogy ha kizárásos alapon mennénk, akkor Luisaót tenném ki elsőnek, tehát ő nagyon nem, de igazából nem is tudom. Mondjuk néha szoktam fantáziálgatni egy tengerpartról, ahol én vagyok, André Gomes, naplemente, két pohár bor, meg egy bazi nagy dildo, de semmi buzulás.

– Mikor láttad utoljára játszani a Juventust? Mit gondolsz a holnapi ellenfélről?
Utoljára azt a meccset láttam, ahol megvertétek a Fiorentinát 1-0-ra. Az nem volt olyan rég, talán egy hónapja lehetett. Azelőtt viszont nagyon régen. Én személy szerint azt gondolom, hogy nem annyira erős ez a Juventus, mint az idei eredményei mutatják, mondom ezt úgy, hogy nem nézek Juve meccseket. Téveztől mindenesetre tartok és Pirlo szabadrúgásaitól is, annak viszont örülök, hogy nem a döntőben kell veletek meccselni, ahol a hazi pálya előnye egyértelmű esélyesként hozna ki titeket.

– Mit vársz a párharctól?
Elnézve a két csapat eredményeit, azt mondom, hogy nem fognak röpködni a gólok. Otthon biztosan betalálunk majd, és azon leszünk, hogy tartsuk az eredményt, de ez most nem lesz egyszerű. Ha sikerül nyernünk és megússzuk kapott gól nélkül, akkor mi fogunk továbbmenni.

Köszönjük Toszinak a válaszokat, egy kalappal nekik a bajnokság hátralévő részére!