2012. őszén bajnoki meccsen fogadtuk a Romát. Habkönnyű gálameccsen 4:1-re picsáztuk el a vendégeket, csak a gólkülönbség volt kérdéses. Könnyedén szaladtunk át a vendégcsapat védelmén, és ha nincs az olaszos „földön fekvő ellenfélbe nem rúgunk bele” mentalitás, akár kétszer ennyi gólt is szerezhettünk volna.
2013. őszén bajnoki meccsen fogadtuk a Laziót. Habkönnyű gálameccsen 4:1-re pics… Lásd fentebb.
2013. telén a „visszavágóra” Rómába látogattunk az akkora a 9. helyre visszacsúszó AS Romához. Az őszi meccs edzőjét az ellenféltől addigra kipaterolták, a helyét egy, a védekezéssel sokkal komolyabban foglalkozó szakember vette át. Az előjelek kedvezőek voltak, a Juve jó formában érkezett a találkozóra, a bukik szerint egyértelmű esélyesek voltunk. Kikaptunk 1:0-ra, nehezen magyarázható játékkal.
2014. telén a „visszavágóra” Rómába látogatunk a 9. helyen poshadó Lazióhoz. Az őszi meccs edzőjét a bilikékek külső körletre pakolták, a helyén most egy, a védekezésre komoly hangsúlyt fektető öreg róka ült. Nehezen magyarázható játékkal 1:0-ra kikapunk?
Benne van a pakliban, bár mocskosul meglepődnénk. A hétközi kupa-szopi után (sőt, már a kezdő kihirdetésekor) egyértelművé vált, hogy idén ismét elsősorban a bajnokságra fogunk ráfeküdni. 20-ból két alkalommal veszítettünk pontot, minden idők egyik legcombosabb bajnoki szezonját futjuk. Viszont tudunk mocsok szarul játszani, és ez általában elsősorban nem az ellenfélen, hanem a hozzáállásunkon múlik.
Túl sok csapat eddig nem tudta elrontani a Juve játékát, viszont a Lazio borítékolhatóan erre készül. Ha meg kellene tippelni, milyen lesz a játék képe, azt mondanám, valami hasonló, mint Parmában: nyomorultul nézhetetlen szarpasszírozásra készüljünk. Reja első dolga az volt, hogy megszervezze a védekezést. Érdekes módon a felállást nem stabilizálta (a vele lejátszott 3 bajnokin 3 különféle formációt használt), a statisztikákon is nehezen érhető tetten a fegyelmezettség, mindenesetre kompaktabb, figyelmesebb, agresszívebb a csapata, mint Petkovicsé volt. Az eredményeken mindez meg is látszik: 3 bajnokin 7 pont, továbbjutás a kupában, és ami a legfontosabb: van tartásuk. Udinében kétszer is hátrányból álltak fel, 3 gólt rúgtak emberhátrányban, a győztes gólt az utolsó pillanatban gyötörték be.
A vendéglátók kicsit foghíjasok lesznek: a kezdőközeli játékosok közül Radu és Ederson sérülés, Onazi és Lulics eltiltás miatt maradnak ki. Mauri visszatéréséről bő egy héttel maradunk le. Nálunk Chiellini a könyöke (és az emiatt kapott sárgák), Vucsinics a körülötte lévő cirkusz miatt nem utazott a kerettel. A lapokra Tevez és Vidal figyeljen: bármelyik besárgul, kihagyja a jövő heti Derby d’Italiát. Chiello helyén a római kupameccsbe jól beszálló Ogbonna játszik majd. Még a végén kiderül, ennek az évnek Pirlo az igazi vesztese: Szundi nem pihentetés, hanem egyszerűen taktikai megfontolás miatt marad ki a csapatból. Ha Pogba helyén nem is kerülhet már vissza a kezdőbe Marchisio, lehet, hogy a sebessége és a nagyobb futómennyisége oltárán Conte feláldozza Pirlo lényegesen jobb passzjátékát.
Nem is olyan rég láttunk Lazio ellen az utolsó pillanatban benyomott győztes találatot, a Juve is többször állt fel hátrányból idén, nem kell hasra esni a mai ellen idei formájától. Mindössze azt tartsuk szem előtt, hogy ez már nem az a csapat, amelyiknek nem tudunk négynél kevesebbet rúgni. Az elbizakodottság a sárgadinnye édeskés illatát árasztó csalfa kígyója lehet megint a legnagyobb ellenségünk. Ránézünk az elmúlt 4 Lazio-Juve eredményére, és mit látunk? 4 meccs, 4 győzelem, kapott gól nélkül. Utoljára több mint 5 éve, 2009-ben kaptunk ott bajnoki gólt, azt a várhatóan ma is játszó Ledesma szerezte. A bukik között találunk olyat, aki több mint hatszoros pénzt fizet a hazaira. A parmai látogatás óta nem játszottunk gyenge bajnokit, és utoljára a Bolognának hozott a mikulás egy hármasnál kisebb csomagot. Minden mellettünk szól. Pont, ahogy tavaly, a másik római társaság ellen. Szóval csak ésszel.