Bölcsesség vs beszariság

Tudjátok, van az a hülye vicc, hogy mit mond az optimista, ha leesik a toronyház tetejéről, és az a poén, hogy “eddig jó… eddig jó…”, ami rettenetesen béna poén, de ebben a Hallegri-éra skizofréniájában talán még aktuális is lehetne. Majd pár hónap múlva kiderül, mennyire. Egyelőre viszont tökéletes az illúzió: a tavalyi csapatunk játszik, ugyanazzal a kora őszi lendületes karakterrel, amit tavaly ősszel is láthattunk az első pár körben, és amiből már semmi nem maradt a firenzei lángosig. Marotta biztos lefénymásolta Conte jegyzeteit, a klub conteszintetizátort épített Hallegri torkába, Tevez beveri az első helyzetét, Marchisio újra protagonista, és már idézzük is a Bohém Rapszódiát: is this the real life, is this just fantasy? Egyébként a modorosság csúcsa magyarra fordítani a dalcímeket.

udine1

Szóval láttunk két meccset, egyet Csiévóban, egyet meg Juventusban, a _szomszédvár, a _kiszebrák ellenében, és mintha mi sem történt volna, kábé ugyanaz a csapat. Nem elsősorban az állományra gondolunk, nem is a felállásra, inkább a taktikára: ugyanúgy magasra tolt védelmi vonallal, ugyanúgy labdabirtoklásra építve, ugyanúgy elsősorban a jobb oldali szárnyvédőt az ellen védősora mögé küldve, ugyanúgy agresszív középpályás védekezéssel játszunk, mint Conte alatt, azóta, hogy kitalálta ezt a _fostalicska, _dögunalom 3-5-2-t. Ezúttal még a belső középpályás csere is ugyanúgy Padoin volt, mint tavaly, szóval a csávó vagy tud valami olyat futballiparosként, amit mi nem látunk benne, vagy Hallegrivel is hamar szoros viszonyt alakított ki (Conte is biztos csipázta a feszes testét, más indoka nincs a játékperceinek), vagy Hallegri akkora troll, hogy Conténak még a cseréit is kopírozza, és közben remekül szórakozik.

udine2

Hallegri egyszerre került könnyű és rettentő nehéz helyzetbe. Megkapta ugyanis a liga legerősebb keretét, megkapta mellé a verhetetlenséget garantáló, agyig tömött stadiont, és azt a keretbe kódolt taktikát, amivel bő 2,5 szezon óta csak nyerni lehet. Nagyanyám is meg tudná csinálni, hogy közli a srácokkal, hogy ugyanúgy játszunk, mint eddig! Ezzel együtt megkapta a szurkolói elvárásokat és indokolt zsigeri ellenszenvet, amivel a nyakában előbb-utóbb garantált a bukta. A tavalyi taktikához való ragaszkodást is legalább kétféle értékeléssel lehet illetni: vagy bölcs, vagy beszari az edző. Hallegri nyilván beszari, úgyhogy nyilván takarodjon.

Egyelőre tehát semmi, tényleg semmi nem derült ki a csapatról. Az, hogy képesek a játékosok végrehajtani az évek óta kidolgozott mozgásokat, nem újdonság. Ez még Conte csapata, amit alapvetően nem bánunk. Viszont még a helyzetkihasználás is maradt a tavaly őszi: nagyságrendileg 4-5000 lövés kell egy gólhoz. Az első két fordulóban 39 löketből mindössze tízszer találtuk el a kaput, ebből született a 3 gól. Hasonló mutatók mellett ikszeltünk tavaly ősszel Norvégiában.

udine4

A kulcsemberek sérülésének, eltiltásának semmiképp nem örülünk, viszont így legalább látjuk, mire képesek az új fiúkák. Pereyra az első félidőben a tavalyi pajtások mellett kissé zavarban volt: könnyen szerelték, pontatlanul játszott, nem ültek a passzok. A második félidőre Evrához hasonlóan összekapta magát, és bár látszik, hogy védekezésben köze nincs Vidalhoz (mondjuk ez a világ kb. összes középpályásáról elmondható), előre kifejezetten hasznos, hajtós, ügyes kölyök. Morata autóskártyában két skillt feltétlen fel tud mutatni: gyors, pengés. Amikor a végén lefordult a bekkről, már nyúltam is az öklözőzsírért. A régi arcok közül Obamát kell első körben dicsérni, a tavalyi, jellemzően bizonytalan műsorok után tegnapelőtt hiba nélkül játszott. Nándiról az első edzőmeccs óta tudjuk, hogy sokkal több egy lóbaszó bólyánál, akit csak úgy lehet bevonni a játékba, ha pofán lőjük a pettyessel: szombaton különösen jól passzolt, ha pontosabban céloznak a többiek, akár három assziszttal zárhatta volna az első félidőt. Összesen 5 (!!!) kulcspasszal zárt, Pirlo is impressed. Végül Marcsit is fényezzük kicsit: a nyitókörben állítólag foscsi volt, most viszont Tevezzel együtt húzta a csapatot, bevert egy nem kis gólt, és végre a mezőnymunkája sem abból állt, hogy a hozzá legközelebb állóra hárította a felelősséget egy alibi passzal.

Conte szelleme viszi még ezt a gépet. Hallegri egyelőre hatékonyan halogatja az elkerülhetetlent: tudja, hogy akkor vizsgázik először, amikor bajba kerülünk.