A múlt heti vereségünk érthető módon letargiát váltott ki a szurkolókból, míg a Napolinál már úgy ünnepeltek, mintha meg is nyerték volna a bajnokságot. Négy meccset kell megnyernünk, hogy ne így legyen – ma jön az első.

A keretben Buffonon és Marchisión kívül nincs senki, aki személyesen is átélte volna a 2006-os eseményeket, így a játékosok számára valószínűleg nincs meg az a motiváció, ami a szurkolók jelentés részében viszont nagyon is. Nagyon eredeti gondolatot nehéz most mondani; utolsó erőtartalékok, a rangadó kiszámíthatatlansága, a bénázás utáni javítás szükségessége, írjunk történelmet stb. – mind igaz. Semmilyen alibit nem lehet elfogadni, ha ma is a múlt heti lélektelen játékot kapjuk.

Allegri állítólag kicsit megkeveri a kártyákat, és Cuadradót teszi a jobbhátvéd pozíciójába, középen lehetőséget kap Rugani, míg a támadók közül kimarad Dybala. Cuadrado jobbhátvédkedésére egy-egy meccsen belül már volt példa, és azt sem feledjük, hogy a kolumbiai jobbhátvédként kezdte az olaszországi pályafutását. Szóval akár be is jöhet a dolog, és ha a védekezésben nem lesz gond, akkor jól jön majd, hogy Cuadrado támadásban simán jobb, mint De Sciglio, vagy Lichtsteiner. Lichti 70% alatti passzpontosságának például nagy része volt abban, hogy nem tudtuk kihozni a saját térfelünkről a múlt héten. Nyilván ma is arra készülhetünk, hogy az ellenfél igyekszik letámadni már a tizenhatosunknál. Ugyanakkor a Real elleni hazai meccsen láthattuk, hogy Douglas Costa nem egy életbiztosítás, amikor arról van szó, hogy vissza kell zárni.

Dybala kihagyása szintén érdekes dolog. amikor Allegrit arról kérdezték, hogy játszik-e majd az argentin, akkor azt mondta, hogy 14-en játszanak majd ma – ezzel szerintem arra utalt, hogy Dybala csereként léphet pályára. Amire egyrészt indok lehet az elmúlt hetek játéka, különösen a múlt heti gyenge játéka. Ugyanakkor én nem csak Dybalát kárhoztatnám: Allegri szerintem nem tud vele mit kezdeni. Dybalának csatárként, a kapuhoz közel kellene játszania, ehhez képest a Napoli ellen gyakorlatilag védekező középpályás pozícióban tudott csak labdához jutni. Sokszor leírtuk már, hogy neki sem a gyorsasága, sem a ball controllja, sem az ereje nincs meg ahhoz, hogy a középpályáról, vagy a szélről indulva kiegyensúlyozottan játsszon. Neki Higuain helyén kellene játszania, meggyőződésem, hogy hatékonyabb lenne, mint a Malac.

Dybala labdaérintései a Napoli ellen

Végezetül Rugani: kicsit féltem őt. Persze lehet mondani, hogy most éljen a lehetőséggel, de attól tartok, hogy egy esetleges rossz eredménynél őt veszik elő sokan. Rugani helyzete régóta kérdéses a keretben, Allegri láthatóan nem bízik benne, így sem a megfelelő tapasztalatot, sem az önbizalmat nem szedhette még magára. Benitóval ellentétben én bízom benne, és nem érzem igazságosnak a cseszegetését. Némi meglepetésre kimarad Benatia, aki ugyan a mezőnyben mostanában is jó volt, de úgy tűnik, hogy a 90. perc után kikapcsol – és ez kétszer is sokba került a csapatnak. Mindenesetre akárki játszik majd a védelem közepén, Icardi ellen nem lesz könnyű dolga.

Játszik Mandzukic is, aki egyrészt megnyerhette volna a két csapat között játszott torinói meccset, másrészt pedig úgy tűnik, a nagy téttől nem szarik be.

A héten sokan voltunk olyan hangulatban, hogy lélekben már talán fel is adtuk, mondván meg sem érdemli a Juve a bajnoki címet, innen már behúzza a Nápoly. Jó lenne, ha a nápolyi ünneplés feldühítené a játékosokat – és ez, a madridi dühvel ellentétben látszana is a pályán. Normál esetben ilyenkor bízhatunk a spiritóban, de a szerkesztőségben többen is úgy gondoljuk, hogy ez a mostani keretből sokakban nincs meg. Most aztán nagyon kellene Chiellini, aki az idén már nem játszik.