Dincsi a múltkor rámolvasta, hogy elitista vagyok, de hát ha valaki ennyire szép és ennyire gazdag, akkor ez valahol természetes. Most mégis egyike voltam azoknak, akik a meccs után nyilvánvaló hiányérzettel, de cseppet sem szomorúan álltak fel a kanapéról. A különbség csak az, hogy az enyémet kihalt, illetve veszélyeztetett fajok bőréből cserzették, de mint említettem, én nagyon gazdag vagyok.

Pont ilyen meccs volt

A futballhoz szerencse is kell. Sok minden más is persze, de ha peched van, hiába vagy rendben mindenhol máshol, nem fogsz nyerni. Örömmel jelenthetem, igazából mindent jól csináltunk, leszögezhető, semmi más nem hiányzott a vastagon megérdemelt győzelemhez, mint egy picike kis szerencse.

Néhány hete azt írtam, két éve nem pánikoltam a szar szezonrajt után, mert tudtam, mi a baj, és látszott, hogy idővel megoldódik, most viszont nem látszik pontosan, hogy mi a gond, és ez aggasztó. A megoldáshoz azóta annyival kerültünk közelebb, hogy Allegri egy plusz középpályással próbálja enyhíteni a nyomást a 4-2-3-1-ben egyéni hibákat sorjázó védelmen, és ez működni látszik, hiszen a Barca-Crotone-Napoli-Olympiakosz-Izé menetet kapott gól nélkül hoztuk le. Ugyanakkor nem kell hozzám hasonlóan okosnak (és gazdagnak, mondtam már?) lenni a belátásához, hogy a plusz középpályás mínusz egy támadót jelent, és ez alaposan megkavarja a szűk egy éve alkalmazott formációban remekül teljesítő csatárokat.

Allegrinek az Izé elleni meccs előtt mérlegelnie kellett: marad a 4-2-3-1-nél, és Dybala megtartja a helyét, vagy kihagyja az argentint, aki a 4-3-2-1-ben mostanában elég gyatrán játszott, és vált. Utóbbi mellett döntött, és Matuidi játékát elnézve ez remek döntés volt, csakhogy egyúttal azt is jelentette, hogy Mandzukicnak kezdenie kellett, mert a bal szélre olyan emberre volt szükség, aki besegít Asamoah-nak Candreva megfékezésében, és Douglas Costa nem ilyen. Igen ám, csak Mario játékában az utóbbi bő egy hónapban inkább _a küzdő jelleg dominál, a kapu előtt viszont csak a levegőt rontja. Ezt a kompromisszumot kellett Allegrinek meghoznia cserébe azért, hogy Cuadradóval a másik oldalon labdavesztés után azonnal 4-5-1-re rendeződjön át a csapat, és ezzel kinyírja az Izé amúgy is elég fasztalan próbálkozásait.

Zsebre tette

Allegri jól döntött, az Izé egyszer “találta el a kapunkat” – emlékszünk, egy felpörgő lófasz hullott bele az ásítozó Szczszynsy kezeibe – miközben mi 19-szer vettük célba, és 8-szor találtuk el az övékét. Handanovic védett néhány komolyabbat, eltaláltuk a kapufát is, Mandzukic pedig négy zicceréből kétszer lövésig sem jutott. Pech.

Aki még nálam is okosabb, az S4tchy (a gazdagabb én vagyok), és a listán tett kijelentése, miszerint amilyen jó volt Allegri alapelgondolása, olyan gyengén meccselt hozzá, ékesen bizonyítja ezt. A szemmel láthatóan megbántottan ücsörgő Dybala beállításával felborult az a játékrendszer, amiben a csere előtt már olyan erősen érett a gól, hogy már a rektumuknál érezték a rozmárfasz közeledtét a férgek. Ekkor már az Izé semmit nem akart, csak megúszni kapott gól nélkül, ezért érezte úgy Allegri, hogy beviszi a döntő csapást, de csak azt érte el, hogy nehezebben szereztük vissza a menetrendszerűen elveszített labdákat. Azt már csak én teszem hozzá, hogy simán Bernardeschit vagy Kosztát hoztam volna, és Manzukic helyére.

A krónikához tartozik, hogy a jómájú rendező vissza is játszotta, amint a lecserélt Pjanic és Allegri között szóváltás alakul ki. Egyrészt Pjanic cseréje jogos volt, elfáradt a végére, és bár jók voltak a statisztikái (4 lövés, 3 kulcspassz), azért nézett már ki sokkal jobban, mint szombaton. Másrészt kurvára tele van a tökünk azzal, ahogy a Juventus Zrt alkalmazottai semmibe veszik a vállalati hierarchiát. A Juve egy markánsan tekintélyelvű klub, az utóbbi években is többször bizonyította, hogy nem szarozik sokat a fegyelmi ügyekben, de a játékosok csak nem tanulnak a leckékből. Bonucci lapátra tétele óta Dybalát is elkapta már a jaguárhiszti, Alex Sandro a fostubus formájához mérten meglepően vokális, ha saját sorsáról van szó, most meg Pjanic ugatott be a Misternek.

ehh…

Ez a jelenség könnyen lehet a Juventus öltözőjében beállt személycserék eredménye is. Evra, aki két évvel ezelőtt tört olaszsággal küldte el a kurva anyjukba Pogbáékat, vagy Bonucci, aki a BL-döntő szünetében vert le egy nevelő célzatú taslit Dybalának. Buffon már a villanyoszlopokat is ölelgeti hazafelé, és éppen abban a stádiumában van, hogy mindenkit szeret, így tőle már nehezen várható hangadói szerep, Marchisio a padot koptatja, Chiellini meg nem ilyen típusú csávó. Mandzukic pedig – szerintem – nem tud elég jól olaszul hozzá.

Hozzá kell tennünk, hogy az Izé nagyon jól csinálta, amit csinált, és Nápoly után Torinóból is kapott gól nélkül hordták haza magukat. Skriniar és Miranda ketten 12 felszabadítást mutattak be, és utóbbi leradírozta a pályáról Röfit, aki egy szép cselen kívül megint nem sokat tett a közös erőfeszítésbe. Ez persze nem csak az ő hibája, hiszen az eggyel kevesebb támadó egész más csatárjátékot igényel, mint amiben ő jól érzi magát.

A másik argentin sztárcsatár is hasonlóan járt, Icardi csak pillanatokra tudott kikandikálni a bődületes formába lendült Benatia farzsebéből (összesen 10-szer ért labdába, 3 passzal hozta le a meccset), és ezúttal Chiellini is hibátlan volt. De Sciglio megítélése vegyes a listán, majd írunk róla egy vitaindítót, hátha akad köztetek, aki vitába mer szállni velünk. Asamoah megítélése viszont nem vegyes, mert mindannyian szarnak tartjuk. Amit védekezésben művel az utóbbi időben, az valami botrányos, így hiába veszélyesek az előretörései, összességében mínuszos a jelenléte.

Vegyes

Matuidiról nem esett még szó, pedig kell: az evolúció furcsa tréfájaként nyakig érő lábú franciától egyszerűen képtelenség elvenni a labdát, valahogy a legelveszettebb helyzetekben is csak széthúzza a teleszkópot, és nála marad a zsuga. A három kulcspassz meg akkora extra tőle, amit utoljára Pogbáéktól láttunk ezen a poszton.

Idén még két és fél feladatunk van: a fél a Genoa kipofozása a kupából, a két egész meg a Roma elleni hazai, ahol nem oszthatunk kegyelmet a szombatihoz hasonlóan, és hogy holnap kiszurkoljuk a Liverpoolt BL-nyolcaddöntős ellenfélnek.

Közeleg a karácsony, vegyetek nekünk szép ajándékokat, nagy értékű ingatlanokat, egzotikus nyaralásokat! Nem bánjátok meg!