Kalinixta. Ez azt jelenti görögül, hogy mehettek vissza a balettbe ugrálni.
Csokoládé!
Levertük ezeket tök simán. Nem mintha lett volna sok kérdés, de megnyugtató volt, hogy a hajrában esett kapufán kívül olyan nagyon izgulnunk sem kellett. Simán kézben tartottuk a meccset, ha elöl kicsit jobban koncentrálunk, lehetett volna ennél is meggyőzőbb.
Egy dolgot emelnék ki a meccsről: butális mennyiségű szerelést mutatott be a csapat (nem is emlékszem, hogy lett volna olyan, hogy 24-szer vesszük el a labdát az ellenségtől szabályos körülmények között), és az még oké, hogy ebből a védelmünk hozott kilencet, de attól beszarsz itt helyben, hogy Higuaín egymaga négyszer szerelt! NÉGYszer! !!!444!!!
A kelet-timori stream, amin a meccset néztem, elég sokat csúszott (Nedved a szünetben jelentette be a visszavonulását), és pont a livescore-ra pillantva láttam, hogy gólt szerzett a Juve. Mivel volt néhány percem, megpróbáltam megtippelni, milyen gólt fogunk szerezni, de azt álmomban sem gondoltam, hogy Matuidi Pirlót idéző passzal emeli át a védők mögé bevágtató Alex Sandro elé a labdát. A botrányos formában levő – ráadásul a hírek szerint távozási szándékát kinyilvánító – braziltól sem vártuk, hogy tökéletesen teszi középre a labdát. Oké, azt sejtettük, hogy Cuadrado bebassza az üres kapuba. Bebaszta.
Így esett:
Innentől szerepcsere, és egyre több figyelmet szenteltem a PSG kilátástalan küzdelmének a Bayern otthonában. Annál is inkább, mert nyakunkon a sorsolás, amit a második helyről várunk.
Manchester United, PSG, Besiktas, Manchester City, Tottenham, Liverpool/Sevilla
Ők lehetnek az ellenfeleink (a Barcát és a Romát nem kaphatjuk), illetve roppant halvány esélye van még sincs már a Real Madridnak a Spurs, illetve a Szpartak Moszkvának a Pool kárára odakerülni.
Tegnap a listán szóba került, hogy miközben buzgón imádkozunk a Besiktasért (úgyis a Bayern kapja őket), első körben jó lenne elkerülni a Cityt és a PSG-t. A többi angol tulajdonképpen jöhet, a Unitedban Fellaini haján kívül semmi félelmetes nincs, a Spurs saját magára is kiscsapatként gondol (Allegrinek azért lenne miért bosszút állnia, vehehe), és a Sevillától sem csinálnánk össze magunkat. Persze a legjobb a Liverpoollal lenne játszani, de ennek semmi köze a két csapat játékerejéhez.
Egyébként a második hely értékéről annyit, hogy az elsők ezeket a csapatokat várják: Real Madrid, Bayern München, Juventus, Chelsea, Basel, Porto/Leipzig, Napoli/Sahtar, Sevilla/Pool/Szpartak.
Karácsonykor, amikor már túl leszünk az Izé, illetve a Roma elleni meccseken, inkább adja magát, hogy őszi mérleget vonjunk, mindenesetre megnyugtató, hogy tulajdonképpen izgalommentesen hoztuk a továbbjutást a BL-ben, és a Serie A élén egymásba tapadt hármas egyik tagja vagyunk.
A játékunk a célfutball irányába tolódott, ami a nyáron csatárokra, cselgépekre és művészekre elköltött közepes vagyon fényében meglehetősen furcsa, de lehet, hogy csak átmeneti, míg Allegri megtalálja a helyét mindenkinek. Fontos azt is észben tartanunk, hogy idén minden mezőnyben nehezebb a Juventus dolga, mint tavaly, ráadásul hiányzik a 2016-os csapat két fontos kulcsembere is. A Serie A bitangul néz ki, a Napoli, az Izé, a Roma és a Lazio vélhetően egész évben résztvevője lesz az egymást keresztbe-kasul verdesésnek, a nemzetközi mezőnyben pedig tavalyhoz képest van két erős angol, egy erős Bayern, PSG, Barca és a középmezőny sincs annyira leszakadva.
Szóval Napoli – pipa! BL – pipa!