Jól mondta Allegri: nem nyertünk még semmit. Az utóbbi időszakot látva nyilván már sokan csak a triplázás után nem lennének csalódottak, pedig reálisan nézve a dolgokat még mindig elő kellene rántani a kalapból néhány parádés teljesítményt hozzá.

Ez miafaszom ez?

A bajnokságban minden kérdést lezárhattunk volna, ha Lichti és Pjanic agyára nem ül rá sűrű köd Bergamóban, a 88. percben. Nagy baj persze nincs, a döntetlen Lombardia első számú kék-fekete csapatától nem rossz eredmény (a Roma és a Napoli is kikapott itt). Az már más kérdés, hogy Gasperiniék a csapatra leselkedő összes veszélyt megmutatták kezdve onnan, hogy Piggy eléggé punnyadtnak néz ki, ám még mindig fittebb volt, mint Chiellini, folytatva ott, hogy továbbra is csak öszvérmegoldásokkal lehet belenyúlni a támadósorba (tegnap eléggé bejött a Cuadrado-Dani Alves posztcsere, még ha ehhez be is kellett jönnie Lichtinek), és zárva azzal, hogy nem csekély nyomás ül a csapat vállán.

Önmagában a hatodik scudetto nem hozná lázba az első ötön már kellően bebaszó Drughit, viszont hatot még soha nem nyert senki egymás után. A bajnokságban tehát történelmi esély kínálkozik, a kupában pedig meg lehet ágyazni egy triplázásnak, ami Olaszországban eddig csak egy csapatszerűségnek sikerült. Amihez ugye BL-t is kell nyerni, és az ehhez társuló nyomást csak növeli, hogy lépten-nyomon abba botlik az ember, hogy a Juve a legnagyobb esélyes. Egyébként mi is így gondoljuk. „A labda azonban gömbölyű, és minden mérkőzés addig tart, míg a bíró le nem fújja” – vetette közbe Puhl Sándor.

PUHLPITUS!!

Az sem segít, hogy keddtől kezdve letudunk egy ilyen sorozatot: Monaco, Torino, Monaco, Roma és tervben van, hogy utána egyből kupadöntő a Lazio ellen. Laza három hétbe koncentrálódik a szezon, és annyit biztosan kijelenthetünk, hogy pengének kell lennünk, ha minden fronton nyerni akarunk. Bergamóban elsősorban fejben volt nagyon szétesve a csapat, Chiellini és Khedira például egymásra licitálva szórták a gólpasszokat a komancsok támadóinak, miközben senkitől nem jött extra teljesítmény, ez az Atalanta pedig túl jó csapat ahhoz, hogy mákkal leverjük. „A kulcs tehát a mentális és fizikális frissesség!” – kiáltott fel Tornyi Barnabás.

A Bianconeri listán vannak állandó dolgok. S4tchy hozza a híreket a fórumokról, Darti pénisz-szépségversenyek zsűrielnökeként szerzett tapasztalatairól számol be, Tyli időről-időre a halálát kívánja valakinek. És a Toro elleni meccsek előtt Dr. Dina előjön azzal a sztorival, amikor közvetlenül a derbi után fontos BL-meccset játszottunk, és a városi csicskák agyonrugdostak. Még nem tette, de hát még van egy hét a meccsig. („Sz.L.A.M.B.” – szúrta közbe már a sérülések miatt aggódva Rósa Dénes).

Szögezzük le: ha a támadósorból bárki megsérül, meg vagyunk baszva. Mandzukic és Cuadrado még úgy-ahogy pótolható Alex Sandro és Dani Alves feljebb tolásával, Dybala helyére esetleg előre húzódhat Pjanic, Higuaín helyére pedig középre mehet Mandzukic, de ezekben az az egy közös van, hogy kényszermegoldások. Arról nem is beszélve, hogy a két jelenlegi védő feljebb tolásával kikerülhetetlenül pályára lép a nagy hibákra bármikor képes Asamoah-Lichtsteiner páros, Pjanic nem szeretett a csatár mögött játszani (illetve lehet, hogy szeretett, de jó szar volt). Mandzu középre tolása egyébként egészen megtetszett, amikor leírtam. Ha Higuaín nem találja meg magát sürgősen, megkezdem az aknamunkát Mario centerbe állításáért. „Csak nehogy kanasztát kelljen járni miatta” – szúrta oda egy talpas symphonia füstjéből Komora Imre.

<3

Fogjuk rá, hogy Atalantában csak rápihegtünk az előttünk álló feladatok legfontosabbja, a Monaco elleni elődöntő, ahol máris a legjobbunkat kell nyújtani. Jó lenne több kellemetlen szériát megtörni, Dybala például lőhetne gólt idegenben, Higuaín meg lőhetne gólt, de akad olyan is, amire érdemes vigyázni. Ilyen például, hogy egy gólt sem kaptunk az egyenes kieséses szakaszban, és mi vagyunk az egyetlen veretlen csapat az egész sorozatban. Jobban végiggondolva le is szarhatjuk, mit csinálnak elöl a többiek, ha Chiello becsúsztat egy szögletet a 83. percben.