Ki ne tudná: a Barcelona a BL előző fordulójában történelmi tettet végrehajtva, 4-0-s hátrányból jutott tovább a PSG ellen. A katalánok szurkolóinak ez ad reményt a mai meccs előtt, és persze a mi fejünkben is megfordul, hogy nehogy még egyszer megcsinálják. A remény/félelem mellett azonban szerintem más üzenete is van az előző fordulónak: hálásak lehetünk a párizsiaknak.

Hálásak lehetünk, mert a hülyeségükből tanulhatunk, sőt, tanulnunk kell. Nem tudom, ki hogy van vele, de én az elmúlt 10 évből nem emlékszem, hogy a Barcelonát annyira elverték volna, mint azt a PSG tette az első meccsen. A Bayern annak idején persze kipofozta őket egy 7-0-s összesítéssel, de a játék képét tekintve azok a meccsek nem voltak olyan egyoldalúak, mint az idei PSG-Barcelona. Ehhez képest sikerült kiesnie a franciáknak. De hogyan? Megvan az a videó, amin a meccs előtt a játékosaik (pontosabban Draxler és Matuidi) azon nevetgélnek, hogy simán elfogadnának egy 1-5-öt idegenben? Ki gondolta volna, de még ezen a szinten is van értelme hangoztatni, hogy így nem lehet pályára lépni egy BL visszavágón.

Aztán megvan, hogy a Barcelona úgy nyert 6-1-re, hogy nem is játszottak igazán jól? A PSG eleve feladta a támadások lehetőségét, csak 0-3 után tapostak kicsit bele, meg is rúgták a sorsdöntőnek tűnő gólt, és látszott, hogy a katalánok védelme finoman szólva is sebezhető. Ez pedig arra mutatott rá, hogy a PSG-nek bizony idegenben is győzelemre kellett volna játszania, meglehetett volna a kettős győzelem. De nem tették, sőt, röhejes hibákat követtek el: az első gól kabaréba illett, a második meg egy öngól volt. Szóval van két tanulságunk is: nem szabad csak védekezni, és nem szabad hülyeségeket csinálni hátul. Végig koncentrálni kell, hiszen azt sem feledjük, hogy az előző körben a Barcelona az utolsó percekben csinálta meg a csodát.

Persze a Juve olasz klub, így az első tanulság kapcsán ne számítsunk arra, hogy huszáros rohamokkal nekiesünk a hazaiaknak, de ahogy azt Allegri és több játékos is hangoztatta, gólt kell lőni – és ha lehet, nem is egyet. A védelembeli hülyeségek kapcsán árgus szemünket az ordas hibákra mindig kész Chiellinire, és az idén feltűnően hullámzó teljesítményű Bonuccira vessük. Szerencsére Asamoah nem játszik, így talán nem adunk az ellenfélnek gólpasszt. Szóval a PSG megmutatta, mit nem szabad csinálni – pedig amúgy szerintem a párizsiak most erősebbek, mint a Barcelona. Azaz nem csak a lecke miatt lehetünk hálásak, hanem amiatt is, hogy egy erősebb rivális önmagát tökön szúrva kiejtette magát.

A tanulságok latolgatása mellett elkezdtem azon gondolkodni, ki lehet a kulcsszereplő, de arra jutottam, hogy mindenkinek annak kell lennie. Buffon az odavágón legalább kétszer óriási bravúrral védett, jó lenne, ha ezt folytatná, és továbbra sem kapna gólt Messitől – és persze mástól sem. Alex Sandro hihetetlen jól, koncentráltan játszott a múlt héten, megismételve a Porto elleni hibátlan védőjátékát. Az ő szerepe kulcsfontosságú abban, hogy Messit meg tudjuk állítani. A másik oldalon Dani Alvesnek Neymart kell megállítania. A Barcelona PSG elleni feltámadásának a brazil volt a kulcsembere, míg egy hete alig volt sikeres csele. Pjanicnak és Khedirának a labdatartásban és –kihozatalban kell jobbat nyújtani a múlt hetinél, ezzel tehermentesíteniük a védelmet. Cuadradótól már a múlt héten is fostak a barcások, remélhetőleg most is okuk lesz rá: a katalánok szélső védekezése nem tűnik a legacélosabbnak, Cuadrado betöréseiből van talán a legjobb esélyünk gólveszélyt teremteni. Emellett Pumuklinak és Mandzukicnak rendre vissza kell zárniuk, hogy meglegyen a létszámfölény Messival és Neymarral szemben. Dybala fontosságát a múlt heti két gólja is mutatja, míg Piggy remélhetőleg megtalálja a góllövő cipőjét – de az sem baj, ha csak gólpasszt ad, vagy elviszi az embereket, hogy a többiek szabadabban érhessenek a kapu elé.

Egy dologról még nem volt szó: a várható bíráskodásról. Tegnap a Real meccsén láthattuk, hogy az arrogáns, túlértékelt magyar bíró hogy belenyúlt a meccsbe. Azt is tudjuk, hogy a Barca játékosai hajlamosak a színészkedésre, és hogy egyáltalán nincsenek rosszban a játékvezetőkkel – ezt a PSG elleni visszavágó is megmutatta. Nem lenne meglepő, ha lenne büntető vagy piros lap a meccsen – Chiellinivel vagy Mandzukiccsal a csapatban ez komoly veszély. Fél szemmel a következő körre figyelve az is fontos lenne, hogy ne pontozódjon ki senki – Cuadrado és Mandzukic is veszélyben vannak, nekik pedig nincs helyettesük. Az elődöntőre törlődnek a lapok, így most kell elkerülni a kiállítást. De ne bírózzunk előre, bármennyire is kínálja magát a dolog. 3-0-ás előnyről még egy Kassai Viktorba oltott Moratti sem tudná egymaga kiejteni a Juventust. Amúgy biztos vagyok abban, hogy Allegri minden forgatókönyvre felkészítette a csapatát.

A Barca biztosan támadóan fog fellépni az elejétől fogva, nekünk ki kell húzni az első negyed órát – de ha nem sikerül, akkor sincs katasztrófa, mi nem az a csapat vagyunk, aki olyan könnyen összeomlik. A PSG elleni fordítás komoly lelkierőt ad nekik, ráadásul visszatér Busquets, aki ugyan az idén gyengébb formában játszik a megszokotthoz képest, de minőségi ugrás a labda összeszedésében és elosztásában Mascheranóhoz képest. Allegri jobb edző, mint Luis Enrique, ráadásul utóbbi nyári biztos távozása még ráerősített arra, hogy mintha kicsúszott volna a kezéből a csapat. Viszont a hazaiak támadótriója szerintem még mindig a legjobb a világon, Messi pedig a világ legjobb játékosa. Szóval én nem annyira az ellenfél csapatától, mint inkább a zsenijeiktől tartok.

Utoljára 2004-ben kaptunk ki olyan különbséggel, ami most a kiesésünket jelentené: az volt az emlékezetes négyujjas meccs Rómában. Ráadásul eddig mind a négy idegenbeli meccsünket megnyertük a BL-ben, és az egész sorozatban csak két gólt kaptunk. Szóval az előjelek nem rosszak, de az előzményekre való tekintettel csak óvatos optimizmussal várom a meccset. Mi nem vagyunk a PSG: sokkal fegyelmezetebb csapatunk van. És hogy ne kövessük el Draxlerék hibáját: a cél legalább a döntetlen, míg egy esetleges győzelem világraszóló siker lenne, ami a lehető legjobbat tenne az épülő Juve brandnek.