Bár sokan úgy gondolják, hogy mi mindent tudunk, valójában ez nem teljesen így van: csak majdnem mindent. Most például Pogba eladása kapcsán van pár dolog, amit nem értünk, vagy legalábbis furcsállunk. A hajtás után elmondjuk, mik ezek!

Furcsa például, hogy a Juve vezetői, miután rekordösszegért eladják a csapat egyik legjobbját, semmit nem nyilatkoznak az ügyben. A klub elbúcsúzott egy képpel és egy videó-összeállítással, de sem Marotta, sem Agnelli nem beszélt a transzferről. Pedig mondjuk Pjaca bemutatásakor akár szóba is kerülhetett volna Pogba ügye – de nem került. Persze nem csak azért várnánk a vezetők megszólalását, mert eladtunk valakit, hanem azért is, mert az átigazolás egyes részeit nem értjük.

Nem teljesen tiszta, hogy a 105 milliós vételárból miért 72,6 millió a haszon. Az addig világos, hogy a játékos nevelőegyesületeinek jár a szolidaritási hozzájárulás 2,7 millió, amin a Le Havre, Torcy és a Roissy-en-Brie osztozik. A vételárból lejön Pogba könyvelésben szerepeltetett értéke is, ami 4,7 millió euró volt. Ez eddig összesen 7,4 millió, a vételárból még mindig maradnia kellene 97,6 milliónak. Az első feltételezések szerint a különbözetet jelentő 24 25 milliót Pogba eddigi fizetései teszik ki, de utánanézve az előző évek pénzügyi jelentéseinek, ez nem valószínű, hiszen korábban nem így számolták az átigazolások egyenlegét. Az is felmerült, hogy valamiféle adóról van szó – de az előző évek transzfereinél nem volt ilyen, és arról sincs hír, hogy valamiféle új adót vezettek volna be Olaszországban.

Jut eszembe, van egy olyan pletyka, akarom mondani „lapértesülés” is, miszerint a Juventus 5 milliót fizet az átigazolási összegből Pogbának, hogy házat vegyen Manchesterben. Néha nehéz megkülönböztetni a sportlapokat a Hírcsárdától… Azon csodálkozom, hogy még nincs olyan hír, ami szerint a Juve fizetett a Manchesternek, hogy elvigyék Pogbát.

Egyetlen olyan magyarázatot olvastam eddig, ami pénzügyileg logikusnak tűnik: mégpedig az, hogy a 25 millió euró Pogba ügynökének, Raiolának a jutaléka. Ami – ha igaz persze – újabb kérdéseket vet fel: miért a Juve fizet azért, hogy egy ügynök elviszi azt a játékosát, akit nem is akar eladni? Miért elégedett meg a klub „csak” 72,6 milliós haszonnal, amikor mondjuk egy Stones 55 millióért szerződött a Manchester Citybe? Nem úgy volt, hogy az az átigazolás akadálya, hogy a Juventus nem hajlandó kifizetni Raiola jutalékát? – hápogunk meglepetten.

Aztán az is furcsa, hogy a jelek szerint a Juve többet fizetett Higuainért, mint amit Pogbáért kapott. Higuain 29 éves, pénzt jó eséllyel nem nagyon lát belőle a klub, a reklámértéke elenyésző. Pogba 23 éves, a világ legjobban eladható sportolói közé tartozik, bőven van esélye még jobbá válni. Mivel a klub nem mond semmit, így az a látszat, hogy a Juve jól megszívatta magát – lehet, hogy nem így van, de ezért lenne jó, ha valaki tisztázná a helyzetet. Például hogy úgy érezte a vezetés és Allegri, hogy a BL győzelemhez egy eddigieknél termelékenyebb góllövő kell, míg a középpályát rendben lévőnek látják így is. Én mondjuk azt reméltem, hogy Pogba marad még legalább egy évet, és egy tényleg erős csapattal megyünk neki a Bajnokok Ligájának – vannak olyan hírek, miszerint Marottáék is így gondolkodtak, csak aztán jött a Manchester esztelen(?) ajánlata, és a játékos is menni akart. A Pogbával kapcsolatos reményeknek meg annyi…

Amúgy Higuainról egy dolgot: azért minimum érdekes, amikor a 90 milliós játékos túlsúlyosan érkezik az új klubjához. Persze, ha Maradonáról vagy az igazi Ronaldóról lenne szó, ez lenne a természetes, de Higany azért messze van tőlük. Nem érzi úgy az a játékos, akiért olasz rekordösszeget fizetett az új klubja, hogy felkészülten kellene az új munkahelyén megjelennie? Hogy mondjuk ne kelljen mindjárt mosdatni, hogy „majd formába hozzák”, meg, hogy „neki amúgy sem a robbanékonysága az erőssége”, vagy, „mit számít, hogy a felkészülés alatt hogy néz ki”, meg ilyenek. Szóval ez is furcsa, na.

Nekem az az elv is kicsit nehezen érthető, miszerint „nem adunk el kulcsjátékost, csak, ha kéri”. Mondjuk én nem vezetek klubot, és csak a Football Managerben intéztem eddig átigazolásokat, de ott inkább úgy szoktam csinálni, hogy akkor adok el valakit, amikor én úgy döntök: pl. ha mindenképp kell a pénz, vagy ha valamilyen egyéb okból rákényszerülök. Na jó, ez persze kicsit gyermeteg, az FM egy játék, a Juve meg egy komoly klub. De a lényeg, ahogy Darti is írta, hogy volt már olyan a történelemben, hogy egy játékos távozni akart, de a klub nem adta el. (Az eszébe jutott valakinek, hogy mi történt volna, ha az amúgy nem sok okos dolgot művelő Alessio Secco ugyangy gondolkodik 2006-ban? Valószínűleg nem sokan maradtak volna a keretből, Trezeguet és Camoranesi biztosan távoztak volna.) Persze nem tudjuk, mi zajlott a háttérben, de biztos vagyok abban, hogy Pogba nem durcizott volna be, egyszerűen nem engedheti meg magának azzal az éppen beinduló marketinggépezettel, aminek a középpontjában ő áll. Meg persze a céljai – rengeteg pénz, aranylabda, világuralom, zöld versenybringa – sem jöttek volna össze, ha ő durcásan ül a sarokban, mert nem igazolhatott el.

Ja, amúgy az adidas szerepe is érdekes az egész átigazolásban, nem? Kívülről nézve olyan, mintha a sportszergyártó a MU és Pogba mögött sokadrangú félként kezelné azt a Juventust, aminek amúgy ő a mezszállítója. Külföldi fórumokon felvetik, hogy az adidas volt az egész transzfer egyik fő mozgatója Raiola mellett – ami azért meglehetősen furcsa, és megalázó lenne a Juventus számára, nem? Persze ezek csak pletykák, de az biztos, hogy az adidasnak is óriási publicitást biztosított a nyári átigazolási hercehurca, szóval ők rosszul nem jártak, az biztos. (Légyszi, ne jöjjön senki azzal, hogy „a mezeladások fedezik Pogba értékét”, mert ez óriási baromság, de erről majd egy másik posztban lesz szó.) És azt is megmutatta az adidas magatartása, hogy bőven még hova erősödnie a Juve brandnek.

Nem értjük azt sem, hogy hogyan lehet az, hogy a Juve úgy adta el Pogbát, hogy még nincs meg helyettese. Persze, érkezett Pjanic, aki támadásban jó eséllyel pótolni fogja őt, de egy védekező játékos még kellene, főleg, hogy Marchisióra még hónapokig nem számíthat Allegri, Asamoah az elmúlt két szezonban csak pillanatokra volt egészséges, Khedira pedig egy pillangó szárnycsapásának szelétől megsérülhet. Pereyrától meg Hernanestől meg szabadulna a klub. Persze ettől még lehet, hogy nem akarunk senkit venni, de megint: biztos infónk nincs, csak annyit „tudunk”, amit az átigazolási szakértők éppen kitalálnak, és teleokádják vele a sajtót. Vagy lehet, hogy előbb el kell adnunk valakit, mert nincs pénz erősítésre (micsoda?!), vagy helyet kell csinálni a keretben.

De vissza Pogba eligazolásához: az is furcsa volt, hogy mikor a játékosok lassan a saját szarukat is kiposztolják a Twitterre vagy az Instagramra, csak Khedira, Lemina és Dybala búcsúzott el Pogbától – ráadásul utóbbi üzenete sem volt valami érzelmes, főleg, ha összevetjük azzal, amiket Morata vagy Padoin eligazolásakor írtak a többiek. Persze lehet, hogy ennek semmi jelentősége, mint ahogy annak sem, hogy Buffon azonnal kikövette Pogbát az Instagramon – bár Pepét vagy Moratát például a mai napig követi. Szóval lehet, hogy nem kell ebbe túl sokat belelátni, de az ember óhatatlanul elkezd kombinálni az okokról.

És végül az utolsó furcsaság: Pogba nyilatkozatai. Persze a klubtól és a szurkolóktól búcsúzva megfutotta a szokásos közhelyes tiszteletköröket, de a United tv csatornájának már úgy fogalmazott, hogy olyan érzés visszatérni, mintha vakációról jönne haza. Ez nem a sok kitalált, hamisított nyilatkozat közé tartozik, hanem valóban elhangzott. Hm, vakáció…