Orsato egy fasz. Torino télen a legszebb. Mandzukic egy lusta rohadék. A Fiat 500L egy szar verda. Dina még mindig csodaszép, de a torinói túra hőse Darti. Levertük a Fiorentinát.

Furcsa egy katartikus győzelmet érő gólt szerző csatárral kapcsolatban ilyet mondani, de Mandzukic mé’ nem megy el a kurva anyjába, de komolyan! Amikor kijutunk egy-egy meccsre (Dartival négy, Dincsivel két év után voltam újra együtt. Mármint meccsen, nyilván közben számtalanszor voltunk együtt), mindig elmondjuk: egészen más dolog élőben nézni egy meccset. Nem vagy a kamerához kötve, azt figyelsz, ami szerinted fontos, nem csak a labdát követed.

Mandzukic vasárnap este átvette a hónap legjobbjának járó emléklapot, de a 80. percig ez volt az egyetlen, amiért tett egy rohadt lépést. Pofázott a kispadnak, a csapattársaknak és az ellenfeleknek, nem rajtolt rá a szabad labdákra, csak alibiből presszingelte a védőket, és úgy általában olyan rohadt idegesítő volt, amit a pályán csinált, hogy Dartival az 55. perctől kedve a cseréjét követeltük.

Aztán meg rúgott egy győztes gólt. Persze, nem volt nehéz dolga, de abban a pillanatban jutott eszembe, hogy igazából semmi meglepő nem történt. Hozta a szokásos balkáni türhőséget, aztán szűk másfél óra semmittevés után beverte a győztes gólunkat.

fotó: Darti

Ugyanakkor Darti, aki kurva okos, felvetése nagyon is jogos: elbírja-e a csapat, hogy egy ilyen faszi játszik benne? Akinek zéró impactje van a meccs nagy részében, nem veszi ki a részét a védekezésből sem. Viszont gólt lő.

Kontrasztnak egyébként kiválóan adja magát Dybala, aki már-már tevezi szinten melózta rojtosra a gatyáját, belement minden koccos helyzetbe, és nem egyszer verekedte saját magát helyzetig. És persze gólt lőtt ő is. Már megint. Nem kacsa a Barca érdeklődése.

Bár tartottunk tőle, hogy a numanciai szerencsétlenkedés benne marad a bajnokságban is a csapatban, szerencsére nem lett igazunk, mert a Fiorentina legyőzése igazi mestermunka volt. Az első félidőben megszálltuk a középpályát, de átadtuk a területet 3-5-2-ben (a gólon kívül nem találták el a kaput), majd ahogy fogyott az idő, átálltunk 4-3-3-ra, és teljesen megérdemelten daráltuk be a firenzeieket. El lehetett volna korábban is dönteni, de középen nem mentek olyan jól a dolgok, mint szerettük volna. Pogba sokat flegmázott, Marchisio a gyenge kezdés után összeszedte magát, de ez nem sikerült Khedirának.

Cuadrado ellenben elképesztő férfiistenség, csodálatosan futballozott szárnyvédőként és jobbszélsőként is. Gólt lőtt, gólpasszt adott Dybalának, nem kérdés, hogy a meccs embere volt a kiskirályfi.

Hatot nyertünk zsinórban, és a Carpi elleni meccsünk van hátra 2015-ből, de már most is simán látótávolságban vannak az ellenfelek (sokszor szóba került Torinóban, hogy aggasztóan erős az Izé, de erről majd írunk később). Ha még a Torót kivernénk a kupából, akkor a változások mértékét figyelembe véve abszolút rendben lenne az őszünk.

És akkor a fentiekről: az Alpok lábánál levő város egyértelmű, hogy télen a legszebb. A városban ugyan még nincs hó, de a környező hegyeken már igen, és a torinói karácsonyi forgatag fantasztikusan hangulatos. A külvárosai nyilván dzsuvásak, az oda tartó villamos utazóközönsége meg olyan, mint egy Benetton-katalógus, de hát melyik európai nagyvárosé nem?

A Fiat nagyon ráállt erre az 500-as sorozatra, mi egy X-et béreltünk online, ebből lett végül Malpensán egy L. Lankad lófasz dízelmotorjának kiváló étvágya van, a belső elrendezése szar, a kilátást pedig akadályozza, hogy két A oszlop van, amitől egy kurva akváriumban érzi magát az ember.

Darti pedig azért a nap hőse, mert a szünetben megtalálta a gól közbeni őrjöngés közben a zsebemet elhagyó slusszkulcsot. Megvan a pillanat, amikor vasárnap este 21.30-kor a retyóból kilépve a zsebedhez kapsz, hogy nincs meg a bérelt verda kulcsa? 140 km-re a bérlés helyétől, egy stadionban, ahonnan még a szállás is messze van? Hogy lesz pótkulcs? Mennyiért? Ki hozza? Hogy megyünk haza este? Hogy megyünk ki Malpensára hajnalban? Darti visszarohant a lelátóra, hogy diadalmas pofával és a kulcsot pörgetve térjen vissza, miközben én két kézzel tömtem a pofámba a cigiket, és úgy reszketett a térdem, mint Carmen kasztanyettája.

Orsato nem igényel különösebb magyarázatot: kicsúszott a kezéből a meccs, össze-vissza fújt és szórta a lapokat. Befújt egy véleményes 11-est a Fiorentinának, aztán egy atombiztosat nem a Juvénak, és így Borja is megúszta a sima pirosat.