Carlos Alberto Martinez Tevez idén egyetlen bajnokit hagyott ki teljesen: a Juventus-Cesenát. Idén tehát ha a páncélos vízikukacosokat veti elénk a sorsolás, Karesz pihen. Ősszel Allegri pakolta ki Karcsit a csapatból, most meg Tevez maga döntött a sorsáról azzal, hogy a Pro Vercelli felkockázásának végén beszedett egy tökéletes ütemű sárgát, ezzel az egy körös pihenőt. Jól tette, sokkal inkább most, a bajnokság egyik leggyengébb védelme ellen pihenjen, mint akár a rágósabb Atalantát, esetleg a rinyagépek elleni, potenciális bajnoki döntőt hagyja ki. Ősszel úgyis olyan jól sikerült Tevez pihenője, hogy a következő két meccsen egyaránt duplázott. Holnap tehát Apacska nélkül toljuk, és egy zord menetelés előtti utolsó lazulás jöhet.
A holnapi ellenfelet szeptemberben tulajdonképp Vidal intézte el egy tizi- és egy pofás akciógóllal. Akkor joggal hihettük, hogy a tavaly tavaszi útkeresés, műtét, gyenge VB, átigazolási szappanopera, labilis idénykezdet után visszakaptuk a 2013-as, vaddisznó Vidalt – kevés nagyobbat tévedtünk. Vidalnak nincs kiugró szezonja, inkább csak 1-1 jól sikerült meccse akad. Most tényleg kulcsfontosságú lenne, hogy a következő hetekre összekapja magát, és az egyre világlkasszisabb Pogba, valamint a kissé hullámzó, de a tavalyinál sokkal megbízhatóbb, terhelhetőbb Marchisio mellé legalább a következő hónapra felzárkózzon. A meccsek döntő többsége a középpályán dől el, nem ártana három jó formában daraboló és támadó faszi oda. Úgy vélem, a legtöbbünk aláírná, ha májusban a scudettópajzs + kupa párossal zárnánk a szezont, és legalább egy kört mennénk a BL kieséses szakaszában. Eddig elbírtuk Artúr hol ilyen, hol olyan műsorát, de ahhoz, hogy a következő, kritikus néhány hét alatt is eltapossunk mindenkit, egy duzzadt erekkel, fényes makkal felvértezett Vidalra mocskosul szükség lesz minden fronton.
Hogy miért a holnapi lehet az utolsó olyan meccs egy ideig, amit lazán behúzhatunk? A jövő hétvégi Juve-Atalanta után 4 nappal Torinóba látogat az ébredező Dormánd, így feltehetően a fakóval állunk ki a korábbi téli olimpiai város rágós csapata ellen. Ezt követően jön a heti három meccses tempó: előbb Rinyagépek, Lilák (kupa), FC Zazardi, majd Cosa Nostra, Dormánd, Precijóskáék egy-egy héten belül. Megoldható, de hangyafasznyit nehezebb, mint egy citromos grillezett csirkemell jégsaláta ágyon.
Szóval holnap Cesena. Az elmúlt években idegenben akkor is kurvára megszenvedtünk velük, amikor mi voltunk hullaszarok, és akkor is hullaszarok voltunk, amikor nyertünk, mondjuk Boris csizmaszárral eltört lövésével. Érdemes egyébként megnézni, a Delneri-féle 2-2 (azaz egál) óta hová jutott a két csapat: az egyik egyeduralkodó a bajnokságban, a másik meg csak azért nem a legszarabb minden mutatóban, mert Parma. Négy éve a Cesenában olyanok játszottak, mint a triplázó Izéből kissé igazságtalanul kiebrudalt Santon, a tavaly EL-helyen végzett Parmában jót futó Felipe, az egykor ígéretes, mára dicstelenül lecsúszott ex-torós Rosina, az azóta válogatott Parolo, a Hellas masszív középpályása, Tacidisz, és persze Giak, aki már a cesenai évei alatt tudta, hová húz a szíve. Régen még a Cesenában is volt anyag – most meg a legértékesebb játékosuk egy kapustehetség, akit tőlünk kaptak kölcsönbe. Leali az őszi, juventusi meccsen majdnem kifogta Vidal tizijét, és egyetlenként nyújtott értékelhetőt a Cesenából. Rajta igazán nem múlik a Cesena helyezése, ugyanakkor nem bánjuk, hogy rengeteg lövés tart a kapujára: kiváló tanulópénz ez neki. Buffon még 2 évig tartja a frontot, addig remélhetőleg elválik a szar a májtól, és kiderül, Leali alkalmas-e utódnak. Szorítunk neki, olyan jóképű.
De a biztonság kedvéért holnap ki kell tömni, az eltiltott Tevez nélkül is. Giovinco távozásával, és azzal, hogy Matri egyelőre külön edzésmunkát végez, három bevethető csatárunk maradt. Morientes jól mozgott az elmúlt néhány meccsen, a Pro Vercelli ellen a Gazzetta szerint egyenesen a mezőny legjobbja volt, jött is a gratuláló telefon Madridból Marottának. A Real szemmel tartja a fiúkát, egyes firkászok már odáig mentek, hogy MEGJÓSOLTÁK, a Real ÉLNI FOG a nyári 30 millás visszavásárlási opciójával. Abból pont kijön Zaza és Berardi, csak mondjuk. Úgyhogy hajrá, Alvaro: ha formába jössz és maradsz, azért, ha pedig visszavesz a Margit, akkor azért. Mellé kézenfekvő lenne még egy mozgékony arcot bedobni, hogy az amúgy is kissé nehézkes cesenai belső védők minél hamarabb elveszítsék a fonalat, ezért Maxi logikus módon a gecigyors Comant Nándort tervezi játszatni. A sérültjeinkről pár gondolat: Barza mackó sikeresen abszolvált egy primavera-meccset (és végig oktatott), Allegri a ma déli sajtótájékoztatóján meglebegtette, hogy játszhat holnap; Kwadcsi csütörtökön meglátogatta az őt műtő barcelonai térdspecialistát, aki szerint annyira gyorsan halad Asa felépülése, hogy már 2 hét múlva elkezdhet ismét futni; Romulót áprilisra várjuk vissza; Caceres jövő héten már rendelkezésre áll; Marrone kb. még egy hónapig pihen. Egyébként minden fasza, maradunk a 4-3-1-2-nél, az elérhető arcokat figyelembe véve gála-11 lesz. Nyársra kell húzni a páncélos vízikukact, nincs kifogás.